Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1882

— 12 — » A 2 pont szerint azonban d q — s d x + t d y. behelyettesítvén d x és d y értékeit, lesz d q = s («1 d h + ad V) +1 (h d u + b'd v) d q = (n s + 1> I) d u + (as + b't) d v A d q-nak ezen kél értéke egyenlő, miért is C

2 (a s +• h I) = B _d_C — C d B d u d n C

1 (a s + b'l) = B d C — C d B d v d v Mivel B=ca — c'a, azért, tekintetbe véve a behozott jelzéseket, lesz dB = c «" + à y — c" — a f d B = c <

!" + a V — c"' — a r" Ezen értékeknek behelyetlesílése után nyerjük C

2(a s+b I) - a (A « h

B ^ ^

C r) - a (A « hB ß rC y) C'Ca's+l/l) — a (A (

í" f B ^ +C y<) - <v (A «+B p+C y') Ha a következő jelzéseket 1. A «+B fi+C ? = D 2. A í

! +B y — D 3. A " +B £ +C y' — D behozzuk, akkor a nyert képletek lesznek C

2 (a r+b s) =r= I» D - bD C

2 (a r+b s) = b D

—b D" C

2 (a s+b I) = a D - a D C* (a s+ht) — a D—a D' Ezekből az r, s, t értékeit megnyerhetjük. Szorozzuk meg az elsőt b-, a másodikat b-vel és a keltől vonjuk ki, nyerni fogj uC hogy C

3r — b 2D -2 b b'D'+b'D"