Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1877

— 6 — öröktől fogva megállapított törvények szerint működtek, mely működés kövelkeztében a világon létező tárgyak létrejöttek, csoportosultak és igy lassankint a világot jelen alakjában megalkották. Ezen nézet szerint tehát az anyag, a mennyiben a benne rejlő erők által megállapított módon működik, egyedüli, kizárólagos oka a világnak. „Az anyag válrokonsdga — úgymond Moleschott — az egyedüli teremtő erő. Ebből fejlődött ki a föld, a levegő és a viz. Ezekből lettek azután a növények és az állatok s maga az ember is. Ugyanazon szénenyből és légenyből, melyet a növények szénsavból, kovasavból és ammoniakból magokba szivnak, támad fölváltva a fű, lóher, gabona, állat és ember. E testek később újra egyszerű elemekre bomlanak s a válrokonságnak új testek alakítására szolgálnak anyagul ; ez az elemek körfolyama. íme, ebben rejlik a teremtés fönséges csodája!" 3. Különben — igy folytatják tovább a materialisták — a világnak képződését nem kell úgy tekinteni, mintha az valami előre megállapított terv szerint történt volna. Hiszen semmi ész, semmi értelem sem működött közre a világ fejlődésében; már pedig ennélkül megállapított terv nem képzelhető. A világ azért lett ilyen, a milyennek ismerjük, mert az anyagban működő erőknek csak ilyen és nem más eredményök lehetett; nem pedig azért, mivel már előre igy volt elhatározva. A világon semmiről sem lehet elmondani, hogy czélszerű, vagy tervszerű ; mert a világon minden szükségszerű. Ezek volnának tehát ama tételek, melyekben a materialistáknak a világ eredetéről szóló tanuk összpontosul. Hogy azonban e tételek mily hamisak és gyöngék, erről egy kis komolyabb bonczolás után azonnal meggyőződhetünk. Lássuk tehát az első léteit. A materialisták azt állítják, hogy az ős-anyag öröktől fogva létezett. Azonban, ha ez igy van, akkor vagy úgy létezett, mint az elemek szabad, azaz meg nem kötött vegyü-