Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-03-26 / 13. szám

41. Ivtilian, 13. szán. Pápa, 1944 mircfos 26., vasáraap Tek. Ifjúsági Képző Társulat ollégium ÉSYfi Előfizetési ára: Egy évre 1440 P, negyedévre 3 60 P. KERESZTÉNY PQjLi/llll HETILAP. Felelős szerkesztő: Córányi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Megalakult az új magya•> kormány „4 Magya/ Távirati Iroda jelenti: Abból a célból, hogy Magyarország á háromhatalmi egyezményben szövetkezett európai nemzeteknek a közös ellenség ellen közösen viselt háborújában, különösen pe­dig a bolsevizmus hatásos leküzdésében minden ero mozgósításával és átfogó biz­tosítékok megteremtésével támogatási kap­jon, kölcsönös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra. A Lemondott eddigi magyar kormány helyébe a Kormányzó Úr Őfőméltósága Sztójay berlini magyar követet bízta meg az új kormány megalakításával. A kabinet a következőképen alakult meg; Miniszterelnök és külügyminiszter. Sztójay Döme. Tárcanélküli miniszter, a miniszterel­nök helyettesítésével megbízva: vitéz Rátz Jenő. Belügyminiszter: vitéz Jaross Andor. Pénzű gym iniszter: Reményi-Schneller Lajos. Földmívelésügyi miniszter, a közellá­tásügyi miniszteri teendők ellátásával is megbízva: Jüresek Béla. Iparügyi miniszter: Szász Lajos. magyar munkásmozgalom eseménye: fi keresztényszocialisták és a hivatásszervezet együttes kongresszuson munkaközösségre léptek ap délelőtt Budapesten ,()Oígozok országos hivatás; téhek és a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének képviseleté­ben többszáz munkás küldött együttes kongresszust tartott a Vasutas Otthonban. Mindkét mozgalom felkérésére Ziboleri Endre tanügyi főtanácsos, a magyar keresz­tény munkásmozgalom régi harcos egyéni­sége nyitotta meg a közös kongresszust. El­nöki' bevezetőjében közölte, hogy egy régi és egy fiatal munkásmoz­galom lép munkaközösségre, hogy ezzel is halad­jon a magyar dolgozók szervezeti egységé­nek ügye. Mindkét mozgalom megtartja önállóságát, de vállvetve küzd a jövőben. Ezután Meggyesi Sándor, a Hivatás­szervezet országos elnöke szólalt fel, rámu­tatva a hivatásrendi mozgalom érdekvédő és társadalomszervező eredményeire. Utána Tobler János, a keresztényszocialista szak­egyesületek szövetségi elnöke beszélt, rámu­tatva azokra a küzdelmekre, amelyeket a dolgozók felemelkedése érdekében három évtizede folytatnak. Az ország minden részéből összese­reglett munkásvezetők nagy lelkesedéssel fogadták a bejelentéseket, majd egyhangú­lag elfogadták a kongresszus elnökének elő­terjesztését és közös nyilatkozatban szögez­ték le a két hatalmas munkástábor célkitű­zéseit. Együttes nyilatkozatban többi között kimondják, hogy a mai nemzeti életren­dünket a háború után gyökeresen meg kell újítani, majd így folytatják: »Ez népi létünknek éppúgy parancsa, mint ahogy követelése az evangéliumnól fakadó szociális igazságosságnak. Az új társadalmi rend gazdasági formáját a ter­mészetes fejlődés határozza ni eg! E forma: a foglalkozási rendek és a dolgozók önkor­mányzatú testületeinek felépítése a munká­ból élők fölénye és a munkás-munkaadó egyenjogúsága alapján. így valósul meg az az alkotmányos élet és keresztény demoKrá­cia, amely kevesek érdeke helyett a közjót valósítja meg. Tántoríthatatlan ellenfelei vagyunk mindannak, ami útjában áll a tár­sadalmi megújulásnak. Ezek: a tőkés pro­elvü szellemiség, az álszocializmusok és 'litfíitíeti'í iryfir vagy u-drifek —_ ezért kijelentjük, hogy függetlenségünket továbbraiis megőrizzük, szervezeteink első­sorban gazdasági szervezetek és szabadok a napi politika befolyásától. Mi egyedül a magyar néphez tartozunk. Ma a türelem és fegyelem álláspontját valljuk, de a helyzet­fitgazdálkodás, az ál keresztény és anyag­Kereskedelem- és közlekedésügyi mi­i iszter: Kunder Antal, > Igazságügyminiszter, a vallás- és köz­( tatásügyi miniszteri teendők ideiglenes 'átásával is megbízva: Antal István. Honvédelmi miniszter: Csatay Lajos. A két szövetséges kormány egyetért Fan, hogy a megtett intézkedések hozzá i >gnak járulni ahhoz, hogy a magyar és met nép közötti rég: barátság és fegy­rtársi együttműködés szellemében Ma­, yarországnak minden segítő eszköze a kö­-ös ügy végső győzelme érdekében latba ett essék. ' • . 