Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884

— 13 — deletet tett közzé, hogy senki se merészeljen valakit akadályozni, ki a hadseregbe lépni akar; és hogy mig valaki a táborban lesz, senki birtokát le ne foglalja, sem pedig hozzá tartozóira jogot ne alkosson. E rendeletnek meg is lett a hatása. Roppant számmal sereglettek főleg az adósok (nexi) a consul táborába. A Volskokat nemcsak visszaverték, de fővárosukat Suessa Pometiat elfoglalták és zsákmánnyal terhelten tértek vissza Rómába. Ugyanezen időtájban győzelmet aratott még e vitéz hadsereg a Sabinokon és több más ellenségen, kik hirül vévén Róma belső zavarait, föl akarták használni, a római területre rontottak és azt pusztítani kezdették. Bármily vitézül harczoltak is a plebejusok, azért mind abból, a mit Servilius a háború megkezdése előtt a senatus nevében igért, semmi sem lett; sőt a másik consul Appius Claudius, a legnagyobb szigorral járt el az adósokkal szemben. Azokat is, kik a háború viselése alatt hősiesen küzdöttek, de most a háború befejezése után részint az előbbi tartozásaiknak, részint az ujabbaknak, melyeket szintén a háborű miatt kellett csinálniok, eleget nem tehettek, a legkérlelhetetlenebbül a börtön be visszavettette. Servilius hiába rosszalta a senatus eljárását, de azért ez hallani sem akart azon Ígéretek teljesítéséről, melyeket előbb Servilius által a népnek adott, hanem inkább lehető szigort rendelt el ellenökben. A plebejusok kénytelenek voltak önvédelemhez nyúlni. Az adóst nem engedték a törvény által sem börtönre Ítélni; a hitelezőket nyilvánosan bántalmazták; a consulok vagy egyéb alsóbbrangu tisztviselők rendeleteit figyelembe sem vették, mint tették ezt a katonaszedésnél, melyet a senatus rendelt ugyan el, de midőn szokás szerint íelszólíttattakj egy sem felelt. A lictorokat, kik a consulok parancsára az illetőket elfogni akarták, megakadályozták, sőt a consulokkal együtt bántalmazták.