Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 10 — hőmérő által mutatott fokok számát s az egyes alkalmakkor nyert számokat összeadjuk, az összeget pedig a történt följegyzések számával osztjuk, hányadosul azon nap közép hömérsékét nyerjük. Valamint a napnak megvan a maximuma és minimuma, úgy megvan az évnek is. Az év liömérsékének tetőpontja nem esik össze a legmagasabb napállással, azaz nem esik jun. 2l-re, hanem vagy négy héttel későbben köszönt be : ép úgy a legmélyebb hőmérsék sem vág össze a nap legmélyebb állásával , hanem január hóra, mint középpontra oktober és april közt, esik. Ha valamely hónap minden napjának közép hőmérsékeit összeadjuk és a napok számával az összeget elosztjuk, nyerjük a havi középhőmérséket. Az év hónapjai középhőmérsékeinek összeadása s az összegnek 12-vel való osztása által az évi középhőmérséket nyerjük eredményül. Az időjárás föladatának sikeres megoldására nagyfontosságú, hogy a lég hőmérsékének megfigyelése, ha nem is óránként, de legalább két óránként éjjel és nappal az évek során át eszközöltessék. A középhőmérséket ismerve tudjuk ama különbséget, mely két ugyanazon szél. fok alatt fekvő hely hőmérséke közt van ; továbbá ama befolyást is, melyet a helyi körülmények a hőviszonyokra gyakorolnak. A napnak kisugárzott hőjét tehát a föld fogja föl. Azon körülmény, hogy földünk fölületének mintegy 2/

3 —adat tenger borítja s csak V

3-adát képezi szárazföld, alapjául szolgál a tengeri és szárazföldi kliina keletkezésének. A tenger fölületének és a vele érintkező légtengernek hőmérséke nincs oly nagy változásoknak alávetve mint a szárazföldé és a fölötte elterülő légé : ott tehát a napi és évi hőingadozások is csekélyebbek mint itt. A szigetek, félszigetek, partvidékek a tengeri klímában osztoznak, vagyis ott a nyári és téli hőmérsék közt csekély a különbség. A tengeri klímát hűvös nyár és szelíd tél jellemzi : a szárazföldit ellenben forró nyár és hideg tél. A kettő közti eltérést növeli azon körülmény, hogy a partvidékek és az éjszakra fekvő helyek ege foly-