3$ - • ' 1 él visszaélőkkel szemben türelmet vagy kí­méletet ma sem ismerünk. Érdekvédelmi, zakszervezeti tevékenységünk szükségessé­;T tudatában a munkásság jogainak han­goztatását és gyakorlati érvényesítését meg­'kuvás nélkül tovább .folytatjuk. A mun­ásság, földmüvesség és értelmiség gazda­ági, társadalmi szr; vezetetnék szahadságá­A szabad, független szentistvá: 11 Ma­gyarország hangoztatásával fejeződ'k oe a nyilatkozat, amelyet a szervezetek elnökei írtak alá. Majd Zibolen kongresszusi elnök zárószavai után a Himnusz eléneklésével ért véget a nagyjelentőségű országos meg­mozdulás. Meleg ünneplésben részesítették az iskolások Németh József apátplébánost nevenapja alkalmából sóvárosi Szent Anna plébánia nagyszámú szegényeinek. Befejezésül Hajnal Ferenc igazgató még köszönetet mondott az apát­plébánosnak azért a csendben ^pl> o áldo­zatos munkáért, mellyel a múltban két is­kolát hívott életre, új harangokat ozerzett a nagytemplomnak, az ország egyik legozeöb templomának s legújabban, szinte a semmi­ből elővarázsolt, súlyos költségekből, újjá teremtette a kálvária templomot. A leg­szebb köszöntésünk talán az lesz, — fejezte be Hajnal igazgató, — ha kifejezést adunk annak a szeretetnek és hűségnek, mellyel apátplébánosunk minden további jóságos­törekvését a saját szívügyünknek is tekint­jük és minden erőnkből támogatjuk. A szép ünnepély végén az ünnepeit apátplébános meghatott szavakkal hárította el magától a dicséreteket és meleg szívvei mondott köszönetet. Honvédeinh ÜZEMEK... Szüleimnek és jóismerőseimnek üze­nem, hogy jól vagyok. Ne aggódjanak, ha rendetlenül kapnak tőlem postát. Szakács Sándot ti/ > 'S-L-2 , , Az elemi fiúiskola tornatermében ben­sőséges ünnepet rendeztek március 18-án délután négy órakor az iskola tanulói és a zárdai óvódások, Hajnal Ferenc igazgató és a tantestület vezetésével. A szülők is szép számmal voltak jelen. Megható volt a gyer­mekek szemében csillogó szeretet és őszinte ragaszkodás. A kis óvódások és a nagyobb iskolások mind kipirult arccal, mosolyogva sorakoztak • fel a színpadra s csengő szava­lataik, énekeik, játékaik úgy hangzottak, mint valami üde visszhang arra a sok sze­retetre és mosolyos jóságra, amellyel az »apátúr« mindig lehajol hozzájuk. A sok kedves szám közül is ki kell emelnünk a fiúiskola 70 tagú énekkarának többszólamú énekeit. Az énekek kitűnő előadása nagy fejlődést mutat a pápai elemi fiúiskola énektanításában s főként Békeffy és Simon tanítók buzgóságát és hozzáértését dicséri. Az apró óvódások verses köszöntői felejt­hetetlenül bájosak voltak, mint mindig. Az ünnnepély keretében előadásra került még egy egyfelvonásos színdarab is. Az ünnepély elején az egész tantestü­let és iskola, valamint a megjelent szülők nevében Hajnal Ferenc igazgató mondott szívből jövő köszöntő beszédet. Köszöntötte Németh József apátplébánost, mint az is­kolát fenntartó egyházközség egyházi elnö­két és mint jóságos lelkipásztort. Azután ki­fejezést adott azoknak a gondolatoknak, amelyek minden tárgyilagosan érző és a pápai katolikus" életet esztendők hoss sora óta figyelemmel kísérő pápai katolikus lelkében ott vannak az apátplébános szemé­lyét