Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-08-13 / 33. szám

Isten a felelős A ma gondolkodó embere nem egyszer megdöbbenve áll meg az esémények újabb fordulói előtt Megkísérli összeegyeztetni a világ­történelmi fordulatokat a hitből jól ismert gondviselés tanával. Mikor azután nem egyszer úgy látszik, hogy a rossz, az Isten ellenlábasa rendszerint nagy előnnyel dolgozik, valahogy minden jobban sikerül neki, mint a jónak, meginog hi­tében vagy tehetetlenül.áll az ese­mények titokzatos szövevénye előtt. Még veszedelmesebb vállalkozás a háború fordulataiban és kegyet­len tényeiben az Isten szándékait és akaratát megkeresni. Nem egy hívő ember kiált azért ma kétség­beesetten: hát hogy akarhatja ezt Isten ? Hisz nélküle semmi sin­csen, mindenben az ő akarata tel­jesül, hát hogy akarhat ennyi szen­vedést, ami még rosszabb, ennyi kegyetlenséget? S az eredmény: vagy tagadja magát az Istent, vagy kételkedik az Isten végtelen jósá­gában. Hogy megtaláljuk, mennyi része van Istennek egy ilyen rettenetes világcsapásban, ne tévesszünk szem elől egy-két alapvető igazságot. Az elsők például: Nem igaz, hogy mindenben az Isten 'végső aka­rata nyilvánul meg. Az Isten sza­badakaratot adott az embernek s az ember cselekedhet homlokegye­nest Isten szándékaival szemben. Kérdés: Mikor ilyen.rettenetes szen­vedésekről van szó, miért nem avat­kozik bele Isten erőszakosan a dol­gok menetébe az emberi szabad­akarat rovására? Mert a szabadaka­rat egyszer s mindenkorra az em­beri méltóság biztosítására adott képesség, e nélkül nem lenne fe­lelősség s elvesztené az emberi cselekvés erkölcsi értékelését. Isten megadta azokat a mindenki szá­mára nemcsak hozzáférhető, de el­kötelező igazságokat, amelyek biz­tosítják az Isten és ember akaratá­nak egy sínpáron vgló futását. Ha az ember ezeket megtagadja, biz­tos csődbe jut, a következménye­kért egyedül maga felelős és nem Isten. "Nem lehet tehát minden rosszra és bajra rámondani: hát ha az Isten így akarta, mit csinál­junk? Az Isten sok mindent nem akar, egyenesen elítél azokból, amik ma történnek. Emberek felelősek ezért, akik akaratuk érvényesítését börtönnel, internálással és egyéb kemény hatalmi eszközökkel « is keresztülviszik, amilyen eszközök­kel az Isten nem él és nem is fog élni. A következményekért tehát egyedül ezek felelősek! Egy mentségük lehet: talán egy gondolatnak a fanatikus megszál­lottjai és jóhiszemííleg cseleksze­nek. De ez a mentség is nagyon gyenge talajon áll. Mindenkinek módjában van meggyőződni az igazságról, hogy szellemileg nem elég érett és önálló, hogy saját megfontolásai alapján jusson el a fiszt és helyes igazságra, eljuthat a kritika, mások véleménye „alap­ján. Általános gyengéje azonban a vezetniakaróknak, hogy az el­lenvélemények nyugodt megfonto­lását mellőzve, azokat egyenes tá­madásnak veszik és hatalmi eszkö­7ökkel elhallgattatják. Tehát be­kötik önmaguk szemét és nem akar­ják meg a lehetőségét sem elfo­gadni annak, hogy másnak is le­het igaza. így lehetséges az, hogy a legellentétesebb politikai pártpro­grammok egymás mellett szalad­nak, mindegyik ugyanazt a célt akarja megvalósítani, de mindegyik nfás és más úton, melyek keresz­tezik egymást és mindent eredmé­nyezhetnek, csak a közös cél elő­mozdítását nem. És Isten? Hát nem tud érvényt szerezni a maga akaratának? Any­•nyira kiszolgáltatta magát az em* bernek? Akkor az ernber a min­denható és nem Isten! Valóban, Isten sokszor látszólag alulmarad. Oka: az igyenlőtlen fegyverek harca. * Az ember szabadakaratá­val rosszat is akarhat és jó cél szol­gálatában rossz eszközö et, pl. hatalmi túltengés, jogsértések, atro­c / aörils diktátor! íQeqéiuj Qrta : Sztal&Jl cMtxandef Jtlihajlo oies (11) Összepréselve jöttek, aminek aztán a következménye az lett, hogy rövidesen a legádázabb gyűlölet fejlődött ki közöttük.