Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884

— 32 — romlatlanabb és vagyonosabb családok és hazafiak majdnem mind ily uton vesznek el stb. Mi először szóllani fogunk a népgyűlési ügyekről, s azután az állandó törvényszékekről, melyek a praetor elnöklete alatt a fontosabb bűnvádi keresetet nyomozták s azokra Ítéletet mondottak. Azon ügyekben, melyek fölött a nép szokott határozni, a törvényes hatósági személy (magistratus), ki a népet véleménye felől megkérdezte és az ő nézetének, határozatának vagy Ítéletének érvényt szerezni föladatának tartotta, a vádlottat háromszor idézte a contio

1) elé, hogy ügyét a néppel előlegesen tárgyalja és közösen megvitassa. Harmadik alkalommal az illető magistratus ítéletet mondott a vádlott ügyében. Későbbi időkben a magistratus által hozott e nemű Ítélet érvényességéhez még a nép helybenhagyása a comitiakon igényeltetett. A néptribunusok intercessiojukat legtöbbnyire a contioban gyakorolták ; de tehették ezt a comitiakon is, a hol a vádlott ügye újból tárgyaltat ott. Lássunk néhány nevezetesebb esetet. Hogy a contioban intercedaltak a néptribunusok, bizonyítja Livius 26, 2, 7. : (Cn. Fulvius praetor a. 542. bello Punico secundo exercitum in Apulia amiserat.) C. Sempronius Blaesus (tribunus pl.) die dicta Cn. Fulvium ob exercitum in Apulia amissum in contionibus vexabat (sequitur accusationis confirmatio et rei defensio). c. 3.: bis est accusatus pecuniaque anquisitum: tertio testibus datis, cum praeterquam quod omnibus probris onerabatur, jurati permulti dicerent lugae pavorisque initium a praetore ortum, ab eo desertos mili') Contio a népnek a rendes tisztviselőtől összehivott gyűlése, melynek czélja volt az összegyűlteket valamely ügyről előlegesen értesíteni, velők valamely ügyet előlegesen tárgyalni és megvitatni, vagy azon ügyben valami véleményt vagy hangulatot kelteni.