Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-01-30 / 5. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14 40P, negyedévre 3-60 P. KERESZTÉNY POLITIK!! HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. i Pápa, (944 iairaáf 30., vasárnap í) nehéz időit magprjo Nemzetvédelma álraiémíca Pápán A megnyitó ünnepségen Antal István miniszter beszél — Az ünnepséget a Rátlió is közvetíti. Február 7-én este 7 órakor lesz az 1 ünnepélyes megnyitása a Nemzetvédelmi Akadémia 25. jubiláris tanfolyamának. A Jókai-színházban rendezendő ünnepi esten megjelenik Antal István dr. nemzetvédelmi-propaganda miniszter is, aki a megnyitó ünnepi beszédet mondja. Az ünnepélyt a magyar Rádió is műsorába iktatta. A Nemzetvédelmi Akadémiával kapcsolatban bővebb felvilágosítással szolgálnak a napokban megjelenő Tájékoztatók. Kedves Olvasóink figyelmét már most felhívjuk e nagyjelentőségű eseményre. Minden népnek joga Van a szabadsághoz! »A nemzetek jogait — legyenek azok nagy vagy kis népek, — tisztelni kell és féltékenyen őrizni, mintha valamely saját demokráciánkbeli állampolgár jogairól lenne szó. Az a tanítás, hogy az erős uralkodik a gyengén, ellenségeink alapelve. Minden népnek joga van a szabadsághoz/« Roosevelt karácsonyi üzenetében olvassuk 'ezeket a szavakat, amelyek a hivatalos angolszász álláspontot képviselik a szövetségesek háború utáni terveivel kapcsolatban. Amíg azonban az angol kormány is csak nagy általánosságban nyilatkozott erről a kérdésről és részleteiben nem nyilatkozott a jövő tervekről, addig a másik oldal, a Szovjet hallatlan tevékenységgel vetette magát az európai politikai életre és nem hagyott a jövőt illetőleg kétséget a világ szemében a háborút követő elgondolásai felől. Minket is a szovjetorosz célkitűzések érdekelnek, mert szomszédok vagyunk, beleékelődtünk a nagy szláv néptestbe és terveik pontosabb ismeretében jobban fel tudunk készülni az eseményekre. Lapunk egyik múltévi számában volt arról szó, hogy a Szovjet az egész világot elképesztő hírt kürtölt ki a világba: feloszlatta a Komintern-t és visszaállította az orthodox egyház szabad vallásgyakorlatát. De ugyanakkor nem mulasztottunk el rámutatni arra sem, hogy ez csak porhintés volt a nyugati demokráciák felé és bizalomkeltés a többi szlávok körében. Valójában ugyanaz a hatalmi politika vezérelte a Kreml vörös urait, mint annak idején Szentpétervár fehér cárjait: a pánszláv gondolat megvalósítása. Az azóta felzajlott szövetséges megDeszélések és értekezletek, nyilatkozatok és cáfolatok tömegéből a következő rideg tények adódnak: nincs kétség afelől, hogy a Szovjet »fel akarja szabadítani« a balti államokat, a »karéliai köztársaságot«, Fehéroroszországot és a »moldvai köztársaságot«, ,azaz a finn-orosz háborúban elfoglalt területektől, Besszarábiát beleértve, — Bukovina északi részét is belefoglalva, egyetlen ország lenne: szovjet. Ezek a tények. Egy svéd diplomata fej• tegetései alapján azonban még tovább mehetünk. A l.'Avenirben megjelent cikke a Szovjet területi igényeivel foglalkozik és azzal a következtetéssel zárul, hogy a Szovjet meg fogja kísérelni Bulgária és Jugoszlávia belső fejlődését olyan irányban befolyásolni, hogy azok egy állammá alakuljanak és a jövő »Csehszlovákiája« is hasonló figyelemben részesül Moszkva részéről. Ez a figyelem ma már határozott alakot öltött, Benes megkötötte Moszkvában a szovjet-cseh megegyezést, tíz éven belül immár a másodikat, mert az első 1938-ban csúfos kudarcba fulladt. Pedig Benes már akkor is nagy hatással volt Sztalinra, sokkal kedvezőbben fogadták a szovjet fővárosban, mint Edent és Lavalt. Ennek az a magyarázata, — mondja Benes egyik újságírója, — hogy Benesnek nem volt semmi ellenvetése akkor, amikor moszkvai látogatása kapcsán Sztálin politikai nézeteit és .terveit vele közölte, kész volt ugyanis már akkor arra, hogy országát a Szovjet Honoédeinli üzenneli... 