Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1886

— 28 -­i vi A 12 táblára irt törvények eltiltották, hogy ily alkalmakkor tiz zenésznél több szerepeljen. Gazdagabbak temetésén tibiák (fuvolyák) mel­lett nagyobb fuvó hangszerek, kiirtok is (tubae, cornua) használtattak. Y. ö. Horatius (Sat. I. 0.41.) I 5) Enekök, melyben a megholtat magasztalták, neniának vagy lessusnak neveztetett, Tartalmuknak történeti hűségét érdekes szinben tünteti fel az usus loquendi, melyben nenia egyenlőnek vétetik nugae kifejezéssel. , 6) Nagyobb solemnitas kedvéért a gyászmenet ideje alatt a lecticán vagy előtte vitettek a zsákmányok, melyeket a meghalt életében szerzett a drágaságok, melyekkel triumphusa alkalmával megtiszteltetett, úgy szin­tén hivatalának jelvényei, őseinek képei, szobrai is. V. ö. Vergilius (Aen. XI. 78.): Multaque praeterea Laurentis praemia pugnae Aggerat et longo praedam jubet ordine duci. Addit equos, et tela, quibus spoliaverat hostem: Tacitus (Annal. III. 2.): „tribunorum centurionumque humeris cine­res portabantur; praecedebant incompta signa, versi fasces." , 7) A gyászmenet (exequiae, funus, pompa funebris) megtartására és azon való részvételre vonatkozó terminus technicusok: funebria, iusta fune­rum vei exequiarum, iusta funera alicui facere, — solvere, — persolvere ; exequias ducere, deducere, comitari, frequentare, prosequi. , s) Oly dolgok foglaltattak sokszor az ilyen laudatiókban, melyek ki­vül estek az igazság határán. Cicero is panaszkodott már e miatt (Brut. 17.): „his laudationibus história facta est mendosior. Multa enim scripta sunt in iis, quae facta non sunt; falsi triumphi, plures consulatus, genera etiam falsa." , 9) Terminus technicusok : funes accensi, funalia, funales cerei, cereae faces, condelae. 2 0) Servius (Aen. VI. 214.): „Varro dicit pyras ideo cupresso circum­dari solitas propter gravem ustrinae (a helynek neve, hol az égetés történt) odorem, ne eo offendatur populi circumstantis corona." 2 ') Rendesen valamelyik rokonnak kötelessége volt ez. Alkalmas esz­közzel (furca sepulcralis) könnyedén öltözve (tunicati et discincti) végezték tisztöket. Ha a test nem égettetett el, akkor ugyancsak minden ékességével koporsóba (arca, loculus) helyezték, mely rendesen kőből készült. (Plin. XIII. 13.) (Numa koporsója is kőből készült.) Assus városából (Mysia i szál­lították olykor a követ. Az e kóből készült koporsóknak az a tulajdonságuk volt, hogy 40 nap alatt a fogak kivételével az egész testet elrothasztották, mintegy megemésztették ; ezért az ilyen koporsót testemésztőnek — sar­cophagusnak nevezték. Utóbb a koporsónak általánosan elfogadott nevévé lett e szó.

Next

/
Thumbnails
Contents