Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1883

— 4 — léptekkel közeledett alkonya felé, s így nem volt képes a határtartományok befolyását ellensiüyozni. Sajátszerű, hogy ezen nagy jelentőségű visszaha­tás a dimai tartományokból indult ki, holott a Rajna folyam környékén elterülő tartományok mind a kelta kultura, mind a rómaiak által terjesztett műveltség te­kintetében jóval felülmúlták a dunai tartományokat. Ezen különös szerepet nem lehet másból kimagyarázni, mint a geographiai helyzetből és viszonyokból. Azért Pannónia geographiájára és a római utakra, melyek akkorában a római kultura terjesztésében jelentékeny Szerepet vittek, fogunk röviden kiterjeszkedni. Ha Pannoniáról geographice tiszta fogalmat aka­runk, meg kell állapítanunk határait, valamint azon vidékeket, melyek a Pannónia név keretében foglaltat­tak, meg kell ismernünk a népeket, melyek téréin hul­lámoztak , ki kell kutatnunk műveltségi állapotukat, mert csak ezekből vonhatunk következtetést azon sze­repre, melyet Pannónia ez időben játszott. Pannónia a mai Dunántúlt, Horvát- és Tótor­szágot, A. Ausztria és Styria egy részét, valamint a mai Boszniának a Száva melletti part szegélyét foglalta magában. Plinius a dunai tartományokat nvugot-keleti irány­ban sorolja fel, igy Noricum után a Lacus Peiso (Fertő) vidékét említi a Deserta Bojorummal. Ilyen formán ez mint külön tartomány Noricum és Pannónia közé volt ékelve. Ha ezt vesszük fel, akkor Kr. u. 77. év körül a Rába s nem a Lajta képezte a határt. Hogy a Rába és Lajta közti tartomány a noricumi procuratornak vagy a pannóniai legatusnak volt-e alávetve, azt bizo­nyosan nem tudni. Tiberius ezen vidékekre germán népségeket telepített, ez okból Sabariát Kr. u. 50. évben Lehmann szerint 42. évben, (Kenner Noric. und Pann 19.1.) katonai koloniává alakította át. Midőn Pannoniát

Next

/
Thumbnails
Contents