1944. január 20. Méjyentisztelt Főszerkesztőség! Mélyentisztelt Főtisztelendő Or! itt kint a magyar bajtársak a messze idegenből, ahol az ember elleni harc és a világ békéjéért folyó harc folyik, azzal a kéréssel fordulunk mindnyájan a kedves Főtisztelendő úrhoz, hogy lapját juttassa el minden magyar házhoz (Pápán), főleg szeretteinknek, kiket a háború legborzalmasabb időszakában kellett otthon "hagyni azért, hogy a hazánkat és az egész Európát fenyegető istenellenes bolsevista áradattól megvédjük. Egyben kérjük, hogy lapjukban közöljék szeretett kedves hozzánktartozóinkkal és ismerőseinkkel a messze idegenből küldött jókívánságunkat és üdvözletünket és kérjük őket, hogy írjanak, mert nagyon ritkán kapunk tőlük levelet. Kérjük a jó Istent, adja meg hazánknak és az egész magyar nemzetnek a békét és a szebb, boldogabb jövőt. Juhász Ferenc ht. őrm., Szemerei László ht. őrm., Getzö K. őrv. i érdekeinek feláldozza. Most pedig a pánszláv mozgalomtól támogatva újra a régi szövetségeshez simul, mint annak idején húzott a franciákhoz és Prágából való szökése után az angolokhoz. Mostani tevékenykedése veszélyesen hasonlít ahhoz az aknamunkához, amely a kisantant megalkotásához vezetett. Ez a csoportosulás azonban, mint azt az 1938— 41. évek eseményei igazolták, céltalan volt és csődöt mondott; mert nem foglalta magában ennek a területnek valamennyi népét a közös érdekek védelmére, hanem egyes államok ellen irányult és mindenek előtt egyes nagyhatalmak szolgálatában állt. Ma csak annyiban változott a helyzet, hogy a világeseményekből nem okuló, saját kárán tanulni nem akaró, politikai kaméleon-Benes Moszkvát tekinti urának és parancsolójának, nem pedig Párist. Ma is államszövetségben »utazik«, mert mint a hírek széjjelhordták, tárgyalt Moszkvában »Csehszlovákia« jövőbeni kapcsolatairól j Szovjetoroszországgal, Ausztriával, Jugoszláviával és Lengyelországgal és más keleteurópai államokkal. így akar eleget tenni két úrnak: Londonnak azzal, hogy államMilyen legyen történelmünk legnehezebb órájának magyarja? A probléma megoldása annyira egyszerű, annyira természetes. A mostani idők magyarja csak keresztény és magyar Lehet! Az ember szinte ijedten néz az eszmék, a gondolatok hangyabolyára: sok itt a zavar, a maró sav, de kevés itt az áldás. Van beteges, gyönge vajúdás, próbálkozás, ile elsikkad a lényeg. Mindenekelőtt kereszténység kell: minden vonalon, minden kérdést illetőleg. Egyéni felfogás, személyes tekintet, tojástánc itt nem számít: művészetet, korszellemet, problémákat, eszméket egyedül a kereszténység örök fényében ítélhetem és oldhatom meg. Csak az a kereszténység kereszténység,.mely a kereszténységet isteninek ismeri el, — amely meghódol a köztünk járt és köztünk élő isteni tekintély előtt és ezen az alapon gondolkozik, hisz és cselekszik. Akkor is, amikor egyéni érdeke, ebben a pillanatban, átmenetileg, mást diktálna! A magyar legyen most keresztény, mert ez a következetes kereszténység menti meg nemzetünket. Nem véletlen, hogy az ország Bíboros Prímása a minap éppen a következetlenségről szólt. XII. Pius mondja az ifjúságnak: »Hiábavaló minden lázas tevékenység, erőlködés és kapkodás, ha nem pihenünk meg Istenben és az ö örök törvényeiben. Az a meggyőződés lelkesítsen benneteket, hogy az igazságért harcoltok. Hogy minden érzésteket és erőtöket, vágyatokat és lemondástokat annak szolgálatába állítjátok. Hogy Isten örök törvényeiért, az emberi személy méltóságáért és céljainak diadaláért küzdőtök«. Következetes, tiszta, végiggondolt keresztény fogalmak legyenek most a magyar koponyákban. Teleki Pál