Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1887

— 34 — tűzhelyén a tüzet folyton éleszték, a palladiumot őrizték, Yestának, Bona Deá-nak áldozatot mutattak be. Ok készítek az egyéb áldozatok bemutatásánál használandó szentelt lisztet, szentelt sót. Livius N urnának tulajdonítja a Vestaszüzek Rómába hozását: „Yirgines Vestae légit Alba oriundum sacerdotium. His, ut assidue templi antistites essent, stipendium de publico statuit: virginitate aliisque cerimoniis venerabiles ac sanctas fecit" '). Tehát Albából, Lavinium gyarmatából, hozatott ezen szent tűz élesztésére a Vestaszüzek testülete Rómába. Numa idejében négy, Tarquinius Priscus, mások szerint pedig S. Tullius alatt hat szűzből állott ezen nagy tiszteletben részesülő testület, melynek tagjai csak előkelő patriciusok leányai lehettek ; szükséges volt azonban, hogy szülőik még életben legyenek, hogy legalább még három gyermekök legyen, s hogy azok között még egy Vestaszüz se legyen; szükséges még, hogy a szülők ne legyenek flamenek, augurok, quindeeimviri s. f., epulones, saliusok, hogy a lány ne legyen pontifexnek eljegyezve, s hogy csak hat—tiz éves legyen. A választás rendesen gyűlésen történt husz, testileg, lelkileg ép, alkalmas szűz közöl. A pontifex ezen szavakat intézte a választotthoz, bevezetvén őt Vesta atriumába: „Sacerdotem Vestalem, quae sacra faciat, quae ius siet Sacerdotem Vestalem facere pro populo Romano Quiritibus uti quod optima lege fiat, ita te, Amata capio" :

í). A választottnak harminez éven át kellett hiven, szűzen szolgálnia Vesta istenasszonynak, és pedig az első tiz évben a szolgálatot kellett megtanulnia, a második tiz évben azt gyakorolnia és a harmadikban az ujonezukat arra oktatnia. Ezen idő alatt á pontifex maximus közvetetlen felügyelete alatt éltek, s ha ') Liv. I. 20. 2) Aeneas Trójából Laviniumba hozta a szent tüzet; onnan Albába, innen pedig Rómába került, Minthogy tehát Rómának Lavinium anyavárosa volt, azért a római magasabb hivatalnokok hivatalba léptükkor odamentek áldozatukat bemutatni, ^Gell 1, 1.