Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 20 — rad, akkor a meleg szelet észrevétlenül hideg váltotta föl. A légsúlymérönek igazat szolgáltat a szélzászló is, mely ugyanazt jelzi, mi által a fönnebbi tény határozott szint nyer. Azon esetre, ha az idő tartósan esősre változik, a légsúly— mérő még mélyebbre siilyed, az alászállás nagysága azonban mindig azon állás különbségétől függ, melyet a déli és délnyugati szelek az éjszaki és éjszakkeleti szelek ellenében elfoglalnak. Ha a fold fölületének egyik részén a lég hömérséke szokottnál magasabb, másikán pedig a szokottnál alacsonyabb, tehát a két rész hömérséke közt fölötte nagy a különbség; akkor a légtenger megzavart egyensúlya többszörös és rohamos áramlás következtében állhat csak helyre, s minthogy a légmérő a hatásoknak engedelmeskedve majd föl, majd ismét leszáll, nyugtalansága, gyorsan egymást követő változásai egész bizonyossággal szélvészt, fergeteget jeleznek. Ennyiben áll a barometer időjós tehetsége. Gyakran megtörténik, hogy ék. szél, mely, miként tudjuk, száraz, havat hoz; e tünemény nem ellenkezik a nevezett szél természetével, mert nem saját nedvtartalmának lecsapódása a hó, hanem a melegebb légköré, melybe behatolván, azt mintegy kényszeríti páratartalmának leadására. A hőt s a hő hatása alatt keletkezett légáramokat a légköri lecsapódásokkal egyetemben, milyenek a köd és felhő, eső, hó és jégeső, harmat és dér, joggal nevezhetjük az időjárás alkotó elemeinek. A föld föliiletén elterülő nagy kiterjedésű vizek folytonosan párolognak, mert a párolgás tüneménye nincs hőfokhoz kötve ; minden hőfoknál történik, de magasabb hőfoknál természetesen gyorsabban. A vízpárák nagy könynyüségüknél fogva fölemelkednek a légbe, ott a szelek állal ide s tova ragadtatnak mindaddig, inig kedvező körűimé-