Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-04-16 / 16. szám

41. évftlvani, 16. szán. PáM. 1944 április 16.. vatinav ES VIDEKEi MURAI MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 1440 P, negyedévre 3'60 P. KERESZTÉNY POLITIKII HETILAP. Felelős szerkesztő: Korényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Heródes-lelkület Csütörtökön déli 2 óra körül néhány órás szünet után újra felhangzott rádiónkból Budapest I. szünetjele. Hosszú hallgatás.után újra híreket hallottunk. A hírek elhangzottak, de következett valami, amire megdobban szívünk, elhalványodott arcunk, összeszorult öklünk, rádöbbeni tünk arra a- szörnyű, bitang valóságra, hogy ellenségeink nem válogatnak az eszközökben, amelyekkel pusztítani, rombolni akarnak-. Angolszász ;gépek rongybabákat, játékszereket dobtak le, amelyek robbantószerkezettel voltak ellátva. Ölni, gyilkolni akarnak ártatlan gyermekeket, gondtalan, játszani vágyó pici magyar életeket. Hát idáig fajulhat az ember gondolkodása, cselekvése? Van-e'valami vagy valaki, aki ezt a gengszter-fogást magyarázni, megérteni tudja? Mit vétettek ezek a szegény apró magyarok, a „nagy és hatalmas", emberbarát Amerikának, vagy Angliának? Miért kell a kis magyarok ellen ilyen bitang módon harcolni? Nem elég e minden emberi érzésből kivetkőzött bestiáknak, hogy magyar otthonok helyén üszkös gerendák merednek, hogy kórházak bedőlt falalai alól a háború áldozatai kiáltanak segélyért, hogy máról-holnapra hosszú évek szorgalmas mnnkájának eredményei semmisülnek meg? Mindez nem elég? Most még a magyar gyermekek ellen is háborút viselnek? Mert ugyan kiknek szánták e rongybabákat ? Talán bizony a felnőtteknek ?... Lehet, hogy a gengsztereknél elfogadott játékszer, de ná unk a magyar anyák és a magyar apák gyermekeik számára nem ilyen játékárúért verejtékeznek. Hát ez az a sokat hangoztatott »humanitás"? Ezekért a brigantikért „illenék" minde~n »jóérzésü« magyarnak lelkesednie s titkolt örömmel várnia őket? Megremeg a toll kezünkben, az utálat szorítja össze szívünket, amidőn e sorokat írjuk. De rosszul számítanak a bestiák, A Heródesek, a gyermekgyilkosok számára is eljön a szörnyű büntetés. Az ártatlanul megölt apró magyarok vére bosszúért az égbe kiált s jaj lesz a Heródeseknek. Minden kiontott csepp vért számontartunk s ígérjük, nem felejtünk. A rongybabák hulljanak, de, akik elhullatják, számoljanak azzal a gyűlölettel, amelyet ezzel felkavarnak. A légiháború borzalmas pusztításai próbára tehetik idegeinket, e gyermekeinknek szánt rongybabák könnyet csalhatnak szemeinkbe, de a gyengeség nem vehet erőt rajtunk. Szívünk megkeményedik, izmaink megacélosodnak s még tisztábban látjuk egész szívvel vállalt célunkat. A rongybabák, — reméljük, — felfelrobbantották minden igaz magyar számára az angolszász rokonszenv utolsó hídroncsait is s most már mindenki tisztán látja, — kell látnia még az elvakultaknak is, — hogy kik a mi barátaink s kik a mi ellenségeink. 