Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-11-05 / 45. szám

Zerge-utca 19. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40 pengő, negyedévre 3-60 pengő. HERESZTÉliV PöLITlRiU HET4LÜF Felelős szerkesztő: SCERÉNYI OLAF Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Fogjuk meg egymás kezét Dr. Ladomérszky Béla táb. jelkész írja az Összetartás október 27-i számában. Jól jegyezzük meg: a nemzetiszocializmust mi koreszmének tartjuk. Ezért nem tagadjuk azoknak az eszméknek igazságát, amelyek valamikor az emberiség történelmében a Szépet, a Jót és az Igazat szolgálták, nem állítjuk azt, hogy a nemzetiszocializmus jelen formájában soha sem fogja magát kiélni és újabb eszmék megtermékenyítését • igényelni. S főkép nem állítjuk azt, hogy nemzetiszocializmus társadalmi, gazdasági cs állampolitikai rendszere pótolni vagy kiegészíteni akarná az Evangélium örök világnézetét. Mindaz, aki a nemzetiszocializmusban a kereszténység vetélytársát látja, tudatosan vagy félrevezetve képzelt ellenséggel viaskodik. * A nemzetiszocializmus nemcsak egy nemzet életformája, hanem minden nemzet számára érvényes élettörvény. Ez azonban nem jelenti az egyes nemzetek jogi, történelmi, kulturális sajátosságainak megszűnését, nem jelenti a nemzetek uniformizálását. A nemzetiszocializmus akkor válik egy nemzet számára építő eszmévé, ha a nemzet megtalálja annak saját lelkére-testére szabott gyakorlatát. Nem lehet tagadni, hogy a koreszme kialakulására a szomszéd kulturtárs-népek kialakult nemzetiszocialista gyakorlata hatással van. Ebben a kezdeti állapotban azonban a nemzetiszocialista eszme még nem érett meg a nemzetvezetésre ... Hazánkban a nemzetiszocialista koreszme éveken át tartó belső harc után abban az eszmerendszerben és gyakorlatban teljesedett ki, amit a magyar nemzetiszocialista mozgalom Vezére, Szálasi Ferenc Hungarizmusnak nevezett el. A magyarság megtalálta azt a nemzetiszocialista életformát, amely amellett, hogy nemzetiszocialis'a módon európai, ugyanakkor sajátosan magyar. A Hungarizmus egy zárt világnézetileg befejezett , eszmerendszer, ezért a Hungarizmust csakis saját eszmerendszere, országépítő terve alapján lehet bírálni vagy elfogadni. A Hungarizmus eszmerendszere a krisztusi kereszténységre épült fel, minden terve és célkitűzéssé gyakorlatain és építőén keresztény. Talán senki sem fogalmazta meg olyan meggyőzően és olyan lélekből jövő szavakkal a természetfeletti totalitásnak és a természetes totalitásnak, az egyháznak és az államnak egymáshoz való viszonyát, egymásrautaltságát, mint az Út és Cél szerzője, Szálasi Ferenc. A keresztény magyarságnak azonban erről nem volt szabad hallania. S miközben egyes egyházi férfiak az új pogányság vádját szórták a Hungarizmusra és annak megalkotójára, addig Szálasi Ferenc papi és világi munkatársaival azon tárgyalt, hogyan biztosíthat a Hungarista Állam nagyobb teret az egyház számára isteni hivatásának teljesítésére. Szálasi Ferencnek fogja valamikor köszönni az Egyház, hogy a nemzetiszocializmus nálunk Magyarországon meghirdeti a felekezetenkivüliséget és a szekták működését megtiltó, az egyházi házasságot erkölcsi jogaiba visszaállító, az Egyházak függetlenségéi biztosítani akuró, a vadhdzasságot eltiltó, a valláserkölcsi nevelést még a felnőtt korúak számára is lehetővé tenni akaró hungarista egyházpolitikát. És a Hungarizmust nem téríti el ettől az úttól sem, ha némely egyházi körök vakon vagy elvakítva egyházellenességgel vádolják, ha új pogányságnak prédikálják ki, de az sem, ha mások vallási mániákusnak gúnyolják ezért a Hungarizmus megalkotóját. A Hungarizmus nem azért hirdeti meg a krisztusibb életet, hogy ezáltal megnyerje magának a papság bizalmát, s nem azért hirdeti meg az új egyházi életet, a kereszténység gyakorlatanak korszerű, de evangéliumi megújhodását, hogy ezzel a tömegszenvedélyeknek hódoljon. Szálasi Feren azért hirdet ilyen és nem más egyházpolitikát, mert a magyar szíve, keresztény lelke ösztönösen, de vaslogikával is így és csakis igy latja teljesnek a Hungarizmus igazságát. * * * A Hungarizmust megkeresztelni nem kell, az lényegénél fogva keresztény. Mi hungaristák tiszteljük a magyar multat, de nem azonosítjuk vele a magyar jövőt, becsüljük a magyar alkotmányt, de nem azt, melytt a liberalizmus férceit reánk és semmi esetre sem akarjuk vele megölni az életet és az igazfágoí. Éppen igy becsüljük a