- Előfordult, hogy a népbiztosok tanácsának elő­szobájában öreg bolsevisták leg­hangosabban civakodtak; sőt meg is verték egymást. Amikor túlságo­san nagy volt az ordítozás, meg­jelent Lenin, jegyzőkönyvet vett fel s az ügy minisztertanács elé került. így kellett a miniszterta­nácsnak olyan problémákkal fog­lalkozry, hogy az egyik népbiztos elvtárs jogosan vágta-e pofon a másikat £ Még kényesebbé tette a helyzetet az asszonyok jelenléte. Megtörtént például, hogy az egyik népbiztos felesége a közös konyhán felhasz­nált egy lábas tejet, ami a má­siké volt. A minisztertanács hosszú ideig tárgyalt^: vájjon az új hely­zetben lopás egyáltalán lehetséges-e vagy mindenki egyszerűen birto­kába veheti azt, ami létfenntartá­sához szükséges? | felelősséget vállalták a világtörté­j nelem sziupadán. A külügyéiiinisz­terium diplomáciai jegyzékek he­lyett hisztérikus felhívásokat kül­dött szét a rádió és drótnélküli táv­író útján »mindenkinek« címzés­sel. A pénzügyminisztérium becsu­katta a bankokat. Az igazságügy­minisztérium matrózokat nevezett ki bírákul. A legfőbb hadvezetőség a 11 milliós hadsereg főparancs­nokságával egy zászlóst bízott meg. Az új rezsim feje felett időköz­ben viharfelhők gyülekeztek. A né­met hadsereg folytatta offenzíváját és egyre mélyebben nyomult be Oroszországba. A békét, amelyet az új rendszer eddig csak jelszó­nak használt, meg kellett kötni minden áron. Lenin kiadta az uta­sítást: békét kötni és aláírni a • feltételeket ;olvasatlanul. Hosszas huza-vona után így jött létre a bresztlitovszki béke, amelyet az új szovjetrezsim nevében Trockij írt alá. fEkkor -mát ötödik hónapja 'tartott a kommunista uralom ÍSÍ a nagyvárosok kezdtek átitatódni a bolsevizmus gondolatával. A vá­rosok csőcseléknépe tömegekké sű­rűsödve és a frontról visszatérő katonákkal ^ megerősödve szolgál­tatta a gigantikus kórust a szín­padon szereplő új uraknak. Ki­próbált bolsevistákból megszervez­ték a Csekát és a gépezet munkába lépett. Rövidesen megjelentek Pé­tervár utcáin a sápadt, ijedt, £gy­citások, használhat. Mindez a min­denható Istennél végtelen szentsége miatt elképzelhetetlen, ö rosszat nem akarhat, és legszentebb céljai elérésére sem fordulhat jog- és erkölcsi rendet sértő eszközökhöz. A jelen háború esetében: Nem az Isten akarta ezt a rengeteg szenve­dést, hanem egyes emberek. (Az OF&jfák hegyén' hüvelyébe paran­csolta Péter kardját, nem akarta, hogy a legigazabb ügy védelmében egy csepp vér is follyék!) Hogy eszközeiben ennyire eldúrvult a je­lenlegi háború, nem az Isten akarta, hanem emberek! ö egészen másra tanított bennünket s maga is a legszelídebb módon, az igazság belső meggyőző erejével, a szere­tet útjain érte el mindig, amit Lakart Ott, ahol a csőcselékkel szemben ezek csődöt mondtak, ott se ment a legnagyobb felindulásban sem a fenyegetés határain túl. Hát ezek szerint Isten tétlenül nézi azt, amit az emberi gonosz­ság vagy jóhiszemű tévedés csak rombolhat? Átengedte teljesen az egész emberiség sorsát gonoszok és fanatikusok hatalmi őrületének? Igen, Isten nem akarhatja a rosz­szat, 'de megengedheti. Tartozik evvel az emberi szabadakarat mél­tóságának s tartozik vele nekünk is, neveletlen egyéneknek és kö­zösségeknek. Ügy, ahogy a nevelő sokszor kénytelen megengedni ne­veitjének kemény próbákat, hogy ahol a szép szó nem használ, használjon a saját kárvallásból me­rített tanulság! Az Ő jósága és bölcsesége minden rosszat jóra tud fordítani, ha az ember is beismeri tévedését és levonja a tanulságot. ^ ÉRTESÍTÉS — Tisztelettel értesítem a nagyérdemű hölgyközönséget, hogy PÁPÁN, CSÁKY-U. 22 ALATT QlííL diiiats zíiUmt nyitottam A n. é. hölgyközönség szíves pártfogását kérve maradok tiszteletlel FREILER SÁNDORNÉ nőiszabó. Pápa, Csáky-u. 22. »•' ból kiráncigált polgárokkal meg­tömött teherautók, megleltek a Cseka pincéi, majd egy-kettőre is­mét kiürültek, hogy új lakókkal népesedjenek be. A terror, a»harci