mondja: »Nem skatulyafejű embereket, hanem gondolkodni és dolgozni tudó embereket kell nevelni«. Nem| a culágerek építik a házat és a hazát, hanem akik mernek keresztény módon gondolkodni és cselekedni tétovázás nélkül. Korunk magyarja legyen minden ízében magyar! Egy rettenetes, lángoló meggyőződés égjen minden magyar szívben, lobogjon mindén magyar szemből. Mi? Teleki Pál ezt mondja: »Rá kell ébreszteni az emberekel arra, hogy a múlton kívül jövő is van. Nem az a fontos, hogy két hét múlva jól élünk-e?... Az a fontos, hogy- mindenikünk úgy éljen és azzal az érzéssel haljon meg, ha Isten elszólítja, hogy a nemzedékek után is mi jogunk élni itt e földön: szabad magyarok«. Ebben a biztos meggyőződésben minden magyar együtt van. Itt gyengítésről, elkenésről nem lehet szó, legfeljebb árulásról. Szabad hazában szabad magyarok! A kószáló hírek forgatagában, az események kóválygásábari ezt sugározza lényünk, hangunk, szemünk, minden tettünk és szavunk. Van valami megfoghatatlan betegségünk, amelyet Teleki Pál így fogalmazott meg: »Ne irigykedjék senki, ha valaki képességeinél fogva előbbre való és előbbre jut«. A báránybunda csak rejti a farkast: önzés, önérdek és törtetés húzódik meg a legszebb jelszó mögött. S ez a törtető »irigység« olyan szakadékot tud ásni magyar és magyar közé, amilyenről a történelem számtalanszor beszél. A korinthosi zsarnok, Periandros, követet küldött Miletosba, Thrasybuloshoz tanácsért, miként tudná megszilárdítani uralmát. Thrasybulos kivezette a követet a mezőre és ott leszaggatta a legszebb, kiemelkedő kalászokat. Periandros megértette, hogy uralma szilárd lesz, ha megöli hazájának a tömegből kiemelkedő fiait. A római nép pusztulása ott kezdődik, amikor az egymást váltogató pártok a legyőzött párt vezéralakjait pusztították el. Valahányszor Róma vesztett nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is mindig a római lélek és a római vér fogyott. A csapás elsősorban azokat a nemesveretű lelkeket érte, akik elég tehetségesek és jellemesek voltak ahhoz, hogy gondolkodjanak és nyíltan állást foglaljanak. De megmaradt a gyáva, az alattomos, a meggyőződésnélküli, selejtes népanyag, amely aztán gerinctelen, meghunyászkodó ivadékaival elárasztotta a szabad és büszke Rómát. Itt tört meg a büszke római jellem, — így lett a római szenátus gyáva. Istenítette a pillanatnyilag erősebbet és orvul gyilkoltatta Róma legjobb, leggerincesebb fiait. De nem, — magyar földön ez most meg nem történhetik! Mindaz, ami most gyöngíti kereszténységünket és nemzeti önérzetünket, — mindaz, ami most egyéni érdeket és önző célt szolgál, — mindaz, ami csak pénzre és érvényesülésre tekint, — legyen az párt vagy egyén, — merénylet »hazánknak és nemzetségünknek megmaradása ellen«. Mert most minden magyarnak százszor és ezerszer kell ismételnie egyik legnagyobb magyar nemzetpolitikusnak és nemzetnevelőnek, Pázmány Péternek szavát: »Semmit e világi dolgokban jobban nem kívánok, mint hogy teljességgel fogyását ne lássam ez fogyaték magyarságnak«. » * » Hát ez legyen a mai magyar: keresztény és magyar. Magyarságával és kereszténységével legyen oszlop és cövek. Mert: »Cövek kell! Mindenütt cövek kell, kemény, erős, dacos vasék, hogy az oszlop meg ne inogjon, verje már mennykővel az ég! Ember-cövek kell, ki a résbe önmagát mélyre veri, hogy ne ropogjanak tovább már a világ eresztékei! Sok a rés, s Te kellesz, még ha szálkányi is az életed: a hazád, hited oszlopát ezzel is erősítheted!« Dr. Csertő Antal. »Mindenütt ezer rés sötétlik, minden félelmesen inog; a föld, a rend, a hit, a jóság, az ezeréves oszlopok. Elvek, eszmék és igazságoktövén már hézagos a föld, s ha egy esztelen, vad vihar jön, percek alatt mindent kidönt... Cövek kell itt!« áRA 30 PILLÉR