Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-11-05 / 45. szám

szen a jelen világra rendezkedtünk be és már hangot sem tudum: fogni abból a másik, abból az egészen és csakugyan . »más« világból. __ A reménytelenség mindenkor gyakorlatba vitt hitetlenség* bármilyen téren és bármily forrná-, ban is nyilvánuljon. De a legsúlyosabb" következményekkel akkor jár, ha az Istenre irányul. Aki nem bízik bennem, az a szememfényét sérti meg — jelenti ki egész kategorikusan. És ennek a bizalomnak kimutatására, mikor várjuk az alkalmat, ha még a martiban sem vagyunk hajlandók felismerni. Akiben csak egy kis .készség is él hűségéről, odaadásáról, önzetlenségéről tanúságot tenni, Istene és hazája előtt, annak sérti a fülét minden károgás, ami e kettőnek szent ügyét örökre veszve látja és hirdeti. Milyen magyarság az," amely csak a fényes múltban, de a véres jelenben és a küzdelmes jövőben már megszűnik magyarság lenni. Aki önmagában nsrn! hogyan tud az utódaiban, a kővetkező nemzedékben magyar maradni. Ha csak megközelítő pontossággal is el tudnók készíteni azt a grafikont, mely korunk lelki állapotának képét adná, az tagadhatatlanul mély völgyekkel mutatna a legbetegebb" elválasztások felé. Az egyedekben mint legsötétebb pesszimizmus, sőt démonizmusként jelentkezik. Kisebb-! nagyobb fokban mindenkiben, sőt bennünk is, mert hisz az emberlét konzekvenciáit mindnyájan magunkon viseljük. Ezt az igazságot érzik meg egészséges világnézetükkel az engesztelő lelkek. A kinyilatkoztatás világában ezt a beteggéf lett, megromlott, bűnrehajló embert tekintik a történelmi tragikum szerzőjének. Nem ugyan elsődlegesen, mert hisz tudjuk, hogy hatalom adatott a sátánnak is, akivel mindig szemben találjuk magunkat, akár belső egyéni, akár külső történelmi harcokban. Az engesztelő lelkület nem politizál. A történelem Urát, Istent, lés a történelmi tragikumot: a bűnt látja. A bűnt jóvátenni, azt Isteni kiengesztelni akarja. Ezt a magatartását az a mély hitbeli meggyőződés adja, hogv a történelem nem egyéb, mint az Isten országának a kiépítése. Lelkében az elveszett paradicsom örök vágyával ebben az épülő Isten-városban helyet akar biztosítani nemcsak önmagának, de letörhetetlen, kipusztíthaXatlan faiszeretetével saját népének, félteti nemzetének is. Minden magyar testvér az Isten kegyébe könyörög, mert mindegyiket, asztaltársul akar látni a mennyegzős lakomán. Reszket, sír, dolgozik, imádkozik, fárad és vezekel mindegyikért. Szövetségre lép az Istennel, kérleli Máriát, alkudozik szenteivel, vállal

1 minden szenvedést. Befödni óhajt minden vétket, fehérre szeretne mosni minden szennyet, ami valaha magyar földről fröccsent az ég felé. Szeretné meg nem történtté tenni fajának minden botlását, minden vétkét és esését, vagy ha már ezt nem teheti, legalább áldozatul adni önmagát, amint egy nagy Szent óhajtotta — befödni a pokol nyílását —, hogy-, megakadályozza a drága magyar lelkek belehullását. Nagy alázat és ugyanakkor szent merészség jellemzi. — koldusként alázatosan kér, hogy hatalmat vegyen az igazságot osztó, de ugyanakkor irgalomra hajló Isten szívén, akiről tudja, hogy a kevélynek ellenáll, de az alázatosnak mindenkor kegyelmét adja. Azt mondhatná valaki, hogy ez mind helyes és rendjén van, de mit tesz a volitikai Magyarországé•:? Mi'. ;,x:iál a jelen háborúját viselő nemzet szempontjából és milyen eredményeket biztosít a történelmi jövő számára? Nem érheti vád őket ezen a téren sem. Több koncentrikus kör közül a legnagyobbik magában foglalja az összes nálánál kisebbet és aki életének negyvenedik évét tapossa, az minden bizonnyal túl van a harmincon is. Aki fajtájának a szeretetét, jólétének az ügyét egészen az Istenig vitte és altnak az érdekeit az örökkévalóságig szol gát ia, az készséggel fizeti le adóját és vonakodás nélkül teszi meg honpolgári kötelességét hazájának evilági boldogulásáért is. Az engesztelés tehát nem. vészkijárat, melyen keresztül »litániák nyavalygásávak, de lehetőleg én bőrrel óhajtanak egyesek meglépni i a nemzeti katasztrófa színhelyéről. ' Szorongó félelem sem, mely tétleSchiberna Ferenc az új főispán és Gróff Elemér az új alispán nül és megbénultan várja az utolsó gerenda reászakadását. Az engesztelő [etkület, — ahogyan azt a mozgalom megindítói és terjesztői értelmezik — mindenkor a hősiességig vitt mentő munkálatokra képesít a jelen Magyarországért. Egv nemzetet akar teremteni, megváltani, megszentelni itt és boldognak, üdyözültnek tudni odaát. Minden bizonnyal erejét meghaladó munkára vállalkozik, de semmiesetre sem minden természetfeletti támogatás reménye nélkül, mert amenynyiben a történelem az ember ügye, olyan mértékben, sőt méginkább az Istené. Aki nélkül az ember történelmet sem csinálni, sem elviselni nem képes. Ő pedig Trá'nde'nkor velünk van a Világ' végezetéig. Ilyen értelemben bizton állítható, hogy az engesztelés ma és mindenkor a leghelyesebb történelmi magatartás. A belügyminiszter Veszprém vármegye főispánjává dr. Schiberna Ferenc veszprémi ügyvédet, alispánjává dr. G-róff Elemér vármegyei árvaszéki elnökhelyettest nevezte ki. Á nemzet közös küzdelmének lelkes katonája (Követendő példa a légoltalom terén) Bögöte magasan fekvő, jó kilátással rendelkező község, amely a budapest—gráci betonútra húzódó Hosszúpereszteg községgel határos. Egyike a Dunántúl festpien szép fekvésű községeinek. E szép és ió termő vidéken van birtoka Istvíán Lajos földbirtokosnak, aki ragyogó példáját szolgáltatta annak, hogy rendeletek, utasítások, előírások • nélkül hogyan kell megszervezni a község és saját gazdasága légoltalmát. Tisztán az anyaországra is kiható, emberélet, anyagi pusztulást követő légi támadások hatásának felismerése, hazájának és magyar testvéreinek izzó szeretete vezette őt akkor, amidőn szívvellélekkel hozzálátott a légoltalom' megszervezéséhez. Rendkívüli szerénységgel ad "ja 4 elő István Lajos ezt a páratlan szorgalommal szakismeretekkel és anyagi áldozatokkal kiépített nagyszerű szervezettséget, amelynek minden része az üggyel való szeretetteljes foglalkozás bélyegét viseli magán. Porszívó, mint sziréna. Igen ügyesen oldotta meg István Lajos a riasztást, amely nemcsak saját birtokára és községére, de a szomszédos községekre is kihat. Bár szándékában volt egy motoros sziréna beszerzése, azonban ennek vásárlásáról az engedély hiányában le kellett mondania. Hogy mégis legyen szirénája, saját porszívógépét alakíttatta át úgy, hogy azzal jó nagy távolságra úgy a légi veszélyt, mint a légi riadót jelezni tudja. Hogy a községeken kívül is, tehát a földeken dolgozó és az állatokat legeltető emberek is tájékozottak legyenek a légi veszélyről, birtoka legkiemelkedőbb pontján egy négy méteres póznára »Lég$ riadón jelzésére két darab egymásra csukott kosarat húzat fel. Kitűnő ötlet és nagyszerű megoldás, mert széles körletben a felhúzott jelzőkosarat mindenki láti hatja. A gazdák nyugodtan dolgozhatnak földjeiken, nem kell állandóan figyelniök, csak munkai közben időnként egy-egy pillán-* tást vetni a jelzőrudra. Ha pedig felhúzódik a légi riadót jelző kosár, szintén tovább dolgozhatnak, de már tudják, hogy az ellenséges gépek zúgását kell figyelniök, mikor az ideéjben biztonságba helyezhetik magukat és állataikat. Hasonlóan az állatok őrzéséve! megbízott cselédek is idejében az erdőbe, vagy védettebb helyre terelhetik állataikat. A légi riadóval kapcsolatban pontosan írásban kiadott parancsok írják elő úgy a birtokon, mint a községekben — István Lajos a községek légoltalmi paracsnokságát is magára vállalta — a légoltalmi szervek készültségét arra az esetre, hogyha a községeket légi támadás, vagy gyújtóeszközök érnék. István Lajos községeit meglepetésszerű légi támadás, vagy ellenséges gépek egyéb garázdálkodása nem érhetik. Minden lakó fel van világosítva és bajban mindenkinek a gáton van a helye.. Nyolc község kiváló tűzoltósága. A községekben, tanyákon a nádfedeles házak, szalmakazlak, istállók, gabonaraktárak között a legveszélyesebb elem a tűz. Egy tűzvész képes egész községeket, termésével, állatállományával együtt elhamvasztani. István Lajos ezt a nagy ellenséget is felkészülve várja. Mint nyolc község tűzoltófelügyelője, páratlan szorgalommal, példásan beszervezte a községek és saját birtokának tűzoltóságát. A tűzoltószolgálatot körzetekre osztva, szintén úgy szervezte meg, hogy a kölcsönös segélynyújtás ke

1 rétén belül minden gazda biztonságban érezheti magát. Kútak, víztartályok, tároló kádak és hordók mindenütt biztosítják az eredményes tűzoltást. De nemcsak a jól kiképzett önkéntes tűzoltók, de a községek és birtokok minden épkézláb embere n:-.:zgós.'jva van a tűzvédelem csapataiban. Mentőszolgálat. Az esetleges előforduló sérülések és sebesülések gyors elsősíegélyben való részesítése céljából, mentőjárőrök vannak kiképezve és állanak szükség esetén felszerelve készenlétben. Gondoskodás történt orvosi .ellátásról és a sebesültek kórházba szállításáról is. Kötelmek, amelyeket minden beosztottnak tudni kell. A légoltalmi szolgálat minden ágában beosztottak kötelmei lesznek hirdetve, de írásban is ki vannak függesztve. Sokoldalú elfoglaltsága mellett István Lajos a légó- és tűzoltóparancsnoksági teendők ellátására irodát vezet, hol eseménynapló lesz vezetve a berepülésről, légi veszélyről, riadóról, szolgálati beosztásokról. Nyilvántartások vannak lefektetve stb. Szinte csodálatos, hogy mind eme elfoglaltsága mellett még a menekültek elhelyezését is magára vállalta. Pontosan elő van készítve az a kataszter, mely szerint a menekültek elhelyezhetők. A menekülők fogadására és a községbe való szállítására kocsikról is gondoskodás történt úgy, hogy a menekült család részére csak szállás-utalvány kitöltése, vár és már is igaz magyaros vendégszeretettel előkészített szállásába mehet. Követendő példa. István Lajos földbirtokos megmutatta, 'hogy nincsen szükség hatósági intézkdésekre ott, ahol a mafgyar szív helyén van, ahol az akarat minden nehézséget és akadályt leküzd, ahol felsimerik a légoltalom alapját, m'elv a szervezettségen és preventív intézkedéseken nyugszik, ahol időt és szorgalmat szentelnek, ennek a sokszor hálátlan, de végeredményben emberbaráti, magyar testvér és magyar vagyont mentő munkálatok és intézkedések végzésére. Isten áldja meg egészséggel István Lajos földbirtokos urat és szeretett családját, hogy vészterhes időkben erős kézzel tudja vezetni szeretett szűkebb hazájának oly kiválóan megszervezett légoltalmát. Mi pedig vegyünk példát István Lajostól. Törseök Károly. Felhívom a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség tagjait, hogy szombaton, f. hó 4-én este 3A 7 órakor székházunkban jelenjenek megl Harc! Megyevezető. Bajtárs 1 aki otthonodért már áldoztál; — hosszú szenvedésteli órákon át álltál szuronyszegezve fajtád életére törő ellenséggel szemben azok ádáz fegyvereitől csorgadozott véred, — megfogyva, de nem tört szívvel ma is áldozatkész magyar vagy, jöjj táborunkba, ahol a Keleti Arcvona Bajtársi Szövetség kizáróan a Te és családod, Te és minden olyan áldozatkész honfi érdekei képviseli. Várunk mindenkor székházunban: (Pápa, Szt. Imre hg. Főtér 25.) Harc! Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség. Bajtárs! Hívunk itthoni őrhelyedre: Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség Antibolsevista ifjúsági Tábor Székházunk: Pápa, Szt. Imre hg.