Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-07-30 / 31. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP." Előfizetési ára: Egy évre 14-40 pengő, negyedévre 3-60 pengő. KERESZTEM! PÖUTlHfil HETSLfiP Felelős szerkesztő: KE^i^YI O <** F Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Munkásalkofmány Szász Lajos iparügyi miniszter nagyfontosságú nyilatkozatában ismertette a napokban megjelenő nagyjelentőségű rendeletet, mely szabályozni fogja ipari munkásságunk egységes szervezetét. Az iparügyi minisztérium által elkészített rendelet radikálisan szakít a régi munkásszervezetek rendszerével és ipari munkásságunkat valóban intézményesen a nemzeti termelés egyik döntő tényezőjévé emeli. A magyar munkásságnak ez a »Magna Chartha«-ja minden eddiginél átfogóbb, teljesebb gazdasági és szociális összefogást biztosít. A jövőben minden munkás — tartozzék bármilyen szakmához is, — kötelezően a MINOSz, vagyis a Magyar Ipari Munkások Országos Szövetségének lesz tagja, mely a munkásság nemzeti célú egyetemes, egységes és egyedüli érdekképviselete. Célja és feladata gondját viselni a munkásság érdekeinek és ezért állandó és éber figyelemmel kíséri a munkásjóíéti kérdéseket. Közreműködik a munkabérek megállapításánál, a munkaviszályok elhárításában és békés kiegyenlítésében, tanácsot ad, segélyez és jogvédelemben részesíti az arra rászorulókat. Részt vesz az ipari muntíások továbbképzéséhen, a szabad Hő megfelelő felhasználásában és még sok más egyéb kérdésben is. Az egyetemes magyar munkásság e csúcsszervezete távol áll mindenirányú pártpolitikától. — Az irányt mutató ^útjelző tábla nem foroghat szélkakas módjára. Valóban nem. engedhető (meg, hogy a magyar munkásság egységes érdekképviselete * kicsinyes pártpolitikai célok j labdajátékává, egyéni hiúságok és amb'ciók ugródeszkájává vá'jék! »A pártpolitikának a gyáikapun és a; szövetségen belül helye nincs« — hangsúlyozta emelt hangon Szász Lajos iparügyi miniszter abban a , nyilatkozatában, amelyben ismer- j tet e e rag) fontosságú szervezet célját és feladatait. A szervezet természetesen semmiképpen sem korlátozza a munkást politikai jogainak gyakorlásában, mint ahogy nem foszt'a meg más egyesületekben, szervezetekben már eiőbb szerzett jogaitól sem. Igen, a munkás szabadon politizálhat továbbra is, de nem itt! Mert itt nem pártokért, és nem politikai hatalomért folyik a küzdelem, hanem az egész munkásság munkajogaiért és kenyeréért, nyugdíjért és üdülőszabadságért, jóléti. egészségi, művelődési és családvédelmi érdekeiért. A nvwgateurónai nagv munká

cfnp-adalmak eredményei is azt igazoPák. ho?y az érdekképviseletek ref^rm

1'^ c

cai? politikamentesen oldható meg. 1848 a magvar tömegek előtt megnyitotta az "alkotmány karmif. A kormány, am'kor gyors egymásutánban megjelent rendeletekben szabályozza és megoldáshoz jut-, tatja a munkásságunkat érdeklő nagy problémákat, egyúttal bevezeti a munkást a gazdasági életbe is, ahol végre valóban a nemzeti termelés egyik döntő tényezője lesz. A magyar munkásság, az őt megillető helyen gyümölcsöztetheti nagyszerű energiáit, a múltban is sokszor megnyilvánult kitűnő képességeit, őserejű tehetségét