Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1886

— 28 -i

vi A 12 táblára irt törvények eltiltották, hogy ily alkalmakkor tiz zenésznél több szerepeljen. Gazdagabbak temetésén tibiák (fuvolyák) mellett nagyobb fuvó hangszerek, kiirtok is (tubae, cornua) használtattak. Y. ö. Horatius (Sat. I. 0.41.) I

5) Enekök, melyben a megholtat magasztalták, neniának vagy lessusnak neveztetett, Tartalmuknak történeti hűségét érdekes szinben tünteti fel az usus loquendi, melyben nenia egyenlőnek vétetik nugae kifejezéssel. ,

6) Nagyobb solemnitas kedvéért a gyászmenet ideje alatt a lecticán vagy előtte vitettek a zsákmányok, melyeket a meghalt életében szerzett a drágaságok, melyekkel triumphusa alkalmával megtiszteltetett, úgy szintén hivatalának jelvényei, őseinek képei, szobrai is. V. ö. Vergilius (Aen. XI. 78.): Multaque praeterea Laurentis praemia pugnae Aggerat et longo praedam jubet ordine duci. Addit equos, et tela, quibus spoliaverat hostem: Tacitus (Annal. III. 2.): „tribunorum centurionumque humeris cineres portabantur; praecedebant incompta signa, versi fasces." ,

7) A gyászmenet (exequiae, funus, pompa funebris) megtartására és azon való részvételre vonatkozó terminus technicusok: funebria, iusta funerum vei exequiarum, iusta funera alicui facere, — solvere, — persolvere ; exequias ducere, deducere, comitari, frequentare, prosequi. ,

s) Oly dolgok foglaltattak sokszor az ilyen laudatiókban, melyek kivül estek az igazság határán. Cicero is panaszkodott már e miatt (Brut. 17.): „his laudationibus história facta est mendosior. Multa enim scripta sunt in iis, quae facta non sunt; falsi triumphi, plures consulatus, genera etiam falsa." ,

9) Terminus technicusok : funes accensi, funalia, funales cerei, cereae faces, condelae. 2

0) Servius (Aen. VI. 214.): „Varro dicit pyras ideo cupresso circumdari solitas propter gravem ustrinae (a helynek neve, hol az égetés történt) odorem, ne eo offendatur populi circumstantis corona." 2 ') Rendesen valamelyik rokonnak kötelessége volt ez. Alkalmas eszközzel (furca sepulcralis) könnyedén öltözve (tunicati et discincti) végezték tisztöket. Ha a test nem égettetett el, akkor ugyancsak minden ékességével koporsóba (arca, loculus) helyezték, mely rendesen kőből készült. (Plin. XIII. 13.) (Numa koporsója is kőből készült.) Assus városából (Mysia i szállították olykor a követ. Az e kóből készült koporsóknak az a tulajdonságuk volt, hogy 40 nap alatt a fogak kivételével az egész testet elrothasztották, mintegy megemésztették ; ezért az ilyen koporsót testemésztőnek — sarcophagusnak nevezték. Utóbb a koporsónak általánosan elfogadott nevévé lett e szó.