Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-06-18 / 25. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizeté-i ára: Egy évre 1440 pengő, negyedévre 3-60 pengő. KERESZTÉNY POUTlHfll HETILAP Felelős szerkesztő: KERÉNYI OLAF Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Horthy Miklós születéseriapjára hisz ami neki 'fáj, nekünk is bána­tunk, ami neki öröm, az az egész magyar nemzetnek dicsősége. Ebben az imádságban egyesül' a magyar nép tisztelete, szeretete és Hálája kormányzója iránt. Legen­dába illő szép lérzelmek ezek — és ez a legenda 'igaz és az ijs fog maradni. Dr. Magyar ász Ferenc O. C. Ce n'est pas toujours la légende qui ment . . . Rostand, L'Aiglon. A legendák nem mindig ha­zudnak ... A legendák nem történelmi ok­mányok, nem az oknyomozó kri­tika és nem a pragmatikus történet­írás a'bölcsőjük, hanem a nai,v hit, mely alapul veszi ugyan a meg­történt valóságot, de azt vagy .ki­bővíti, vagy kiszínezi olyan rész­letekkel, amelyeket tán 'még szíves­sebben fogad el igazaknak, mint magát a rideg valóságot. A legendák nem mindig ha­zudnak. Sőt, rendesen megvan a törté­neti alapjuk, hátterük és magvuk, melyet nem nehéz kihámozni azok­ból a stilizált ékítményekből, me­lyeknek összességét- legendának szoktuk nevezni. A legendákban mindig van igaz­ság is. A magyar történelemnek leg­alább is annyi legendája van, mint hőse. Sőt, Arany Jánossal együtt sajnálhatjuk, hogy éppen nemze­tünk ős- és hőskorából nem maradt ránk több legenda.'A legenda fény­kévéje besugározza Árpád apánktól, Lehel kürtjétől, Szt. István király­tól kezdve Károly'Róbert királyon, a Hunyadikon, Kinizsin, Rákóczin, Kossuth Lajoson, Rudolf trónörö­kösön és még 'sok-sok társukon ke­resztül napjainkig mindazoknak alakját, kik nagyot mertek, nagyot J alkottak. A legenda a költővel együtt kérdi: Nem tudom én, ki volt dicsőbb, ki volt nagyobb....? (Tóth Kálmán.) A legenda hálát ad a jó Istennek, hogy ,van kiben válogatnia. 1 Sőt, hálát ad'azért is,-hogy nem is kell mindig a múltba fordulnia, mert a jelenben is talál ,elég példát arra, hogy a valóság szinte legen­dának is beillik. Horthy Miklós kormányzóról van szó, kinek mind íszemélye, mind tevékenysége ; oly közkincse 'nem­zeti történelmünk legújabb korsza­kának, amelyért csak hálával gon­dolhatunk az isteni gondviselésre, mely hetvenhat esztendőnek előtte ladta őt nemzetünknek. Gondol­junk csak • vissza azokra a moz­galmai: időkre, amelyeknek ő nem tétlen szemlélője, vagy szenvedő alanya, hanem mozgató <ere]e volt. £s csak a multat és" jövőt örök jelenként szemlélő mindentudó Is­ten ,a megmondhatója, ' mennyi gQnd, küzdelem és bánat vár még az- ő ősz fejére. Mi nem tudhatjuk, de annál na­gyobb buzgósággal és bizalommal kérhetjük a • mindenható Istent, hogy a búból és bajból most már mennél kevesebbet mérjen rá, Dr. Buda István főispán Pápán Mult pénteken délelőtt dr. Buda István veszprémi főispán józsa Kálmán titkár és dr. Bélák »Nán> dor vármegyei : tiszti főorvos kísé­reteben Papara erkezett. Fél 12 órakor a főispán .résztvett a város­házán tartott itisztviselői összejöve­telen. Hamuth János polgármester meleg szavakkal köszöntötte a fő­ispánt, akinek üdvözlő szavaira nagyhatású beszédet intézett a tiszt­viselőkhöz. Figyelmeztette őket a mai nehéz, súlyos időkre és ,a meg­vívandó nagy döntő harcra, mely­nek kimenetelétől függ a nemzet új ezer esztendeje. Felhívta a főispán a tisztviselői kart a fegyelmezett munkára és kötelességteljesítésre s emelkedett .hangon jelentette RÍ, hogy akinél nem tapasztalja a )fe­gyelmezett, lelkiismeretes .munkát, azt félreállítja az útból. Beszédében kitért a ifőispán arra is, hogy .a pápai társadalmat át kell formain a nemzeti szocialista esz­mékre. Ennek a társadalomnak egyik fontos tényezője a tisztviselő­társadalom. A városháza falai kö­zül a magyar testvéri szeretetet kell kisugározni a társadalom min­den tagja felé, akár a szövőszék, akár a gyalupad mellett tölti be hivatását az illető. Testvéri közös­ségről és fajszeretetről beszélt a fő­ispán, hangsúlyozván, hogy ezt a nagy háborút részünkről győzel­mesen kell befejezni,, *mert az»ellen­ikezője halált jelent >a nemzetre. Be­szédének befejező részében Jsten ál­dását kérte a főispán a 1 polgármes­terre, a tisztikarra, valamint a vá­ros polgárságára. Hangsúlyozta még azt is, hogy nem (tesz .különb­séget ember és'ember között, nincs különbség az V. fizetés osztálybeli és