az egész nemzeti közösség javára, saját és családja boldogságára. (me) TTW Nem először emeljük fel szavunkat ie lap hasábjain városunk keresztény társadalma érdekében. Már több ízben, évekkel ezelőtt is, szóvá tettük, hogy miért kell a város közönségéneK a vasárnapi szÜKségletét napokkal előbb, vagy legkésőbb pénteken beszerezni. Az akkor hatalmon volt zsidók, előnyös helyzetüket kihasználva, mindent elkövettek és sajnos, sikerrel dolgoztak, hogy a hetivásároknak áltáluk behozott rendje meg ne változzék, hogy ne kényszerültnek szombaton . vásárolni, Zöldséget főzelékfélét, tej hasznot mind pénteken kell megvenni, s bizony a nagy nyári melegoen sok haziasszojiy bosszankodott már, mikor megfonnyadt áruból, megsavanyodott tejhaszonból ^kellett a vasárnapi menüt összeállítani és megfőzni, csak azért, mert városunk egész jéhiét a zsidó tőke és igények kedve szerint kellett vinni. Jó 'ideje vége már annak az állapotnak, ,hogy a zsidók mindenbe beleszóljanak s mégsem történt e téren semmiféle kezdemén)e^és, intézkedés. Most újra felszínre vetjük e régóta aktuális kérdést és kérjük a város vezetőségét, hozzon már végre egy határozatot, mellyel a hetivásárok nap át szerda és szombati napra tegyék. Reméljük, ezen kérésünket nem kell mégegyszer, így nyilvánosan megismételnünk. í Hiányzik a város 'közönségének, munkában elfáradt polgára nak, az a kis felüdülés is;ami. a n ai agyonhajszolt v.Iágban e.gyötört te.tenek szerezhetett a gőzfürdőben. A Csákyut ai kis- gőzfürdő bérlője a Tapolca mellől jobb vizekre evezett, más foglalkozási ágat ke.esett s iit' agyta városunkat. Jó pár holnapja már einek, s azóta városunk egyeden nyilvános, néhány kádas fürdője és gőzfürdője bezárta ajtait. Csendben történt az egész, csak azok vették észre, kiket a legközelebbről ér'fi tett a do'cg. Azok a dolgozó emberek, akiknek nem adatott meg, hogy néhányszobás lakásuk, saját 'fürdőszobájuk leg\ en. A do'gozók érdekében emel'tik fel ismét szavunkat, mert tűrhetetlen állapotnak tartiuk, hogy egy ih en '.nagv városnak re legyen egyetlen "gőzfürdőse. Hála Isten-^ áRft 30 F llÉa f * f k F A nek rég túlvagyunk azorv hogy a fürdést luxusnak tartsuk, s akkor, amikor városunknak köztudomás szerint kevés, nagyon kevés fürdőszobás lakása van, érthetetlennek tertjuk, miért van ez az egyetlen közös v fürdő is bezárva. Akkor, amikor egy ilyen fürdő a leghasznosabb és egyik legszükségesebb közegészségügy? tényezőt, s a nagyszámú munkásokat foglalkoztató gyáraink sem teremtettek ilyen lehetőséget munkásaiknak, legalább a hivatalos város gondoskodnék erről. Nem tudjuk, hogy miért nem akadt eddig bérlője a fürdőnek, de ha már egyszer nincsen, hasson oda a városi vezetőség, hogy minél előbb nyíljanak meg a bezárt fürdőajtók. Más; vállalkozó hiján vegye bérbe a város. Ma eddig ez a fürdő kenyeret tudott adni egy családnak és a fürdő tulajdonosának, 4nem kell félni, hogy ráfizetéssel kell dolgozni. És ha ráfizetés is lenne? Azt hisszük, a város polgársága megérdemel ennyit, hiáz ezekről semmi körülmények között sem lehet szó, s egész biztosan akadna vállalkozó, aki elvállalná ennek az üzemnek a kezelését. Jó időben s amíg a strand