Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1880

— 28 — után vállukon a szil — vagy nyirfavesszőből készült, piros szijjal összefűzött nyalábbal — fasces —, az impérium jelvényével, meivbe a harcztéren bárdokat — securis — tűztek, a 12 lictor járt, — consul cuius tum fasces erant. vagy penes quem fasces erant —. A társconsull. ki hivatalosan nem működött, legrégibb időben csak egy hivatalszolga — accensus — előzte meg; későbben szintén lictorai voltak, csakhogy ezek utána mentek. Végre használták a consulok a sella curulis, X alakulag görbített lábakkal ellátott, eleinte faragványokkal vagy berakott elefántcsonttal, később aranyékitményekkel díszített, öszszehajtható széket. Rendes fizetést nem húztak, dc ha Rómától távol időztek, teljes ellátáson kívül pénzt, ruházatot, sátorokat, hajókat sat. kaptak. Minekelőtte Rómának egyéb tisztviselőiről szólnék, még a consulalus bukásáról és ennek okairól akarok röviden megemlékezni. Tagadhatatlan, hogy a consulalus idejében érte e' Róma fénykorát ; a senalusnak a hadsereg tökélyesítésére czélzó intézkedései, a szomszéd és legyőzött népekkel való eszélyes bánásmódja, valamint az általa behozott gyarmatosítás rendszere, melynél fogva a meghódított népek közé római polgárokat telepített, kik az idegen néppel házasságra lépvén veszély idején Rómát, az anyavárost pénzökkel és verőkkel segíthették, minthogy a gyarmatok lakói is nemcsak nevezetre, de kiváltságaikra és kötelességeikre nézve is római polgárok voltak, s mint ilyenek a 16. évtől a 46-ig oly szorosan voltak hadiszolgálatra kötelezve, hogy enélkül semmiféle állami hivatalt el nem nyerhettek, tették Rómát erőssé, hatalmassá. De nemcsak hatalmát, hanem erkölcseinek egyszerűségét és szigorát is tekintve, vitt Róma Kr. e. a második századig kiváló szerepet Ekkor azonban a háborúkban szerzett gazdagság s a keleti népekkel való érintkezés, ezek fényűzésének elsajátítása következtében az erkölcsök lazulását és az állam hanyatlását idé ék elő.