Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1883

— 5 — elfoglalták a rómaiak, akkor Poetoviót is megszállották' hol egy légiót helyeztek el, mely nem a noricumi procurator, hanem a pannóniai legátus alá tartozott; igy a nyugoti határ Poetovio vidékén lehetett. A nyugoti határ tehát a Rába folyó mentén Poetovio felé haladt, de ez később megváltozott, amennyiben a Mürz és Mura folyását követte. Pannónia északi és keleti határát a Duna, a délit pedig a Száva jobb oldalán vonuló hegyek képezték. Folyói voltak a Danubius (Duna), Arrabona (Rába), Draus vagy Dravus (Dráva), Savus (Száva), Murus (Mura), Colapis (Kulpa); tavai a Fertő és Balaton, a rómaiak mind a kettőt Lacus Peisonak vagy Pelsónak nevezték; de tulaj donképen e nevet, mint Plinius is, a Fertőnek adták. Pannónia legrégibb lakói az illirekkel rokon P(ionok vagy Pannonok voltak; ők a tartomány főnépességét tették, kivülök több apró népség tanyázott Pannónia sikjain. A nagy népmozgalom alkalmával a kelták Galliából előtörve Pannónia egy részét elfoglalták: a velők rokon szkordiszkok pedig a Dráva és Száva közt telepedtek le; nemsokára a szintén kelta származású bójok alapítottak uj hazát a [mai A. Ausztriában és a Fertő vidékén. A bójok nem sokáig örvendhettek uj hazájoknak, mert a markomannok a mai Csehországba szorították őket s ez tőlük is vette nevét (Bojohaemum, Böhmen). A rómaiak csak Kr. e. 34. évben kezdék meg Pannónia meghódítását, kik alatt Pannónia egészen római színezetet nyert. Ezen időben oszthatták fel Pannoniát P. superior és P. inferior-ra. Pannónia superior a nyugoti része, inferior a keleti, a Duna mellett fekvő része. A IV. században alkották Valeria tartományt, mely Pannónia dél-keleti részét foglalta magában. Pamionia inferior fővárosa akkori időben a virágzó