1944 április 13-ára mindig emlékezni fogunk: az új kor Heródesei megindították a harcot a magyar gyermekek ellen. H^zünk az igazságos Istenben: az az artatlan magyar gyermekek kiontott véréért felelniök kell a Heródes-lelkületü gengsztereknek!... (—) Köszöntjük Főpásztorunkat! Mindszealv József veszprémi msgvéspüspSk vasárnap Meglátogatja pápai híveit. Örömmel hallottuk a hírt, hogy f. hó 16 án, vasárnap városunkba érkezik Mindszenty József megyésföpásztorunk. A hívő hódolatteljes tiszteletével és szeretetével köszöntjük főpásztorunkat 1 Egyházmegyéjében először pápai hivit látogatja meg. Biztató, bátorító a püspök úr közénk jövése: mert záloga annak a vágyunknak, hogy pápai híveit állandó figyelemmel kíséri, ügyeinket szeretettel felkarolja, hiszen ebben a megyében székhelye után a mi városunk az ő legnagyobb hitközsége. Pápai Katolikusok! Megyésföpásztorunk először jön közénk. A háború komoly nehézségei közepette az evangélium vigasztaló igéit hozza nekünk, hogy szívünk megerősödjék, izmaink megacélosodjanak; várjuk őt ünneplő szívvel, nagy nagy örömmel! Nem j hangos ünneplésre van szükség, hanem szívből jövő, sok-sok szeretetre, amely a mai világban a legszebb fogadtatás, megyésföpásztorunk számára a legszebb ajándék. Hallgassuk meg minél többen szózatát: az apostolutód üdvözölni, tanítani akar bennünket, fájdalmainkat akarja enyhíteni. Megyésföpásztorunk délelőtt 10 órakor érkezik Pápára. Mindjárt az öreg-templomba vonul, ahol csendes szentmisét mond, majd evangélium után ünnepi szózalot intéz híveihez. Szentmise után a Szent István főplébánián a küldöttségeket fogadja, majd még ebéd előtt látogatásokat végez a városban. Megyésföpásztorunk a délutáni órákban tér vissza székvárosába. (—) Budapesten és vidéken zavartalanul továbbfolyik a leventekiképzés fi vidékre költözött leventék uj lakóhelyükön jelentkezzenek! fi levente, és leventeleány foglalkozáson résztvesznek a vidékre költözöttek is. Az iskolák bezárása és a főváros és környékének részbeni kiürítése következtében sok levente és leventeleány kerül vidékre. Ez az elköltözés azonban nem okoz fennakadást a leventemunkában. A leventeköteles korban levő ifjak uj lakóhelyükön jelentkezni tartoznak és ott kötelesek résztvenni a leventefoglalkozáson. A fővárosban maradt leventék ugyanúgy vesznek részt a foglalkozáson, mint eddig. Az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetője vasárnap rádiószózatában fordult a leventeifjusághoz és figyelmeztette őket, hogy a különleges időkben fokozott munkára, fokozottabb teljesítményekre van szükség. Alig hangzott el a felhívás, Budapest bombázása után a leventeifjuság a légoltalmi mentési munkákban va'ó áldozatos részvételével mutatta meg, hogy megértette a hozzá intézelt szavakat és a gondos szervezettség és kiképzés eredményeképen derekasan megállta a helyét. Napjainkban minden téren fokozott munka és egy renehezebb feladatok várnak a leventeifjuságra és az iskolai szünet és a vidékre költözés szokatlan körüményei között zavartalanul folyik a kiképzés. A Leventeleányok Országos Vezetője is külön felhívással fordult a leventeleány csapatok vezetőihez s felszólította őket: a foglalkozásokat változatlanul folytassák és különösen gondot fordítsanak arra, hogy a leventeleányok a szociális szolgálat terén még mélyrehatóbban tevékenykedjenek. LHK. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap megkezdte az 1944. évi nyári gyermekotthonok szervezését A nyári mezőgazdasági munkálatok idején elfoglalt anyák gyermekeinek gondozása mindig különösen foglalkoztatta mind az érdekelt szülőket, mind a közületeket és a társadalmat is. A kérdés 1936-ban kerülj az érdeklődés középpontjába, amikor az új kisdedóvásról szóló törvény a kisdedóvás igazgatását és felügyeletét a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterre ruházta át. Ennek a szervezeti változásnak ugyanis az volt az