magyar egyház ősi életberendezkedéseit, de ha azok Harcolj a közösségért, Te is benne gátolják a magyar életet vagy a krisztusi életet, akkor a tiszta kereszténység nevében harcot indítunk ellene. * * * Most pedig kéréssel fordulok az egyházi vezérférfiakhoz, a katolikus és protestáns sajtóhoz. Keletről elnyeléssel fenyeget mindnyájunkat a bolsevizmus Istent, Hazát és Családot tagadó Molochja. Fogjuk meg ezért egymás kezét és ne lássunk egymásban ellenséget mi, akik ugyanazt akarjuk! emberibb, krisztusibb, magyarabb életet. A magyar keresztény egyházak legyenek hivatásuk szerint pártatlanok és politikamentesek. Emeljék fel szavukat, ha a tárgyilagos, építő, szeretettel sugalmazott kritikának szükségét érzik, de sohase tegyék azt személyeskedéssel, elfogultsággal, az igazság elhallgatásával. Egyes gyakortati kérdések a vita tüzében tisztulnak meg. Ezekben várunk és kérük jogos kritikát, a hivatalos választ megadjuk rá. A másik amit kérünk, de elvárunk: szolgáltassanak igazságot és elégtételt a Hungarizmusnak, mert megköveteli ezt az igzzság és a szeretet. EMüEHEZZÜNK az orosz fronton küzdő honvédeinkről, fegyvertársainkról, akik ugyanazért az új világért ontják vérüket, melyért mi itthon áldozatainkat hozzuk. Emlékezzünk! Az édesanyákról, feleségekről, gyermekekről, akik legdrágább földi kincsüket: a gyermeket, férjet, apát áldozzák azért, hogy örök Nemzetünk tovább élhessen, tegyünk szent fogadalmat, hogy a külső fronton küzdő testvéreink véres áldozata hiába ne hozassák ! Fogadjuk meg, hogy méltók leszünk Hozzájuk, sem éjjel, sem nappal nem nyugszunk mindaddig, míg fel nem építjük a dolgozó népmilliók új Hazáját: a Hungarista Munkaállamot! Kedves szüleimet és testvéreimet csókolom,- ismerőseimet és ió barátaimat üdvözlöm és kérem, legyenek nyugodtak. Az új tábori számot közölni fogom. Hazafias tisztelettel: - Szalay \ László őrv. — Táb. posta: Ml95. Történelmi magatartás és engesztelés 4zzal a magatartással kezdem, amit az ember tanúsít például egy könyvvel szemben. Vannak könyvek, melyeket visszautasítunk, akármekkora igyekezettel is tolakodnak a közelünkbe. Viszont egy másiknak utána járunk, minden nehézség ellenére felkutatjuk. Legelőször talán az egyik könyvesbolt kirakatában találkoztunk vele. Csák a kötését láttuk, csak a címét olvastuk és megéreztük, hogy ez a Ikönyv felénk tart, hogy mondanivalója van számunkra. így került a kezembe Schützi Antal: Isten a történelemben című

1 könyve. És elgiazított azok között a vélekedések között, amik a jelen 'történetével és a jövő alakulásának lehetőségeivel kapcsolatban egyesek ajkán megszületnek és napnap után változnak. Bár átolvashatná és átelmélkedné e vergődő hazánkban mindenki, akikben még van erő keresztény magyarként élni és meghalni. Mert itt a baj, sokszor elfelejtjük, hogy tulajdonképpen hogyan kell mind az egyiket, mind a másikat önmagunkon keresztül korszerűvé tenni. Nem tudjuk, hogyan lehet ugyanazt az eszmét, ugyanazt a tartalmat, amit a kettő hordoz — a változandó idők történelmi kereteibe beleilleszteni. Egyszóval: nincs történelmi magatartásunk. Ezért, mint gazdátlan szekér elé uT^^-^dió, az újság, a propaganda, hol egy felnagyított kiadásban elkapott hír, hol pedig" saját önféltésünk és elfoglaltságunk megvadult lovait fogjuk be. ezekre bízzuk sorsunkat s 'nem: vesszük észre, hogy ebben az esztelen és célt tévesztett vágtatás"ban kirázkódnak belőlünk a legféltettebb és legszentebb értékek'. Megfeledkezünk arról, hogy az Isten a nyitja, a foglalatja ás értelme a történelemnek. Hogy Isten szuverén ura minden alkotásnak, tehát a történelemnek is — ahogy Schütz A. mondja. Hogy az ember teremtésének, megváltásának és megszentelésének eszméje valósul meg még a látszólagos rombolásban, pusztulásban is. Hogy az Isten elég bölcs,, hatalmas és jóságos ahhoz, hogy a felfordult állapotok legőrüítebbnek látszó mozzanatához is az Ő isteni értelmének, örökös uralmának és végtelen jóságának diadalait fűzze. Ha ezt nem tudjuk meggyőződéssel vallani, akkor lehet, hogy van keresztlevelünk, de iiitünk nincsen. Akkor belefúródtunk saját kicsinységünk, nyomorúságunk és igyámoltalanságunk iszapjába és nem tudunk, vagy nem akarunk felemelkedni az Isten útainak és gondolatainak tisztaságába, keménységébe, egyenességébe és magasságába. Akkor elfelejtettük, hogy van örökélet és a ma emberével, a »homo oconomicus«-sal, egéARÜ 30 ^FILLÉR