Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-08-13 / 33. szám

jfflMEMB^BPlflM^^ 1 hiWll WttiWMÉiW MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40 pengő, negyedévre 3 60 pengő. KERESZTÉNY POLITIKAI Felelős szerkesztő: KERÉNY HETILBP OlAF Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Nagyboldogasszony ünnepén Valamikor, nem is olyan régen, amikor a magyar újságírás még csaknem teljesen zsidó kézben volt, a kereszténység nagy ünnepein mindig 'kéznél volt- egy »sábeszgój« (nagyobb ortodox zsidó boltban a keresztény segéd, aki szombaton is kiszolgálta a vevőket) — akinek a keresztény ünnepről valamilyen híg és színtelen eszmefuttatást kellett írnia, mely keresztény is volt, meg nem is, vallásos húrokat pengetett ugyan, de hangfogóval, s melyet Gül Baba sírjánál csak úgy fel lehetett olvasni, mint egy kongregációs díszgyűlésen. De Nagyboldogasszony ünnepével, Mária mennybemenetelének hittitkával a régi liberális sajtó nem tudott mit kezdeni, részben azért, mert a Pannonhalmától Debrecenig ívelő hidat féltette egy tisztán katolikus eszme súlyától, részben pedig azért, mert maga sem tudott mit kezdeni ezzel az eszmével. Nem is csoda. Hisz ahhoz, hogy t.z einber Bacn Máté passióját élvezhesse, fül kell és ahhoz, hogy az ember magának a passiónak őröic értelmét felfoghassa, hit kell. Fül talán akadt a régi sajtóban — de hit annál kevesebb. Pedig ha hittel mélyedünk Mária inennybevitelének titkába, nemcsak vallásos, de — ha szabad e szót használnom: világi,'egyéni és nemzeti vonatkozást is találunk benne eleget. E vonatkozásokat Dante halhatatlan Isteni Színjátéka legutolsó énekének (Paradiso, Canto 33.) kezdő szavaihoz fűzöm, amelyeket a költő Szent Bernátnak ad ajkára, köszönetül a paradicsomban való vezetésért. Két szót emelek ki különösen: Alázatos és magasztos Szűz. F. két szóhoz Dante kiadóm jegyzete röviden és találóan mondja: x-Umile per virtu propria, alta per la grazia divina«. (Pietro Fraticello, Firenze, 1892. 715. 1.) A menny hi,te a föld válságában: ez a mai ünnep természetes és .természetfeletti tanulsága. Rövidebben, velősebben, találóbban nem is lehetne jellemezni az Úr Jézus Szűz Anyját, mint így, hogy minden természetes erénye a sajáti akaratából és erejéből fakadt, minden természetfeletti kiváltsága pedig, tehát testének mennybemenetele is, az Istennek különös kegyelme benne. Ennek a kettős hitigazságnak, most nem hitelvi magyarázatával vagy bizonyításával foglalkozunk, hanem a saját mostani, egyéni és nemzeti, háborús-életünkre vetítjük őket. Teljesen felesleges ezt a mi mostani életünket közelebbről és részletesen taglalnunk. Tudjuk és érezzük, miben áll és mennyire nyomja testünket — lelkünket. De a nagy szavaiból, melyet a »piu che creatura«-nak a Bold. Szűznek, -akii több minden teremtménynél, dicséretére ajkára ad a nagy Szentnek, Szent Bernátnak, megtanulhatjuk mi is, hogy két tényezőn múlik: tulajdon akaratunk alázatos megfeszítésén és az irgalmas Isten kegyelmén. Saját akaratunk legyen alázatos. Hisz az okok közül, ,mely a világot nemcsak most, de már azelőtt is annyiszor lángba borította, mindig ott találjuk egyeseknek és egész nemzeteknek mérhetetlen gőgjét, mely szükségkép 'kihívja a többiek ellkenkezését. A minden hatalmi eszközzel leszorított ember végül visszaugri és visszaüt. De eg)'én és nemzet feszítse is meg ezt az ő akaratát, mert ^agyagból Alpesek nem épülnek és hangulatból nem lesz erkölcs és jelleme (Prohá?zka' ÖM. VI., 6. 7. 1.) Ha azt akarjuk, hogy végre földerüljön a béke, akkor tudjunk küzdeni úgy, hogy karunkon kidagadjanak az erek, és tűrni úgy, hogy összeszorított ajkunkon egyetlen jajszó se férjen ki. De összeszorult szívünk akkor is,

; mindig is tudjon imádkozni, , ne veszítse el bizalmát az Istenben, ne szűnjék meg kérni annak közbenjárását, kit útja szintén a Kálvárián keresztül vezetett be az örök béke országába. »Polgári« igazságok'ezek, de vallási aláfestéssel, mondja tán valaki. Megengedem. De mondja meg

1 azt is, hogy. először is a mi életünk összetevőit lehet-e, célszerű-e teljesen szétbontani egymástól, másodszor, na lelkünket most megfosztjuk a természetfeletti hatóerőktől, nem lesz-e menten »műrostos«sá minden egyéb vigasztalás, hiúvá minden reménység? Ezért a vigasztaló reménységért kell nekünk alázatosaknak nap-nap fohászkodnunk ahhoz, kit testben is mennybe vitt és minden teremtménye fölé - emelt az ő Fia, a Teremtő. > ' Dr. Magyarász Ferenc Q. Ci