nyitva van, mégcsak megjárja, de mi lesz, ha így köszönt ránk az ősz és a tél? Sürgős intézkedést kérünk, hogy akár így, akár úgy, de mielőbb nyíljék meg a fürdő bezárt kapuja. Ép testben ép lélek. Erre- pedig* különös,en a smai időben nagy szükség van, mégha egy város közönségének egy kis áldozatába kerül is. Az élelmiszerüzletekről is van mondanivalónk. A háború sok dolegban hozott már olyan változtatást, — így is mondhatjuk: újítást, amelyekről még néhány évvel ezelőtt azt gondoltuk, .hogy nálunk lehetetlen megvalósítani. .Elindultunk 'tehát azon az úton, hogy a szokatlan idők követelményeit parancsnak tekintjük. Hajtsuk .tehát e parancsot minden vonalon \ég'g. Az élelmiszerüzletekről Ié^ én szó — ha már egyszer nem tudjuk a hét minden napián végrehajtani azt, hogy ne kelPen az embereknek sort állniok, legalább gondoskod'a-ak az illetékesek arról hogv ez ne tartson félranig Különö ei.a hé^ utolsó napjain hosszú sorok állnak már a órákban az élelmiszerüzHonvédőink üzennek... Szeretettel üzenem szüleimnek, testvéreimnek, Sípos Annuskának/ és minden kedves pápai ismerősömnek, hogy ne aggódjanak. Jót vagyok. Nagyon várom lapjukat. Molnár Ferenc honv. — Tábori posta: C.464. — — Szeretettel köszöntjük pápai ismerőseinket. Mi a helyzethez képest jól vagyunk. Reméljük, a mi kis városunkat még nem érte bombatámadás. Hazafias köszöntéssel: Qyörffy .Lajos szkv., Horváth Gyula honv. — Táb. posta: H 555. Kedves Főszerkesztő lŰr! Mint pápai büszkén számolok be egy újságról. Az elmúlt szerdán (valószínűleg júl. 12-én — Szerk.) egy majdnem teljesen pápai fiúkból álló együttes a helyi német legénység futballcsapatát hatalmas küzdelemben 2:1 arányban megérdemelten' legyőzte. ' A győztes gólt az utolsó perc| ben Szekeres, volt Perutz csatár, rúgta. A mezőny legjobbjai Szekeres, Hoffer és Kovács-Mórocsí voltak. Pápai bajtársaim nevében is mindenkit .üdvözlök a győzelmes •visszatérésig: * Kovács-Mórocz Ernő szkv. — Táb. posta: P870. letek előtt. Mindenki siet első lenni,,' hogy minél előbb megvehesse aZéletfenntartásához szükséges dolgokat, s így minél hamarébb elvégezhesse dolgát otthonában, a műhelyben vagy ahol az ő teljes* munkájára is számít a közösség. S mi a való helyzet? Kora naj-, inaitól nő a sor az üzletek előtt, de bizpny icsak 'nem akar fogyni'^ mert az üzlet zárva van. Nyolc óra körül megindul a sor eleje, de> bizony nem sokan jutnak be a kiszolgáló asztalhoz, mert megszólalnak a szirénák, s a már egy-két órája várakozó szegény embernek sietnie kell az óvóhelyre, hogy az egy-két órás riadó után újra rohanhasson vissza. S aki_ bizony; gyorsabb lábú, megelőzi azt, aki már kora hajnal óta ött várakozott. Hát ez így sehogysincsen jól. De mindezideig nem tettük szóvá, mert hittük, hogy az illetékesek végre maguk is rájönnek e lehetetlen helyzetre. Mivel azonban a tények mást mutatnak, nagyon kérjük, mindazokat, akiket illet, hogy változtassanak e megalázó, csúf helyzeten. Nyissanak ki az élelmiszerüzletek akár reggel 6 órakor, hogy az esetleg bekövetkező riadóig mindenkit ki tudjanak elégíteni! Segítsünk így is egymás terheit s végre hidat építsünk és ne a szakadékot mélyítsük egymás közötti