Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1877

A. A materialismus és a világ eredete. „Nincs nyomorultabb teremtés a világon oly embernél, ki egy magasabb lény hatalmát elismerni nem akarja, vagy hinni nem képes." B. Eötvös József. A materialismus, mint tan, oly tévely, mely azt állítja, hogy csak az anyag létezik igazán és öröktől fogra. Ezen hamis elvből indulván tehát ki, szükségképen kell következtetnie, hogy nincs Isten, nincs lélek, sem lelkiismeret, annál kecésbbé erény, rag y bűn, hogy bolondság a büntetés és jutalom, hogy babonaság, sőt őrültség az anyagon felülemelkedő hit. A kereszténység keletkezése óta nem volt, úgy szólván, időszak, melyben a pogányságban keletkezett materialismus végképen elenyészett volna ; hosszú ideig csak setétben bujkált ugyan, de végre, különösen a múlt század vége felé, újult erővel és még nagyobb dühvel tört ki titkos rejtekéből, napjainkban pedig buzgón terjesztetik és kitartó s bámulandó vakmerőséggel magasztaltatik ; úgy hogy, mióta a kereszténység létezik, a pogány materialismus soha ellene oly iszonyú harczot nem folytatott, mint jelen századunkban. Ha a tudománynak és társadalmi életünknek mezején körültekintünk, mindenütt észreveszszük ama vakmerő törekvést, melylyel a materialismus egy részről magát a tudományoknak díszes sorába fölküzdeni, más részről pedig éle1*