(st. Németh József apátplébános megrázó erejű felhívása a pápai katolikus hívekhez — hazánk megmentéséért Kedves Katolikus Hívek! Vasárnaptól kezdődően augusztus 20-ig bezárólag nyolc napos engesztelő ájtatosságot tartunk a nagytemplomban, Szent Ferenc világi (111.) rendjének rendezésében. Engesztelő ájtatosságunk oka kézenfekvő. Sorsdöntő időket élünk. A legközelebbi hetekben vagy hónapokban talán évszázadokra eldől Magyarország . sorsa és a katolikus egyház sorsa Magyarországon. Azért nem hagyhatjuk ki Istent jövőnk alakulásából. Kérnünk és engesztelnünk kell Istent, hogy irgalmazzon, -.megőrizzen és meg^segítsen bennünket. Engesztelnünk kell magunkért és hogy az istentelen orosz magyar földre ne tegye a lábát. Egy francia tábornok mondta az első világháború kezdetén: sok vér és könny kell ahhoz, hogy gonoszságainkat lemossa. A legbátrabbak és legjobbak vére és könnye. Ez ment meg bennünket. Ennek a francia tábornoknak' szavai ma is aktuálisak és ránk is vonatkoznak. A magyar katona, vére és a magyar anyák könnye hull sok vétkeinkért, de hull az Isten ügyének védelméért is, hogy azok, akik gyűlölik az Istent s vele mindazokat, akik Istent ismernek és szolgálnak, magyar földre ne léphessenek. Hogy a bűneinkért engesztelnünk kell Istent, erről itt bővebben nem szólok. Csak emlékeztetlek benneteket a mult vasárnapi evangéliumi szakaszra, a farizeusról és vámosról és csak annyit mondok: álljunk oda a bűnös vámos mellé és mondjuk bűnbánó lélekkel, »Urunk Istenünk, légy irgalmas .nekünk, magyaroknak, soksok bűneinkért«. De kell engesztelnünk a bolsevizmus elhárításáért is. És itt mindannyiunknak minden áldozatra készen kell lennünk. Mert mi várna ránk, ha az orosz bolsevisták idejönnének? A | halál?. A halál megváltás lenne. A halálnál nagyobb áldozat yárna ránk. Kényszermunkában, rabságban élnénk; szeretteinktől elszakítva, istentelenek között, a nép söpredéke között, gonosztevők, rablók, gyilkosok között élnénk, megfosztva minden örömtől, az istentisztelet, a szentmise, a szentáldozás vigaszától is. Ez várna ránk. Ez ellen fel kell sorakoznunk és fegyvert kell fognunk mindanynyiunknak. Olyant, amilyennel bírunk és amilyent kezelni tudunk. Imádkozni mindannyian tudunk, ha akarunk. Ne becsüljük le ezt a fegyvert! A közös imának, az egy, lélekkel mondott közös imának hatalmas ereje van. Milyen megható a Szentírásban, az Apostolok Cselekedetei első fejezetében Krisztus első papjainak és híveinek az egyszívvel-lélekkel végzett imája* amikor a Szentlelket várták! Van ugyancsak az Apostolok Cselekedeteiben, 'a 12. fejezetben, amikor a hívek együtt aggódnak és imádkoznak a börtönbe vetett és kivégzésre ítélt Szent Péter apostol-fejedelemért. És — tudjuk .— Isten csodálatos módon meghallgatta könyörgésüket. Értékeljük a^ért- a .közös ima erejét. t HAZÁÉRT I IFJ. TÖRÖK ZSIGMOND | (Ugod) a kiváló vidéki at- I léta, futbalista, számos le- R| vente kitüntetés tulajdonosa, H édes Hazánk és keresztény H hitünk védelmében 1944 év H július hó 23-án életének 22., f|| katonaságának 10 hónapos korában a Staniszlau körüli H harcokban hősi halált halt. || Lelkiüdvéért az engesztelő !S szentmiseáldozat 1944 aug. 14-én reggel V48 órakor lesz bemutatva az ugodi rk. plébánia templomban. A Magyarok Istene adjon neki örök nyugodalmat! * * * * Hőseinknek drága vére új, boldogabb jövőnknek termékenyítő harmata. De, Katolikus Testvéreim, az imádságon túlmenően más fegyverekkel is kell védekeznünk az istentelen orosz veszedelem ellen. Lemondónak, önzetlennek, áldozatos lelkületüeknek kell lennünk valamennyiünknek. Ezt a célt szolgálja majd az engesztelő nyolcadunk, hogy erősebbek legyünk a lemondásokban, az önzetlenségben, az áldozatok meghozásában, az egyedül helyes és igazi életfelfogásban, a helytállásban a közeljövő nehéz napjaiban, minden testi és lelki erőnk beleadásában, a keresztény magyar' életért. A szentbeszédek minden este 7 órakor kezdődnek. Olyan órában, amikor ' aránylag legjobban fáérünk. Legnehezebben a földmíves hívek jöhetnek, mert nekik most szorgos a munkájuk és a kedvezőtlen idő rhiatt el is vannak maradva. De azért ez az engesztelés sem lesz meg nélkülük... A tisztviselő osztály, a kereskedők, az iparosok, a munkások jószándékkal eljöhetnek és kérem is, hogy jöjjenek! Minden nap méltóképpen képviseljük Pápa katolikus társadalmát. Ezt a felhívásomat elsősorban plébániám híveihez akarom initézni, de természetes, hogy egész Pápa katolikus hívőseregét szeretette! várom és kérem az engesztelésre. A szentbeszédeket minden nap Gologi Lajos jézustársasági atya tartja, a kiváló szónok, *i magyar engesztelő gondolat legismertebb, legkiválóbb munkása. A Magyarok Nagyasszonya vegye oltalmába engesztelő ájtatosságunkat! ARA 30 FJLLÉR