Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— tl — tonosan felhőkkel vagy köddel van bevonva, a mi nyáron a nap sugarainak a földfölületre jutását, télen pedig a föld hőkisugárzását akadályozza Európa hőviszonyait tekintve minden világrész között a legkedvezőbb helyzettel bir. A kedvező hőviszonyokkal pedig szükségképi összefüggésben vannak az éghajlati viszonyok és igv mondhatjuk, hogy Europa kedvező éghajlattal vagyis időjárással is bir. Szelid tél és meleg nyár fő jellemvonásai. A következőkben képét adjuk a nap mint ok működésének, elősorolván mindazon okozatokat, melyek belőle származnak, és a melyek a fönnebb említett nevezetes jelenségnek vagyis Európa kedvező égaljának tényezői. A napnak mint hőforrásnak kisugárzott hőjét egyrészt a tenger, másrészt a szárazföld nyeli el. Az elnyelt hő mindkét esetben élvezetes változásokat hoz létre, s ezek nem egyebek, mint: a tengeráramok és a légáramok vagyis a szelek. Tengeráram alatt a tenger vizének bizonyos irányban történő folyását értjük. Keletkezésének okai: a forró és hideg övi vizek hőmérséke közti különbség, az árapály és végre a térítő körök közt uralkodó és nyugatnak irányuló szelek. A sarkoknál a viz hőmérséke í.O" C-sal alacsonyabb, mint az egyenlítőnél ; ennek természetes következménye, hogy ott sokkal tömöttebb és súlyosabb, mint itt. A természettan törvénye szerint a cseppfolyós testek csak addig maradnak nyugalomban, mig a minden oldalról ható erők egyensúlyt tartanak, és azonnal mozgásba jönnek, a mint egyik vagy másik részről nagyobb erő működik. A sarki vizek jóval nagyobb súlyával és a súlyból származó minden oldalra ható nyomással nem képes egyensúlyt tartani az egyenlítő felé létező vizek kisebb súlya vagyis nyomása. A sarki vizek tehát a nagyobb erő irányában az egyenlítő felé mozgásba, áramlásba jönni kényszerülnek. Ezen áramlás, minthogy a sarkoktól indul, sarki áram nevet nyert. Iránya