Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 26 — leginkább a nyugati féltekén fordul elő. Ugy tekinthetők, mint a megzavart villamos egyensúlynak helyreállítói. Keletkezésük egyik fötényezöje a légkör villamossága, mely valószínűleg az ide-oda rohanó szelek hömérséki különbségéből, nemkülönben a légnedvességnek más és más halmazállapotba való átmenetéből származik ; ezen esetekben, minthogy hő köttetik meg, vagy szabadul, a tünemények uj sora keletkezik. A légkör villamossága mellett leghangosabban bizonyít az Ozon-tartalom, mely a szerves testek fölbomlásánál, vagyis az élenynek leggyakoribb egyesületeinél jelentkezik, s melyek mind nem történhetnének, ha az élenyt a villamosság ózonná nem alakítaná át. Az égiháboruban a felhők ugy szerepelnek, mint a villamgép fővezetöje — conductora —, minden villamosságot összegyűjtenek és a szomszéd felhőkre vagy a földfölület egyes tárgyaira, magaslatokra, fákra, épületekre romboló hatásaikat gyakorolják. Ha a villamos kisülés csak a felhők közt történik, akkor az esőzés nem oly heves; azon égiháború pedig, melv a légkörben igen magasan foly le, ritkán szokott esőt eredményezni. Földrészünk közönséges zivatarai akként keletkeznek, hogy a déli szél előrenyomulása alkalmával az éjszaki által lehüttetik. A zivatar bekövetkezése előtt tehát déli vagy dny. szél fúj és csak azután kezd az é. Vagy ék. lábra kapni. Minthogy pedig a hidegebb légáram először a légkör alsó rétegeiben kezd terjedni, miközben a melegebb levegőt onnét kiszorítja, következik, hogy közvetlenül a zivatar előtt a lég hőmérséke alászáll, a légsúlymérö gyorsan emelkedik, vagyis jelzi az éjszaki szél bekövetkezését és uralmát. A szél iránya pedig a törvényt követve délről nyugaton át éjszaknak fordul. Az égiháborut rendesen szélcsend előzi meg, a mi igen természetes, mert kitörése előtt két tökéletesen ellenirányú szél küzd egymással; ez az a nyomasztó lég, mely