Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1886

— l3 — FÜGGELÉK. A gyászidő és az ez alatt megtartott szokások. Plutarchus tanúsága szerint Numa tett legelőször ezekre vonatkozólag intézkedéseket (XII. fej.): „«

ÙTÔÇ J* *«Í Tfí nú'Ürj xaif Í/Í.ixíkS y.iù ynóvo

vç hn'ítv oior, íiKÍőf. nrj uífthh' vimuqov toihoví Urjlit 7in(OßvTfOOV 7l).n'oV((Ç lltjl't'.i <')!' tJÚOGtr tt'l(tl'l<f)l\ Ut'/OI JUH' át'/«, xul TltOCUiíom f*i]ôtiuui> r\hxíav. (it.).à toi' iiaxotiTtiiov ntvS-ovç yaórov th

'ut ôfxuin]vnù(tv, t'fóaov y.tà /r)otvovfíiv cil 7

m y ànoOurôt'

iwv yvitux(V. Ö. SeneCa Epist. 64. Seneca Consol. ad Albin. 15. Fej. Ovidius Fastor. I. 34.) Mig a nő férjét kezdetben tíz hónapig, utóbb pedig egy évig, addig a férfi meghalt nejét legfölebb néhány napig tartozott gyászolni. „Viris nulluni legitimum luctus tempus est, quia nulluni honestum." Seneca Epist, 63. Csak a felsőbb hatóság engedelmével léphetett a nő a gyászidő letelte előtt uj házasságra. A ház díszéül szolgáló tüzet nem volt szabad meggyújtania "

7). Visszavonulni kényszerült nemcsak a zajosabb mulatságoktól, hanem még a szerényebb, de liázonkivüli élvezetektől is. Minden ékszer nélküli gyászöltözete (lugubria sumebant) eléggé figyelmeztethette kötelességére. Egész országot sújtó halálesetek alkalmával, a császár vagy családja valamelyik tagjának halálozásakor, az egész ország gyászt öltött. Az igazságszolgáltatás, a törvényhozás szünetelt (iustitium). Az is megtörtént, hogy az istenek templomát megdobálták (lapidibus impetita, lapidata), oltáraikat lerombolták. A senatorok tógájukat a biborszinü széles diszsávtól (latus clavus) megfosztották, gyürüjöket letették ; a hivatalos közegeknek hivataluk jelvényét nem volt szabad viselniök. A consulok nem szokott helyükre, hanem közönséges padra (sede vulgari) ültek a senatusban. Tacitus (Annal. IV. 8.): „Consulesque sede vulgari per spéciéin maestitiae sedentes honoris locique