Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1877

— 21 — sékletet, mely akkor könnyen 60 Reanmur-fok lehetett, s e körülményben, mert nem hiányzott a nedvesség sem, hathatós emeltyűvel bírunk a talaj termékenységére, s hatalmas segédeszközzel az oly sokszorosan létező anyagrészekből alakult első szerves anyag képződésére nézve." Azonban az ily elméletekre, milyeneket Burmeister előad, igen jól illenek Quenstedt ezen találó szavai : „Valaminek fölfogása a természetbúvárra nézve annyi, mint annak látása, s csak ezen alapon vonhat következtetéseket. IIa azonban manap egyetlen nyomorult növényke sem támadhat megelőző csira nélkül, melyik higgadt búvár állíthatja vigyázatta nul, hogy a növény- és állatvilág összes dísze föl egész az emberig csak a föld holt ölében nemzetett ? De némelyeknek a Teremtő ama hatalma, melynél fogva a földgöröngybe élő lehellett t fuvalt, oly kellemetlen, hogy inkább a legképtelenebb állításokhoz folyamodnak, csakhogy mint látszólagos győzők állhassanak meg Ha még a legegyszerűbb növényecske sem fakadhat talajunkból csira nélkül, nem azt kell-e akkor a józan búvárnak következtetnie, hogy a mi a természet törvényei szerint ma nincs, előbb sem lehetett? Mert épen ezen törvények állandóságán nyugszik mulandó tudományunk egész épülete." Egyébiránt azon föltevés, hogy az első szerves lények ős-képzés folytán keletkeztek volna, nemcsak be nem bizonyítható, hanem merő képtelenség is. Wagner R. szerint ugyanis tény, hogy minden vegylermészeti folyam fokozása, a világosságnak, hőnek, villamosságnak stb. emelkedése a rendes mértéken túl, az életfolyamot nemcsak nem erősíti, hanem inkább gyöngíti, és bizonyos fokig hatványozva, az organismust el is pusztítja. Nyilt ellenmondás tehát az Organismus származási okának azt állítani, a mi az organismust gyöngíti és elpusztítja. Komoly természettudósok a szerves lények eredetéről egészen máskép nyilatkoznak, mint a fölületes materialisták.