Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1877

Ez alkalommal azonban, minthogy szűk terünk nem engedi a materialismus hamis voltát minden oldalról megvilágítanunk. a materialismusnak csupán azon tételeivel foglalkozunk, melyek a világnak eredetét tárgy azzá k. * * * A materialismus egyik tévtanában sem akadunk oly sok ellenmondásra, mint abban, mely a világ eredetéről szól. Itt az ellenmondások egész tömkelege tárul föl előttünk ; a min egyébiránt nem csodálkozunk, minthogy a materialismus az Istent, mint az egész mindenség teremtőjét, tagadván a világ keletkezését természeti uton iparkodik megfejteni. De, hogy ez mily kevéssé sikerül neki, azt azonnal látni fogjuk. A materialismus 1. a chaoticus anyagot veszi föl minden létezőnek ősokáúl és azt állítja, hogy e chaoticus anyag örök. E tételét igy igyekszik bebizonyítani: Az anyagnál két fogalmat kell megkülönböztetni, u. m. az anyag és az erő fogalmát, melyek egymástól elválaszthatatlanok ; mert valamint anyag erő nélkül, melynek mintegy hüvelyét képezi, nem képzelhető, úgy viszont erő sem lehetséges anyag nélkül. Es ebből azt következteti, hogy a/, anyag létezésére nézve mástól nem származhatott, nem eredhetett: mert ha úgy eredt volna, akkor okvetetlenül egy kívüle létező erőt kellene fölvennünk, mely azt létrehozta. Már pedig erő nem képzelhető anyag nélkül, melynek mintegy székhelyét képezi ; ennélfogva létrehozott vagyis teremtett anyag nem lehetséges, hanem az anyag a benne rejlő erővel együtt, önmagától való, tehát örök. 2. Ebből kiindulva némelyek annyira mentek, hogy nemcsak az anyagot a benne rejlő erővel együtt mondották öröknek, hanem még azt is állították, hogy a világ jelen alakjában szintén öröktől fogva van. Ezek ellenében azonban a legtöbb materialista azt tanítja, hogy az anyag csak örök fejlődés által alakult világgá. Ugyanis az anyagban rejlő erők