Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1887

— 29 — büntetés alól s nem felelősek sem a tanácsnak, sem a népnek. Hogy azonban másokat oktathassanak, szükséges volt, hogy magoknak is legyenek szakismereteik. Voltak is közöttük kiváló tudományu férfink, kik azt tartották magokról, hogy ismerik az isteni és emberi dolgokat; a jogtudományt kezdettől fogva hivatásszerüleg kezelték, minthogy annak sok ága belevágott müködésök körébe. A confarreation (szent házasság), arrogatión, adoptión, melyek mind hoznak magokkal jogi következményeket is, jelen voltak, valamint a bírságpénzzel járó törvénykezésnél is, hogy a bírságpénzt (sacramentum) az istenek nevében átvegyék. Jelen voltak, ha polgárt fejvesztésre vagy polgári jogaitól való megfosztásra akartak ítélni; mert családi vallás volt ilyenkor veszendőben s annál inkább, ha az illető a gens feje volt. A praetura behozatala előtt (366. Kr. e.) a collegium egy tagja arra rendeltetett, hogy a kérdezőknek oktatást adjon jogi ügyekben

1); a collegium egy másik tagja pedig háborúkba ment. hogy az ott netalán szükséges szent cselekményeket vezesse, végezze vagy felügyeljen azokra. így midőn P. Decius consul a latinok ellen küzdött, Valerius pontifexhez fordulván, mondá: „Deorum, Valeri, ope opus est. Agedum pontifex publicus populi Romani, praei verba, quibus me pro legionibus devoveam." Valerius a szokásos szertartások megtétele után imádkozott a rómaiak győzelmeért és az ellenség vesztéért; Decius pedig az ellenség legsűrűbb csoportjai közé rohanván, hazája dicső g}

Tőzelméért föláldozá életét "). így tőn Decius hasonnevű fia is később a Samuitokkal s gallokkal viselt háborúban. A pontifexeknek tehát mind békében, mind háborúban nagy befolyásuk volt; a római vallási és világi jogtudomány is nekik köszönheti megalapítását. A pontifexek száma a pontifex maximuson kivül kezdetben négy vala 3) (állítólag Numa választá őket a Ram') Pomp. Dig. 1, 2. 2, 6. 2) Liv. 8, 9. Cfr. 10, 28. 29. — 3) Preller 109. 1.