a díjnok között. Minden embert végzett munkája után (kell elbírálni és létét biztosítani. A nagy tetszéssel 'fogadott fő­ispáni beszéd utánmagyobb kíséret­tel megszemlélte 'a gettót. Főispánunk ezután a Léipnik-J gyár, dohánygyár, Perutz-gyár, és Poels és T. húsárúgyár üzemeit látogatta meg. A munkásokat mun­kahelyeiken kereste i fel, hogy sze­mélyesen győződjön meg napi mun­kájukról, szociális' ellátottságukról és a munkásokkal szemtől-szembe állva hallgathassa meg panaszai­kat. Az üzemek munkásainak beszélt a munka szükségességéről, azigazi kö teiességtel jes ítésrő 1, m egem létez­vén' a legáldozatosabb munkát; kö­telességet végző ' magyar testvé­reinkről, kik életüket és vérüket ál­dozzák családjukért, hazánkért, és érettünk. Főispán urunk magát is munkásnak tekintve hangoztatta, hogy az emberek között nem lehet aszerint különbséget tenni, hogy ki hol dolgozik, hanem igenis asze­rint, hogy munkahelyén hogyan végzi el a dolgát. A munkásokhoz intézett közvet­len, nemes, nagyon is érző szívvel mondott beszéde sok munkás és niunfcásnő szeméből csalt ki kön vé­nyeket. Ezek a hála és szeretet könnyei, melyeket nem tudtunk meghatódottság nélkül nézni és amelyek — a munkások ajkáról el­hangzott köszönet és hála szavain felül — legékesebben bizonyították, hogy főispánunk, dr. Buda István, rövid látogatásával egy csapásra megnyerte a pápai munkásság "Szí­vét, bizalmát. Adja a jó Isten, hogy ez ,a köl­csönös megértés és bizalom az el­következendő nehéz időkben is mi­nél jobban kimélyüljön nagyszerű ivezetőnk ' és munkásai között, melyre alkalmas lesz az az üzemen­ként a munkásság által, minden vezető' befolyástól mentesen, meg­választott háromtagú bizottság, mely a munkásság érdekében fő­ispán urunk előtt bármikor meg­k HAZÁÉRT ÉRSEK LÁSZLÓ a r. kat. polgári fiúiskola tanára 1944. március 20-án a keleti arcvonalon Tur község mellett fejlövés kö­vetkeztében hősi halált halt. * CSAPÓ FERENC honvéd 26 éves korában 1944. márc. 20-án az orosz harctéren Tur község mellett fejlövés következtében hősi halált halt. * * * Hőseinknek drága vére új, boldogabb jöyőnknek termé­kenyítő harmata. hallgatásra talál a munkásság ér­dekeinek megvédésében és jogos kívánalmai teljesítésében. Főispán urunk késő délután a Magyar Megújulás Pártja, ezután a Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetőit fogadta kihallgatáson, el­látogatva azok ideiglenes helyisé­gébé és az egység érdekében való munkára hívta fel őket. Főispán urunk az esti órákban, egész napot igénybe vevő fárasztó munkája befejeztével, hajtatott haza székhelyére. Megkezdi munkáját a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége Pápa város és Veszprém várme­gyei szervezet a szövetség célkitű­zéseihez méltó székházat kapott e hét folyamán. Sok akadály, nehézség állt szövetségünk útjában, de gátat és megalkuvást nem ismerve Szö­vetségünk kiharcolta Pápán azt a legszebb helyet székháznak, ahol a magyar életet átformáló, nemzet­mentő munkáját megkezdheti. Nem elvünk a szép szólás, hanem a gyors tett v s ezért csak pár sort idézek cél­kitűzéseinkből. Akarjuk, hogy a földön minden a katonáért és a győzelemért tör­ténjék. Az első falat kenyér a kato­náé, á második pedig azé, aki a magyar katona után a legtöbbet te­szi a győzelemért. Nem akarunk elhagyatott katona­feleségeket és katonaapák elnagyott gyermekeit látni! Akarjuk, hogy a magyar munkás becsülettel megkapja a ma­gyar kenyérből, ami neki jár. A nemzet parazitái, a munka ha­szonélvezői, a mu nkás k izsákmá­nyolói — élvezték májdk^'munkájának gyú\ mölcsét, n/«jenek ^re^az útból, ; mert ezután nem lehet már igényük semmire. Tökéletes és teljes magyar közös­ségi szellemet akarunk, hogy ebben a szellemben emelkedjék és növe­kedjék lebírhatatlan erejűvé a ma­gyarság ellenállása. Az idő helytállást és áldozatot követel tőlünk! Sokat, sokkal többet kell dolgoz­nunk, mint eddig. Az eljövendő Magyarország olyan lesz, amilyennek mi építjük! Bajtárs! Akarsz-e ezért az eljövendő Ma­gyarországért a magyarok Magyar­országáért velünk együtt küzdeni ? Ha él benned a kötelességteljesítés szent tüze, akkor eljössz közénk! Székházunkban, Szent Imre herceg Főtér 25 (volt Korein-féle ház) ál­landó szolgálatot tartunk, úgy a be­lépő bajtársaknak, mint az érdeklő­dőknek rendelkezésére állunk. Az új Magyarország építésére hívunk min­denkit. HARC! ARA 30 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents