Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-11-05 / 45. szám

szen a jelen világra rendezkedtünk be és már hangot sem tudum: fogni abból a másik, abból az egé­szen és csakugyan . »más« világ­ból. __ A reménytelenség minden­kor gyakorlatba vitt hitetlenség* bármilyen téren és bármily forrná-, ban is nyilvánuljon. De a leg­súlyosabb" következményekkel ak­kor jár, ha az Istenre irányul. Aki nem bízik bennem, az a szemem­fényét sérti meg — jelenti ki egész kategorikusan. És ennek a biza­lomnak kimutatására, mikor vár­juk az alkalmat, ha még a marti­ban sem vagyunk hajlandók fel­ismerni. Akiben csak egy kis .kész­ség is él hűségéről, odaadásáról, önzetlenségéről tanúságot tenni, Is­tene és hazája előtt, annak sérti a fülét minden károgás, ami e kettőnek szent ügyét örökre veszve látja és hirdeti. Milyen magyarság az," amely csak a fényes múltban, de a véres jelenben és a küzdel­mes jövőben már megszűnik ma­gyarság lenni. Aki önmagában nsrn! hogyan tud az utódaiban, a kő­vetkező nemzedékben magyar ma­radni. Ha csak megközelítő pontosság­gal is el tudnók készíteni azt a grafikont, mely korunk lelki álla­potának képét adná, az tagadha­tatlanul mély völgyekkel mutatna a legbetegebb" elválasztások felé. Az egyedekben mint legsötétebb pesszimizmus, sőt démoniz­musként jelentkezik. Kisebb-! nagyobb fokban mindenkiben, sőt bennünk is, mert hisz az ember­lét konzekvenciáit mindnyájan ma­gunkon viseljük. Ezt az igazságot érzik meg egészséges világnézetük­kel az engesztelő lelkek. A kinyilat­koztatás világában ezt a beteggéf lett, megromlott, bűnrehajló em­bert tekintik a történelmi tragikum szerzőjének. Nem ugyan elsődle­gesen, mert hisz tudjuk, hogy ha­talom adatott a sátánnak is, akivel mindig szemben találjuk magun­kat, akár belső egyéni, akár külső történelmi harcokban. Az engesztelő lelkület nem po­litizál. A történelem Urát, Istent, lés a történelmi tragikumot: a bűnt látja. A bűnt jóvátenni, azt Isteni kiengesztelni akarja. Ezt a maga­tartását az a mély hitbeli meggyő­ződés adja, hogv a történelem nem egyéb, mint az Isten országának a kiépítése. Lelkében az elveszett pa­radicsom örök vágyával ebben az épülő Isten-városban helyet akar biztosítani nemcsak önmagának, de letörhetetlen, kipusztíthaXatlan fai­szeretetével saját népének, félteti nemzetének is. Minden magyar testvér az Isten kegyébe könyörög, mert mindegyiket, asztaltársul akar látni a mennyegzős lakomán. Resz­ket, sír, dolgozik, imádkozik, fá­rad és vezekel mindegyikért. Szö­vetségre lép az Istennel, kérleli Má­riát, alkudozik szenteivel, vállal 1 minden szenvedést. Befödni óhajt minden vétket, fehérre szeretne mosni minden szennyet, ami valaha magyar földről fröccsent az ég felé. Szeretné meg nem történtté tenni fajának minden botlását, min­den vétkét és esését, vagy ha már ezt nem teheti, legalább áldozatul adni önmagát, amint egy nagy Szent óhajtotta — befödni a po­kol nyílását —, hogy-, megakadá­lyozza a drága magyar lelkek bele­hullását. Nagy alázat és ugyan­akkor szent merészség jellemzi. — koldusként alázatosan kér, hogy ha­talmat vegyen az igazságot osztó, de ugyanakkor irgalomra hajló Is­ten szívén, akiről tudja, hogy a kevélynek ellenáll, de az alázatos­nak mindenkor kegyelmét adja. Azt mondhatná valaki, hogy ez mind helyes és rendjén van, de mit tesz a volitikai Magyarorszá­gé•:? Mi'. ;,x:iál a jelen háborúját viselő nemzet szempontjából és milyen eredményeket biztosít a tör­ténelmi jövő számára? Nem ér­heti vád őket ezen a téren sem. Több koncentrikus kör közül a legnagyobbik magában foglalja az összes nálánál kisebbet és aki éle­tének negyvenedik évét tapossa, az minden bizonnyal túl van a har­mincon is. Aki fajtájának a sze­retetét, jólétének az ügyét egészen az Istenig vitte és altnak az érde­keit az örökkévalóságig szol gát ia, az készséggel fizeti le adóját és vo­nakodás nélkül teszi meg honpol­gári kötelességét hazájának evilági boldogulásáért is. Az engesztelés tehát nem. vész­kijárat, melyen keresztül »litániák nyavalygásávak, de lehetőleg én bőrrel óhajtanak egyesek meglépni i a nemzeti katasztrófa színhelyéről. ' Szorongó félelem sem, mely tétle­Schiberna Ferenc az új főispán és Gróff Elemér az új alispán nül és megbénultan várja az utolsó gerenda reászakadását. Az engesz­telő [etkület, — ahogyan azt a mozgalom megindítói és terjesztői értelmezik — mindenkor a hősies­ségig vitt mentő munkálatokra ké­pesít a jelen Magyarországért. Egv nemzetet akar teremteni, megvál­tani, megszentelni itt és boldognak, üdyözültnek tudni odaát. Minden bizonnyal erejét meghaladó mun­kára vállalkozik, de semmiesetre sem minden természetfeletti támo­gatás reménye nélkül, mert ameny­nyiben a történelem az ember ügye, olyan mértékben, sőt még­inkább az Istené. Aki nélkül az ember történelmet sem csinálni, sem elviselni nem képes. Ő pedig Trá'nde'nkor velünk van a Világ' végezetéig. Ilyen értelemben bizton állítható, hogy az engesztelés ma és minden­kor a leghelyesebb történelmi ma­gatartás. A belügyminiszter Veszprém vármegye főis­pánjává dr. Schiberna Ferenc veszprémi ügy­védet, alispánjává dr. G-róff Elemér vármegyei árvaszéki elnökhelyet­test nevezte ki. Á nemzet közös küzdelmének lelkes katonája (Követendő példa a légoltalom terén) Bögöte magasan fekvő, jó kilá­tással rendelkező község, amely a budapest—gráci betonútra húzódó Hosszúpereszteg községgel határos. Egyike a Dunántúl festpien szép fekvésű községeinek. E szép és ió termő vidéken van birtoka Istvíán Lajos földbirtokosnak, aki ragyogó példáját szolgáltatta annak, hogy rendeletek, utasítások, előírások • nélkül hogyan kell megszervezni a község és saját gazdasága légoltal­mát. Tisztán az anyaországra is kiható, emberélet, anyagi pusztu­lást követő légi támadások hatásá­nak felismerése, hazájának és ma­gyar testvéreinek izzó szeretete ve­zette őt akkor, amidőn szívvel­lélekkel hozzálátott a légoltalom' megszervezéséhez. Rendkívüli szerénységgel ad "ja 4 elő István Lajos ezt a páratlan szorgalommal szakismeretekkel és anyagi áldozatokkal kiépített nagy­szerű szervezettséget, amelynek minden része az üggyel való sze­retetteljes foglalkozás bélyegét vi­seli magán. Porszívó, mint sziréna. Igen ügyesen oldotta meg Ist­ván Lajos a riasztást, amely nem­csak saját birtokára és községére, de a szomszédos községekre is kihat. Bár szándékában volt egy mo­toros sziréna beszerzése, azonban ennek vásárlásáról az engedély hiá­nyában le kellett mondania. Hogy mégis legyen szirénája, saját por­szívógépét alakíttatta át úgy, hogy azzal jó nagy távolságra úgy a légi veszélyt, mint a légi riadót je­lezni tudja. Hogy a községeken kívül is, te­hát a földeken dolgozó és az álla­tokat legeltető emberek is tájéko­zottak legyenek a légi veszélyről, birtoka legkiemelkedőbb pontján egy négy méteres póznára »Lég$ riadón jelzésére két darab egymásra csukott kosarat húzat fel. Kitűnő ötlet és nagyszerű meg­oldás, mert széles körletben a fel­húzott jelzőkosarat mindenki lát­i hatja. A gazdák nyugodtan dol­gozhatnak földjeiken, nem kell ál­landóan figyelniök, csak munkai közben időnként egy-egy pillán-* tást vetni a jelzőrudra. Ha pedig felhúzódik a légi riadót jelző ko­sár, szintén tovább dolgozhatnak, de már tudják, hogy az ellenséges gépek zúgását kell figyelniök, mi­kor az ideéjben biztonságba helyez­hetik magukat és állataikat. Ha­sonlóan az állatok őrzéséve! meg­bízott cselédek is idejében az er­dőbe, vagy védettebb helyre te­relhetik állataikat. A légi riadóval kapcsolatban pontosan írásban kiadott paran­csok írják elő úgy a birtokon, mint a községekben — István La­jos a községek légoltalmi paracs­nokságát is magára vállalta — a légoltalmi szervek készültségét arra az esetre, hogyha a községeket légi támadás, vagy gyújtóeszközök ér­nék. István Lajos községeit meglepe­tésszerű légi támadás, vagy ellen­séges gépek egyéb garázdálkodása nem érhetik. Minden lakó fel van világosítva és bajban mindenkinek a gáton van a helye.. Nyolc község kiváló tűzoltósága. A községekben, tanyákon a nád­fedeles házak, szalmakazlak, istál­lók, gabonaraktárak között a leg­veszélyesebb elem a tűz. Egy tűz­vész képes egész községeket, ter­mésével, állatállományával együtt elhamvasztani. István Lajos ezt a nagy ellensé­get is felkészülve várja. Mint nyolc község tűzoltófelügyelője, páratlan szorgalommal, példásan beszervezte a községek és saját birtokának tűz­oltóságát. A tűzoltószolgálatot körzetekre osztva, szintén úgy szervezte meg, hogy a kölcsönös segélynyújtás ke 1 rétén belül minden gazda bizton­ságban érezheti magát. Kútak, víztartályok, tároló kádak és hordók mindenütt biztosítják az eredményes tűzoltást. De nemcsak a jól kiképzett ön­kéntes tűzoltók, de a községek és birtokok minden épkézláb embere n:-.:zgós.'jva van a tűzvédelem csa­pataiban. Mentőszolgálat. Az esetleges előforduló sérülé­sek és sebesülések gyors elsősíe­gélyben való részesítése céljából, mentőjárőrök vannak kiképezve és állanak szükség esetén felszerelve készenlétben. Gondoskodás történt orvosi .el­látásról és a sebesültek kórházba szállításáról is. Kötelmek, amelyeket minden be­osztottnak tudni kell. A légoltalmi szolgálat minden ágában beosztottak kötelmei lesz­nek hirdetve, de írásban is ki van­nak függesztve. Sokoldalú elfoglaltsága mellett István Lajos a légó- és tűzoltópa­rancsnoksági teendők ellátására irodát vezet, hol eseménynapló lesz vezetve a berepülésről, légi veszélyről, riadóról, szolgálati be­osztásokról. Nyilvántartások van­nak lefektetve stb. Szinte csodá­latos, hogy mind eme elfoglaltsága mellett még a menekültek elhelye­zését is magára vállalta. Pontosan elő van készítve az a kataszter, mely szerint a menekültek elhelyezhetők. A menekülők fogadására és a köz­ségbe való szállítására kocsikról is gondoskodás történt úgy, hogy a menekült család részére csak szállás-utalvány kitöltése, vár és már is igaz magyaros vendégszere­tettel előkészített szállásába me­het. Követendő példa. István Lajos földbirtokos meg­mutatta, 'hogy nincsen szükség ha­tósági intézkdésekre ott, ahol a mafgyar szív helyén van, ahol az akarat minden nehézséget és aka­dályt leküzd, ahol felsimerik a lég­oltalom alapját, m'elv a szervezett­ségen és preventív intézkedéseken nyugszik, ahol időt és szorgalmat szentelnek, ennek a sokszor hálát­lan, de végeredményben emberba­ráti, magyar testvér és magyar va­gyont mentő munkálatok és intéz­kedések végzésére. Isten áldja meg egészséggel Ist­ván Lajos földbirtokos urat és sze­retett családját, hogy vészterhes időkben erős kézzel tudja vezetni szeretett szűkebb hazájának oly ki­válóan megszervezett légoltalmát. Mi pedig vegyünk példát István Lajostól. Törseök Károly. Felhívom a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség tagjait, hogy szombaton, f. hó 4-én este 3A 7 órakor székházunkban je­lenjenek megl Harc! Megyevezető. Bajtárs 1 aki otthonodért már áldoz­tál; — hosszú szenvedésteli órákon át álltál szuronyszegezve fajtád éle­tére törő ellenséggel szemben azok ádáz fegyvereitől csorgadozott véred, — megfogyva, de nem tört szívvel ma is áldozatkész magyar vagy, jöjj táborunkba, ahol a Keleti Arcvona Bajtársi Szövetség kizáróan a Te és családod, Te és minden olyan áldo­zatkész honfi érdekei képviseli. Várunk mindenkor székházunban: (Pápa, Szt. Imre hg. Főtér 25.) Harc! Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség. Bajtárs! Hívunk itthoni őrhelyedre: Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség Antibolsevista ifjúsági Tábor Székházunk: Pápa, Szt. Imre hg.

Next

/
Thumbnails
Contents