Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-04-02 / 14. szám

41. évfilvam, 14. szán. Pápa, 1944 április 2., márnái i. : TTitt' '"imáini KERESZTÉNY POLITIKII HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40P„ negyedévre 3*60 P. Szerkesztőség: Horihy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Önmagunkért.. . önmagunknak * Az elmúlt évben indultunk el Magyarország bíboros Hercegprímásának indító szavával a Katolikus Diák- és Tanoncotthonok létesítése érdekében. Most a felénél tartunk. Az út felénél, amely útnak a végén úgy a fővárosban, mint az ország több helyén életre hívódnak majd a katolikus diákés tanoncotthonok. Talán sokan kérdezik, hogy miért éppen most? A feltett kérdésre a felelet az, hogy mindig előre kell készülni, ahogy a gazda minden évszak előtt, hogy az évszak végén termése beérjen. így vagyunk mi most a katolikus diák- és tanoncotthon kérdéssel. Előre készülünk, hogy amikor majd reánk köszöntenek a béke harangjai, ne készületlenül találjanak bennünket. Önmagunkért ... önmagunknak szól ez a Katói ikujsJD iák- és Tanoncotthon^ Mozgalom. Ezt azt hiszem nem is kell részletesen magyaráznom, mert hiszen minden fillér, amelyet a katolikus diák- és tanoncotthonok javára adunk, önmagunknak szól, gyermekeinknek, unokáinknak, illetve az egész magyar jövendőnek. Igen, a magyar jövendő, beszéltek és beszélnek állandóan, de mi a beszéd helyett a szót aprópénzre váltjuk. Aprópénzre, amelyből falak húzódnak, amelyből berendezések készülnek, amelyből étel és kenyér lesz a jövendő magyar ifjúság számára. Soha nem volt és a nemzet életében soha sem volt aktuálisabb a magyar jövendő előkészítése, mint most, amikor a világ minden táján a rombolás ördöge száguld végig, akkor mi Magyarországon le akarjuk tenni a katolikus Diák- és Tanoncotthonok alapjait, hogy azok felépülve, hajlékot nyújtsanak annak a bol- dogabb magyar jövendőnek, ahol békére... békés munkára fogják nevelni a jövendő becsületes iparos- és középosztály fiait. Önmagunkért... önmagunknak. Ez a két szó kifejezi, hogy minden pengő visszatérül, minden pengő örök felkiáltójel marad mindazok számára, akik adtak s akik majd boldogan fogják látni, hogy mint épülnek az ország különböző részein ezek a katolikus diák- és tanoncotthonok s mint nevelődik testben és lélekben nemesen az ifjúság, amely ifjúság' kezébe most már nyugodtan tehetjük majd le a magyar jövendő sorsát. Most, mikor gyűjtésünk közepéről elindulva, új adakozásra szólítjuk fel a katolikus diák- és tanoncotthonok javára mindazokat, akik megértik az idők szavát és komolyan gondolnak a jövőre, kérjük a pengőket, kérjük azzal a magyar igazérzéssel, hogy mindenki önmgáért ad, amikor pengőiteljuttatja az Actio Catholicához a katolikus diákotthonok javára. Esty Miklós. ^iindszeney József püspök felszentelése és beiktatása Nagy egyházi esemény színhelye volt Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepién a történelmi emlékeket magábarejtő ősi Sión. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén ugyanis az esztergomi bazilikában szentelték püspökké Mindszenty Józsefet, Kovács Sándort és Hamvas Endrét. Esztergom varos katolikus társadalma értesülvén a hármas püspöki szentelésről, nagy sokaságban sietett a bazilikába. A megjelentek soraiban ott láttuk Veszprém,. Szombathely és Csanád egyházmegye egyházi és világi küldöttségeit. A veszprémi küldöttséget Simon György nagyprépost vezette. A bevonulás után kezdetét vette a lélekemelő püspökszentelési szertartás. A bíboros hercegprímás, a társszentelők, valamint a felszentelésre váró új püspökök a bazilika szentélyében felöltötték a paramentumokat, majd Gigler Károly pápai kamarás, hercegprímási irodaigazgató felolvasta a három, kinevezési, builát és azokat-ki is hirdette. Utána következett a szentmise, amely alatt megtörtént a püspökké szentelés. A szentmise végén a bíboros hercegprímás főpapi áldást adott, majd ezután következett az új püspökök püspöksüvegének és pontifikális kesztyűinek megáldása. Ezt a főoltár előtti székekbe való ünnepélyes beültetés követte. Ennek megtörténte után a bazilika kórusán felhangzott a Te Deum s ennek felemelő akkordjai mellett Mindszenty József veszprémi, Kovács Sándor szombathelyi és Hamvas Endre csanádi püspökök, Shvoy Lajos székesfehérvári és Pétery József váci püspökqk, mint társszentetöktői kísérve áldást osztva végighaladtak a bazilikán, melynek megtörténte után a pápai és a magyar Himnusz eléneklésével ért véget a hármas püspökszentelési