Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1878

16 — honpolgárait a közelgő vészre figyelmeztetni : s tnig egyik erényre int, buzdít vagy hü tollal lesti az események okadatos folyamát, addig a másik kérlelhetetlen szavával sújtja az elvetemülteket. Sokat, igen sokat lehetne még felhozni az ó-kori müvek irányáról s bajos volna egyiknek a másik felelt való előnyéi az ifjúra kijelölni; de épen ezért szeretnők látni, ha ifjaink szomjúhozva a szépei és nemeset, szorgalmasabban keresnék fel azon müveket, melyek nem üres. czifra kifejezéseket tartalmaznak, hanem a magasra törekvő ész előtt világító fáklyaként ragyogva, a legdrágább kincsek gazdag tárházát nyitják meg, hol a szív nemesedni, az ész fejlődni, az elme emelkedni, a jellem szilárdulni fog. (Dr. Németh Antal, Az érzelmek és azok Neveléséről, 90. 1.). E mellett azonban a gyakorlati életre vonatkozó reálismeretekről se feledkezzünk meg, mert könnyen egyoldalúságba tévednénk, annál kevésbbé volna pedig ez helyén, mert akkor a fiatal olvasónak a realiakra vonatkozó tudásvágyát nem elégílenők ki, pedig tapasztalásból tudjuk, hogy ezek kellő alakban előadva mennyire érdeklik az ifjúságot, komoly eszmélkedésre és önmunkásságra vezetik. Ilisz ki nem tudja, mily érdekkel forgatják és adják kézről kézre a tanulók Jules Verne-nek munkáit, ki ugy Játszik felfedezte a titkot, mily alakban nyújtandók a realismerelek az ifjúságnak! Nagy fontosságnak és messzehalók ezen ismeretek különösen napjainkban, ugy hogy semmiféle jóravaló nevelő nem nélkülözheti ezeket; mert mindenkinek, ki az általános műveltségre igényt akar tartani, a realismereleknek legalább elemeiben jártasnak kell lennie. Nagyon tévedne azonban, a ki a fiatalnak értelmi fejlődését czélzó olvasmány puszta elolvasásával megelégednék. A fiatal érlelem könnyen felfog ugyan, de könnyen ki is siklik az emlékezetből, ha reprodueálás, tehát a kisebbeknél elbeszélés, a nagyobbaknál pedig után — irás által maradandó kiQCsévé nem tétetik a léleknek. Nem eléggé ajánlható tehát az olvasottak számonkérése. Ez több oldalú gondolkodásra,