Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — dig szabad lefolyást nyer; ellenben bol a kőzetek különfélék, vagy pedig hol gátokul szolgáló sziklakeresztfalak futnak át a völgyületeken, ott a vizeknek szükségképen tóvá kell kiszélyesedniök és oldalvást szaggatniok a partokat, míg végre a gát át nem szakad és a viz zuhanó sebes patak, folyó stb. alakjában alá nem ömlik egy alsóbb fokozatra. És ily formán a folyók mentén évszázadok alatt egész sora támad az egymás felett álló medenczéknek, melyek közöl némelyek még vizzel telvék, mások egészen kiürülvék, miként ezt a Duna medenczéinél látjuk ; de azért valamennyien összeköttetésben maradnak egymással azon szűk szorulatok állal, melyeken a folyó viz rohamosan halad át. Az ily egymás után lépcsőzetesen következő lapoknak, azaz, zöld medenczéknek egész sorát látjuk a Duna menlén, ilyenek a többi közt a Kis- és Nagy-Magyar síkság. Ama szűk nyílásoknak, melyeken át medencze medenczével közlekedik, melyeken továbbá a rohanó viz csörtetve halad át, mi magyarok „kapu" nevet szoktunk adni. Nincs, ugy hiszem, megragadóbb látvány, mint az ily szorulat képének szemlélete ; az ily völgylorkolaton álhaladót itt a mindkét oldalparton kihajló kőszálók, amott magában a folyó medrében a viz romboló hatásának ellenálló szirtek lepik meg. Európában egyik legszebb efféle völgyszoros a Duna említett szorosa, melynek hossza 135 Km.; ez azon sziklás medenczével végződik, melynek Vaskapu a neve. Széchenyi István gróf halhatatlan nevéhez fűződik a Vaskapu hajózhatóvá tételének el nem hervadó dicsősége ; minthogy azonban e szoros még most is nagyban akadályozza a közlekedést ; azért annak ujabb kitisztítása fenforgó napi kérdéseink közé tartozik. A Duna a Vaskapui szorost elhagyván, ivalakban folyja körül az egykori Oláhországot (Havas-alföld); ezen iv szelője (secans) mintegy 50 mértf. hosszú. A folyam mentén emelkedett nagyobb városok a jobb, tehát bolgár parton helyezvék el, így: Vidin (Bodony), Rahova, Nikápoly az Erdélyből a Vöröstorony-szoroson át-