Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1877

az örökkévalóság fogalma időhöz kötött dolgokról nem ér!~ hető; a mi örök, az időn kivüli, az minden fejlődési folyamot magából kizár, változhatatlan, sem kezdettel, sem véggel nem bir. Ilyen pedig csak maga az Isten. De az előbbi tétel második része is, hogy t. i. az anyag önmaga által, minden külső erő befolyása nélkül lett világgá, hamis és merő képtelenség. A materialisták ugyanis a Laplace-féle hypothesisre támaszkodnak, mely szerint eredetileg az egész mindenség egy gőzgomoly volt, Ezen gőzgomoly eredetileg melegséggel nem birt, minthogy a meleg csak később fejlődött, midőn az anyagrészecsek a nehézkedés törvényénél fogva egy központ felé törekedvén, egymással érintkeztek. Ezen gözgomolyban tehát, mely az egész mindenséget magában foglalta, a hőmérséklet legalacsonyabb fokán, vagyis 273° 0 alatt C. szerint állott. — Azonban a gőz, vagy pedig a csepp-folyós állapot a melegségnek következménye: ennélfogva az anyag az említett hőmérséklet, vagyis inkább hideg mellett gőzállapotban nem lehetett. Hiszen azon testeknek is, melyek napjainkban goznemüek, akkor keményeknek, szilárdaknak kellett lenniök. És mégis daczára ezen természeti törvénynek, Laplace azt állítja, hogy az oly anyagok is, mint p. o. az arany, platina stb, melyek csak a legnagyobb hőben olvaszthatok, eredetileü ama roppant hidegben gőznemüek voltak! A mint látjuk, ezen feltevés hamis, sőt képtelenség, minthogy az ismert természeti törvényekkel homlokegyenest ellenkezik. De vizsgáljuk csak a dolgot tovább. A ki azt állílja, hogy a világ úgy, a mint van, minden külső ok hozzájárulása nélkül, egyedül az anyag állal lelt azzá, a mi, annak azt is el kell fogadnia, hogy a mozgás is az anyagban már eredetileg benlélezelt; mert fejlődés mozgás nélkül leheletlen. És ezt a materialisták nemcsak elfogadják, de állítják is. Szerintük amaz eredeti gözgomolyban a mozgás önmagától minden felsőbb hatalom befolyása nélkül származott. Azonban ez lehetetlen. Mert