kommunizmus« korszaka megkez­dődött. A kormány Moszkvába köl­tözött és az eredetileg tisztán el­méletileg elképzelt rendelethalmaz­végrehajtását is megindították. Tízmilliónyi felfegyverzett ember " árasztotta el Oroszországot a béke megkötése után. A hazatérők egy­része visszament otthonába, más­része hordákba verődve csavargott, falvakat s vonatokat támadott meg, rabolt, ivott és elvitt mindent, ami kezeügyébe esett. Egyidejűleg az ország déli részén Kornilov és De­li ikni tábornokok vezetése alatt összegyülekeztek az ország hadsere­gének az a része, amely sem a szo­vjetet, sem a bresztlitovszki békét nem ismerte el. Északon Szibéria határainál. Kolcsak tengernagy ve­zetése alatt verődött össze a fe­hérhadsereg, Pétervár közelében pe­dig Judenics tábornok csapatai tá­madtak a szovjet ellen. Az ellen­séges csapatokkai szemben a szovjet felfegyverzett tengerészei és mun­kásai, a csekabörtönök' iés az egy­mással egyenetlenkedő vezetők ál­lottak. Trockij nevéhez fűződik a vörös hadsereg megteremtése. Sztá­lin akkor háttérben volt. Szerepe azonban így is sokkal, jelentéke­nyebb, mint kívülről látszik. A Ezen túlmenőleg a legnagyobb részvéttel kíséri a tévelygései miatt szenvedő, különösen a mások el­tévelyedése miatt ártatlanul szen­vedő emberek kálváriáját, kegyel­meivel segíti őket, de a leckét, amelyet az emberek maguk akartak, végig'kell tanulni! Nagy tévedés tehát, ha a mai szenvedésekért Istent tesszük fele­lőssé ! Eelelősek egyes emberek, em­beri közösségek, amelyek idáig so­dorták az eseményeket. Hogy kik ezék, azt talán majd a történelem ítélőszéke eldönti, bár ennek íté­letei is *legtöbbnyire nagyon is re­latív, egyoldalú döntések. De biz­tosan eldönti majd a korokat és századokat megítélő Isten, aki a legbonyolultabb események összes titkos összetevőit ismeri. S ott nem lesz személyválogatás! Nagy elég­tétel lesz az az utolsó nap mind­azoknak, akik ma ártatlanul szen­vednek! " r *• i'"' s mm Hőllené-lH Addig pedig mindgí szem előtt tartani; Nem az Isten felelős a ma borzalmaiért, hanem emberek, az iskolát most már végig kell járnunk, az a fontos, hogy a kese­rűség ne kösse be a szemünket, hanem a 'tanulságot majd jól je­gyezzük meg magunknak. Az Is­tenről pedig tudni azt, hogy Ő ennek a háborúnak a Nagy Ár­tatlanja, Ő várja legjobban a béke, a normális élet, a keresztény igaz­ság, erkölcs és szeretet győzelmét, addig is együttérez minden szen­vedővel s akik Benne bíznak, em­berek vagy közösségek, azokat er­kölcsileg megtisztulva, töretén -ge­rinccel hozza ki a nagy felfordulás örvényéből egy boldogabb életre. Baráth Imre. valóságban ő volt a motorikus erő, ő tartotta a lelket a csüggedő vörös vezérekben, — amint mondani szok­ták: ő kényszerítette Trockijt bátor­nak lenni és kitartani. Egyébként a polgárháborúban robbant ki először a nyilt ellentét Sztálin és Trockij között, ami fo­kozódó gyűlölettel kísérte végig a következő éveket, amíg Sztálin tel­jes győze !met nem aratóit. A vö­rös hadseregnek mindenesetre si­került a felkelőket legyőzni s ebben nagyrésze volt Trockij es Sztálin vaskezének. Mialatt a polgárháború dult, Oroszország a harci kommunizmus, az éhséges. a terror idő za'<ait élte át. A zűrzavaros elképzeléseket egyszerre akarták megvalósítani a gyakorlati életben, államosítottak mindent s a birodalom minden lakosának legfelsőbb előírás sze­rint kellett mozogni, enni, élni és halni: A társadalmi élet fenekestől felfordult. Régi kereseti lehetősé­gek eltűntek és fantasztikus újak bukkantak fel. A pétervári utcasar­kon egy öngyújtó szerencsés tulaj­donosa fix összeget kért a tüzért. Éjjel-nappal dolgozott a cseka, amelynek feladata azt volt, hogy a középosztályt teljesen kiirtsa, min­den kritikát és ellenvéleményt csi­rájában elfojtson s a kommunista kísérlet sikerét biztosítsa. Hirdessen a „Pápa és QidÉliÉ"-ben

Next

/
Thumbnails
Contents