és munkásságát illetően. Kifejtette Haj­nal Ferenc igazgató, hogy legalább itt, csendes és szerény ünnepség keretében, han­got kell adni annak a nagyrabecsülésnek és hálának, amellyel Németh József apát­plébános közel két évtizedes pápai munkás­ságára s a külsőséges reklámot mindig el­mellőző nemes alkotásaira gondolunk. El­mondta — visszapillantva az elmúlt esz­tendőkre, — milyen nehéz időkben vette át az apátplébános a 700 éves pápai plébánia vezetését. Az első világháborúra jövő bolse­vizmus vad káoszából az ország éppen hogy felocsúdott. A lelkek lassan megnyugodtak s jött a csendes, munkás építés korszaka. Németh József mint új plébános elsősorban a lelkekhez akart közeledni. Létrehozta az Oltáregyesületet, az istentiszteletek rendjét bővítejte és praktikusabbá tette. Főként pe­dig, nyílt jóságú, igaz papi szívével min­dig azokhoz sietett, akik sebeiket legszíve­sebben elrejtik a nyilvánosság elől: a sze­gényekhez és bánkódókhoz. Hamarosan lét­rehozta — csatolhatnánk Hajnal igazgató szavaihoz — nagy nehézségek ellenére, az azóta is áldásosán működő szeretetházat. Kevesen tudják, hogy a mostani nehéz kö­rülmények között is, személyes összekötte­tései révén, karácsonykor több száz méter jóminőségü ruhaanyagot szerzett s a főplé­bánia katolikus akciója útján a két pápai _ „legényeinek juttatta, főként az al­ArfA 30 1 JFILLÉR \ A győri kir. törvényszék. B. 57/1943/56. szám. A Magyar Szent Korona nevében!. A győri kir. törvényszék, mint büntető­bíróság sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt dr. Budimátz Mihály ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános főtárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Dr. Budimátz Mihály vádlott 59 éves, siklósi születésü, pápai lakos, rk., nős: Né­meth Clarisseval, magyar állampolgár, ügyvédjelölt, katona volt, középiskola négy osztályát meghaladó képzettsége van, va­gyontalan, szülei: néhai Budimátz Minály és néhai Bosnyák Mária, — mint az 1914. XIV. t.-c. 33. §-a szerinti szerző bűnös az 1914. XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző s a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében. A győri kir. törvényszék ezért: Dr. Bu­dimátz Mihály vádlottat az 1914 :XLI. t.-c. 3. §-ának 2. bekezdése alapján, figyelem­mel a II. Bn. 3. §-ának 1, bekezdésére és 5. §-ára, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával — behajthatatlanság esetén a II. Bn. 8— 10. §-ainak első bekezdései és az 1914:XIV. t.-c. 41. §-a értelmében 20 (húsz) P-kint 1 (egy) napi, vagyis összesen 25 (huszonöt) napi fogházra átváltoztatandó — 500 (öt­száz) P pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés végrehajtását a t.-c. 124. §-ával módosított Bn. 1. §-a alapján 3 (három) évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést a felfüggesztés hatály­talanítása esetén az e tárgyban hozandó jogerős határozat közlésétől számított 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett kell a 45100/1931. I. M. sz. R. 1. §-ában előírt módon, az 1892: XXVII. t.-c. 3. §-áoan meghatározott célra megfizetni. Vádlott a Bp. 479. és 480. §-ai értel­mében köteles az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni, amit azonban a kir. törvényszék az 1890: XLIII. 4. §-a alapján egyelőre behajt­hatatlannak nyilvánít, míg 200 (kettőszáz) P ügyvédi képvi­seleti költséget a jogerős ítélet közlésétől számított 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett Varga József főmagánvádlónak dr. Koháry István ügyvéd kezéhez köteles meg­fizetni. Az 1914:XIX. t.-c. 43. §-ának 4. be­kezdése alapján a kir. törvényszék kötelezi , dr. Nagy György pápai lakost, mint.a Pá­pán megjelenő »Pápa és Vidéke« című idő-

Next

/
Thumbnails
Contents