Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — ban az oroszok állal ostromoltalása. A déli ág hegyhátai magasbak, azért nevezik ezt Nagy Balkánnak, ez a Fekete tenger partjánál Cap Emineh, sziklafokban végződik. A közetek, melyekből a Balkán áll, különfélék, van nevezetesen pala, gránit, gneisz, kréta benne, a hol ez utóbbi uralkodó, olt regényes alakulást mulat a hegység. Feltűnő a Balkán fő hegyhátának mindkét oldalán lapasztalható égalji viszonyok különbözete; E.-raa főgeréncztől ugyanis ugy érzi magát az ember, mintha Közép-Európa éghajlata alatt volna, ellenben a déli oldalon Dél-Európa növény- és állatvilágával találkozhatni. E jelenség oka onnan van, hogy, miként már említve volt, a Balkántól E.-ra terjedő terület, mely Bolgárország fejedelemségét alkotja, egy fensíkot képez közveletlen a Duna folyam partjáig. Bolgárország éjszaki oldalát a Duna vonal védi. E folyam meredek partjai roppantul szakadozollak, mely esipkézettség okául a jelesb földirat-irók a földforgását saját tengelye körül állítják ; szerinlök földünk éjszaki féltekéjén a déllök irányát folyásukban követő folyók medre, azonban esak századok folytán észievehelőleg, Ny.-nak halad, és így van ez a Dunánál, a Balkán félsziget vizben leggazdagabb folyamánál is. A Duna, a mely Belgrádiéi kezdve a Balkán félsziget és Magyarország közt egészen Orsova városig határt képez, ez utóbbi alatt elhagyja ama szorulatot, melyet Vaskapui szoros név alatt ismerünk, és a Balkán félszigetre lép át. — Minthogy szóba hoztam e dunai szorost, jónak látom annak sajátságaival létrejöttének valószínű okait is felemlíteni. A folyók mentén, általán szólva, rendesen tágabb vagy szűkebb völgyületet Játunk, mely, ha az illető folyó vize árad, gyakran ennek habjai állal elborítlalik ; az ily völgyülelek keletkezését és létrejöttét a folyó viz százados romboló, vájó működésének kell felrónunk, llol a vájó viznek mindenütt egyforma anyagok szegülnek ellen, ott a viz egy részt medrének, más részt az ezS«zegélyezö völgyüleleknek is alakot kölcsönöz, maga pe-