indoklása, hogy a kisdedóvás jövő szervezetében egyenrangú szerepet akartak biztosítani a gyermekek szociális gondozásának, egészségvédelmének és nevelésének. A törvény intézkedéseinek végrehajtása során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a feladatkört csak a napközi otthonnal kapcsolatos ovodák tudják megfelelően betölteni. így 1937 óta az állami támogatással létesített ovodák már mind napközi otthonnal kapcsolatosak és országszerte nagy erőfeszítés indult meg, hogy a meglévő ovodákat is napközi otthonnal egészítsék ki. Azokon a helyeken, ahol napközi ovodák működnek, minden nyáron a felügyeletnélkül maradt gyermekeket gondozásba vették. Ez azonban nem oldotta meg a kérdést. Jelenleg ugyanis, ha csak azokat a községeket vesszük számításba, ahol legalább 100 Honvédeinh üzenne!;... Szüleimnek, testvéreimnek, barátaimnak és az ismerősöknek kellemes húsvéti ünnepeket kívánok. Szeretettel üdvözlöm őket. A szebb és jobb magyar jövő reményében. Bakos Kálmán honvéd Táb. posta száma. KI75. * • * Tábori posta útján szeretnék megismerkedni és levelezni egy 170 cm. magas, jómegjelenésű hölggyel. Kovács Lajos honvéd Táb. posta száma>: F 399. ovodaköteles gyermek van, akkor ezeknek kereken kétharmada van csak ovodával ellátva és a meglévő ovodáknak kb. fele kapcsolatos csak napközi otthonnal. A napközi-otthonos ovodafejiesztési munkaterv azonban pénzügyi, de a jelenlegi viszonyok mellett különösen anyagellátási oknál fogva aránylag csak lassú ütemben valósítható meg, tehát igen nagy szükség van azokra az átmeneti és részleges megoldásokra mint például a nyári gyermekotthonokra. Éppen ezérí a közületek, egyhazak, társadalmi egyesületek és egyének kezdeményezésére szórványosan létesített nyári gyermekotthonok számának a növelését kívánta elősegíteni az 1940. évben az a belügyminiszteri intézkedés, hogy a nyári hónapokban úgynevezett zöldkeresztes tej szétosztását csak azokon a helyeken engedélyezte, ahol ezt megfelelő ellenőrzés mellett napköziotthonos ovodák, vagy nyári napközi-otthonok fogyasztották el. A gyakorlati eredménye ennek az intézkedésnek az a 623 nyári gyermekotthon, amely 1940-ben, kétharmadrészben törvényhatósági, egyharmadrészben közületi támogatás mellett társadalmi egyesületek kezdeményezésére működött 29 vármegyében és 5 törvényhatósági városban. Ide kell számítani azt az 56 nyári gyermek-kertet is, amelyet 1940-ben az Egyesült Női Tábor létesített. A Nép- és Családvédelmi Alap létesítéséről szóló 1940: XXII. t.-c. 3. §-a a gyermekvédelmét az Alap különleges feladatai közé sorolta. Kézenfekvő volt tehát, hogy az Alap végrehajtó szerve az Országos Szociális Felügyelőség 1941-ben, működése első évében a családvédelmi és népszaporodási szempontból nagy jelentőségű kérdés: a nyári munkaidő alatt felügyelet nélkül maradt gyermekek gondozásával jelentékeny összegű anyagi támogatást bocsájtott a közületek rendelkezésére azzal a céllal, hogy minél nagyobb számú gyermek-otthon létesüljön. Az Alap támogatásának meg is volt az eredménye, amint az alábbi számok mutatják. p Gyermekotthonok Gondozott gyermekek száma száma Í94L 873 51.350 1942. 1932 117.910 1943. 1886 100.562 Az Alap hozzájárulása ehhez a munkához: 1941. évben 1,167.900 P 1942. „ 1,357.800 „ 1943. „ 1,812.600 „ volt. Ezen kívül a társadalom és a szülök is minden évben több, mint 100-100.000 P-vel járultak hozzá a nyári gyermekotthonok költségeihez. Érdekes, hogy a gondozott