Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 25 — és megszaggatott halomfelhö. A bárányfelhők nem ritkán szélvészt jeleznek. A felhők magassága talán sohasem haladja túl a két mértföldet ; tömegükre lehet következtetni a lecsapódások évi átlagából, mely 30" magas vízrétegre becsülhető, vagy fordítva az évi párolgás mintegy 30" s az egész föld föliiletét borító vízrétegnek felhővé változását eszközli. Egy középnagyságu fa meleg nyári napon átlag 50 font vizet gőzölög ki. A középtenger egy év alatt 52,800 tonna (= 1,056.000 vámmázsa = 52,800,000 kg.) vizet szolgáltat a légkörnek pára alakban. A felhő, ha uj páramennyiség által nehéz, vagy hideg szél által telített lesz, akkor mint eső hull alá, miközben az apró vizbuborékok egymással egyesülve megnőnek és valóságos cseppeket képeznek, ezek. minthogy a körlégnél súlyosabbak, leesnek. Az esők kiterjedés szerint más és más elnevezést nyertek, a kisebb kiterjedésüek. milyenek a helyi esők, pásztás, a nagyobb földrészre kihatok pedig országos esőknek neveztetnek. Vízmennyiség után megkülönböztetünk poresőt, záport és felhőszakadást ; az első csekély menynyiségü, az utóbbiak bőséges víztartalommal birnak. Miként minden tekintetben, úgy esőzés tekintetében is, a helyi körülmények nevezetes befolyást gyakorolnak. Az erdőkkel borított vidékeken a föld hőmérséke 1—2°-kal alacsonyabb mint ott, hol az erdők egyáltalán hiányzanak ; a lég hőmérséke is az előbbieken télen magasabb, nyáron pedig alacsonyabb, mig a kopár tájakról az ellenkező áll. Minél erdősebb valamely vidék, annál csekélyebb a talaj és a lég hőmérsékének csökkenése, annál nagyobb a lég viszonyos páratartalma, tehát annál gyakoribb és tömegesebb az esőzés is. Ama heves esőzést, mely villamos tünemények — villámlás és dörgés — kíséretében önti a vizet, égiháborúnak nevezzük: ha pedig a felhők víztartalmukat nem eső, hanem jég alakjában adják le, akkor a tünemény jégeső. Mindkettő