szertartás. A beiktatás Mindszenty József veszprémi püspök március 28-án délután érkezett székvárosába, Veszprémbe és a püspöki palotába hajtatott, ahol a káptalan tagjai és udvari papjai ünnepélyesen fogadták. A fogadás után a püspök résztvett a veszprémi káptalan ülésén, amelyen Megyesy Schwartz Róbert kanonok, ^püspöki irodaigazgató felolvasta a kinevezési bullát, amellyel megtörtént az új veszprémi püspöknek, Mindszenty Józsefnek a püspöki székbe való beiktatása. flz új püsptfk címere Mindszenty József püspöki címere a következő: A címerpajzs kék hátteréoen téglapadlón Árpád házi Szent Margit álló alakja látható. Jobbkezében liliomot, balkezében imakönyvet tart. Jobb lába mellett aranykoronás, duplakeresztes címer áll. A címerpajzs jobb sarkában a püspöki előviteli kereszt, a címer bal sarkában a pásztorbot, amelyben bárány látható. A címerpajzs alatti szalagon Pannónia sacra »Szent Pannonia« felírás olvasható. honvéd munkavezető törzsek a polgári termelés szolgálatában A termelés sikerének egyik legfontosabb előfeltétele a munkáskérdés helyes megoldása. Nálunk, háborús időkben a Honvédelmi Törvény (1939. évi II. törvénycikk) gondoskodik arról, hogy a kormányzat ezt a kérdést, törvényes alapon, az ország érdekében sikerrel megoldhassa. A közvetlen érdekelt munkásokon és munkaadókon kívül a nagy tömegek csak felületesen ismerik a honvédelmi munkaszervezetet. Ez a szervezet az ország egyik legnagyobb munkaügyi intézménye, mely az egész országot behálózza. Végrehajtó szervei a honvéd munkavezető törzsek. A munkavezető törzseknek az a feladata, hogy ott, ahol különféle háborús okok miatt a termelőmunka számára szükséges munkaerőt, vagy munkaeszközt a rendes, békeviszonyok szerinti módon, megfelelően biztosítani nem lehet, a törzsek — egyetértésben az illetékes polgári hatóságokkal - a Honvédelmi Törvény alapján polgári munkásokat, vagy munkaeszközöket bocsássanak az igénylők rendelkezésére. Ezen túlmenően, ahol a munkafegyelem és a munka sikerének érdeke kívánja, ismét csak a polgári hatóságokkal és az érdekeltekkel egyetértésben — a munkavezető törzsek a munkásokat, — ha szükséges, egész vállalatok személyzetét — katonai vezetés alá vonják és katonai vezetés alatt alkalmazzák termelő munkára. Sztójay Döme m. kir. miniszterelnök. A munkavezető törzsek katonai vezetői tevékenysége nemcsak abból áll, nogy a vezetésük alatt lévő polgári munkástömegeket és tisztviselőket katonai szigorral, esetleg a katonai büntető jogszabályok alkalmazásával termelőmunkára kényszerítik, hanem abból is, hogy ezek szociális jólétéről, élelmezésük, ruházkodásuk biztosításáról és egyéb jogos magánérdekeik megóvásáról gondoskodjanak. Honvéd munkavezető törzs van többek között Veszprémben is. Aki a munkavezető törzsektől munkaerőt, vagy munkaeszközt (járműveket, munkagépeket, traktorokat, stb.) akar igényelni, annak először az illetékes polgári hatósághoz, tehát m. kir. vármegyei gazdasági felügyelóséghez, m. kir. államépítészeti hivatalhoz, síb. kell fordulni abból a célból, hogy ez a hatóság igazolja a kérelem jogosságát, illetve szükségességét. Az igényléseket a munkavezető törzsek gyorsan, felesleges formaságok' mellőzésével intézik el. A falusi gyermekek tehetség-versenye április elején lesz Április 3-án és 4-én lesz ebben az éviién a jó szellemi erővel megáldott falusi és tanyai gyermekek versenyvizsgája a 75 vidéki gimnázium képesséíjmegállapító bizottsága előtt. Ez lesz a harmadik országos versenyvizsga. A falusi és tanyai tanítókra hárul az a feladat, hogy a különösen tehetséges, tehát a gimnáziumban jeles tanulót ígérő fiúgyermekek közül azokat, akik legalább az V. osztályba járnak, de az ezévi szeptember 15-ig még nem töltik be 13-ik évüket, ha olyan szegények, hogy szüleik nem adhatják ki a házból és így magasabb iskolába nem mehetnek, bejelentsék az áprilisi versenyvizsgára. A bejelentéshez a tanfelügyelőtől kell egyszerű levelezőlapon nyomtatványt és részletes utasítást kérni. Olyan községekből, amelyben gimnázium van, vagy onnan egy óra alatt a gimnázium székhelye elérhető, a bejelentést nem veszik figyelembe. A versenyvizsga alapján a gimnáziumba vagy polgáriba csak a legnagyobb eredményt felmutató 400—500 tanuló kerül. A lemaradó jóeszű gyermekek közül azokról, akik alkalmasak a gyakorlati pályára, az országos tehetségmentő szervezet 14 éves korukban, amikor a népiskolát elvégezték, gondoskodni fog, hogy kiváló iparos, gazda vagy kereskedő lehessen belőlük. áRA 30 FILLÉR t