Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1881

— i

9 •-• lelki megtételre vonatkozólag is. De tudattalan érzékietekről sem beszélhetünk, mert noha bizonyosak vagyunk valamely inger jelenlétéről, azért mégsem tudhatjuk, vájjon a lélekbe valóban behatott-e? Nem véve tekintetbe azt, hogy az ingernek mind minőségileg, mind mennyiségileg bizonyos erősségi fokot kell elérnie, hogy a lélekre behathasson, a be-nem-hatásnak oka magában a lélekben is lehet Tény az, hogy a lélek egy egységes princípium, melynek erői egymástól függetlenül nem működhetnek, ép azért mert egységes princípium erői. Lehetséges tehát, hogy a lélek bizonyos irányban annyira el . van foglalva, hogy egy másik müködhelési irány iránt teljesen közömbössé, sőt érzéketlenné válik. S ekkor megtörténhetik, hogy a különben mind minőségileg, mind pedig menynyiségileg elegendő inger sem képes a lélekre behatni s megfelelő érzéklelct előidézni. Igy magyarázható ki, hogy a harcz tüze által fölhevült katona nem veszi észre a golyó által történt megsebesílését. Ezek után tehát a tudattalan lelki megtételek létezéséi bátran tagadhatjuk. S úgy látszik maga Fcchuer is ellenük nyilatkozik, midőn igy szól: a psychologia a tudattalan érzékietektől, képzetektől, sőt a tudattalan érzékletek, képzetek hatásaitól nem tud szabadulni. Azonban hogyan tud halni az, a mi nem létezik. vagy mi állal különbözik a tudattalan érzéklet, képzel olyantól, a melyet épen nem bírunk?" Fcchncr maga felel meg. ,,Érzék lelek, képzelek természetesen, úgymond, a tudattalan állapotban megszűntek mint valóságok létezni, a mennyiben alapjuktól elvontan fogjuk föl azokat, azonban valami történik bennünk, a psychophysikai cselekvés, melynek funclioi." ') Még jobban ki fog tűnni a tudattalan lelki megtételek felvételének alaptalansága, ha kérdezzük, hogyan és miként lesznek azok tudatossá? S mivel a ludat nem függetlenül létező, állandó állapota a léleknek, hanem a lelki meglevéseklől függő jelenség, még pedig oly annyira, hogy azok nem- léte— ') Psychophysik. II. p. 438. 2*