Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-07-30 / 31. szám

PÁPA ÉS VIDÉKE He légy a kíváncsiság áldozata Akikről szó lesz, még ma is élhetnének. Itt lehetnének közöttünk és dolgozhatnának a haza megmentésében egy szebb és jobb jövő érdekében. De ők a halálukat megelőző pillanatokban nem gondoltak sem a hazára, sem a családjukra, sem arra, hogy mi magyarok kevesen vagyunk, hogy minden lélekre szüksége van a nemzetnek, de még arra sem gondoltak, hogy Isten ellen vétkeznek, midőn életüket az ördög incselkedő kíváncsisága jármába hajtották. Ök csak egyre gondoltak, hogy a gépeket, a légi harcot látni kell, hogy arról órákig beszélhessenek, hogy ők lejgyenek a ".mindenről értesültek^ Sajnálatraméltó szerencsétlen áldozatok, de nem hősi halottak. M Nézd csak, Pista, micsoda látvány! mint az ezüst sirályok, úgy úsznak a Napban. Látod ezeket a ... Többet már nem tudott mondani, mert egy lövedéktől fején találva holtan rogyott össze. Hasonlóan ugyanakkor egy 8 éves fiúgyermek sérült meg súlyosan a combján, lábát amputálni kellett. * Az egyik községben egy anva csecsemőjével a karján a konyhaiajtóból nézte a légi harcot, midőn egy lövedék nyakán találta. Pillanatok alatt elvérzett. A szomszédok a 'véres, de élő csecsemőt alig tudták a holt anya karjaiból kiszedni. * Egy városban történt. Egyesek hajlottak a jó szóra, ne nézzék a gépeket, — terelte fre a rendőr a kíváncsiskodó tömeget. — Menjenek le az óvóhelyre,^ ide a tömeg csak bámult, és újjonjgott, hogy ég már a gép. Ebben a pillanatban hat repeszbomba és két súlyos bomba esik a tömeg közé. Nyolc halott és 14 súlyos sebesült maradt a kíváncsiság színterén. A Gondviselés az intézkedő rendőrt megóvta a sérüléstől. * Neki volt köszönhető, hogy a 14 súlyos sebesült nem vérzett el és megmaradt az életnek. Gazdaember hajtott szekerével vissza a faluba, midőn a gépek feje felett úsztak. Kocsiján volt felesége és két tíz éven aluli gyermeke. Megálltak, kiszálltak a kocsiból, otthagyva a kocsit, lovakat az úton és bementek a vetésbe, ahonnan jobban lehet látni. Alig (nézelődnek, éles sivítás szeli át a levegőt, mire elkiáltja magát a gazda, hogy feküdjenek le. Hasra is vágódtak, de a magasból lezuhanó súlyos pótbenzintartály a gazdát és feleségét agyonütötte. Egy óra múlva érkezett oda egy fuvaros, aki már csak a két síró gyermeket és a gazdátlan lovakat, kocsit találta sértetlenül. * Sok-sok hasonló eset történt már Nincs ellenséges berepülés, hogy ezek meg ne ismétlődjenek. Sok tragédia. És ha kérdezzük, hogy mindez miért történt? Hogy miért kell gyermekeknek elárvulni, hogy miért kell egészséges, munkabíró embereknek, asszonyoknak elpusztulni és miért kell gyermekeknek oly korán itthagyni az életet? Egyszerű a - válasz. Mert k/'váncsiak vagyunk és fegyelmezetlenek vagyunk, nem tudjuk vágyainkat legyőzni és nem tudunk gyermekeinkre vigyázni. • Milyen vesz-ély fenyegetheti a kíváncsiskodókat ? 1. Minden fajta bombát ejthetnek le, 'melyeknek előjele a levegő átszelését kísérő sivító hang. 2. .Bármilyen 'okból lezuhanó, j vagy kényszerleszállást végző gép terheinek vészkioldás útján történő ledobásából eredő bombák és egyéb robbanótárgyak, esetleg 'az égő gép tö6b 'kilométerre szertehulló égő részei !stb. 3. Légi harc alatt ,gépágyúk és géppuskák földreható lövedékei. 4. Apró repeszbombák ledobása, amelyek elől minden óvóhely- jó, de a szabadban tartózkodásnál a földrefekvés sem használ, mert a" repeszek a föld felett ikörben és laposan hatnak. ' 5. Pótbenzintartályok, melyeket útközben vet le a gépekről. 6. ;Mindenféle 'lőszer, fegyver, felszerelési tárgyistb. ledtíbása, melyek szintén halálosan érhetik a kíváncsiskodókat. Óvakod 'u k! A hazának mindenkire szüksége van! 1 Törseök Károly. A leventeifjúság és a korszellem Magyarország volt az első az európai nemzetek között, ahol nemcsak felismerték a honvédelem átofgó mivoltát, hanem meg i§ szervezték ilyen szemszögből nézve az. ifjúságot: a leventeintézményben a nemzet fejlődésének új irányt szabtak. E téren mi magyarok voltunk azok, akik jó példával jártunk elől Európában 'mindjárt az első világháborút követő 'forradalmak után. A levente szó mint a magyar ifjúság fizikai és szellemi erejének megbonthatatlan 'és folyton növekvő tömörítője '— 1921-ben hangzott el először és azóta százszorosan megerősödve visszhangozta e szót a város és falu.. Minket követtek 'e téren más nagy európai 'nemzetek is. Viszonyaik, erejük, áldozatkészségük és szervezőképességük fokához mérten érték utol, vagy szárnyalták túl a magyar példát. 'Ma jóformán nincsen oly európai nemzet, ahol az ifjúságot ne 'nevelnék intézményesen és egységesen a nemzeti célok szolgálatára Nemzeti céljaink és törekvéseink sohasem 'állottak olyan tisztán előttünk, mint napjainkban. E világos felismerés adta kezünkbe ia fegyvert — a magyarság létének veszélyeztetése, — amellyel nemcsak önmagunkat, 'hanem az európai keresztény kultúrát is védek mezzük, mint védelmeztük annyiszor a magyar történelem folyamán. Szövetségeseink'oldalán harcolunk az orosz horda ellen, amely a bolsevizmus köntösében tör reánk és egész Eurépára, Veszedelmes köntös a bolsevizmus, mely alatt barátnak álcázott ördögf ellenség lappang. A nemzetközi zsidósággal szövetkezett bolsevizmus ellen a harcot csak keresztény nemzeti alapon álló, szociális berendezésű állam képes eredményesen felvenni. A bolsevizmus elleni harc lényeges feltétele tehát a keresztény, .nemzeti és szociális erők által mozgatott népi közösség. E három szóban összefoglalva, a mai' korszellemből kiindulva vessünk egy röpke, de átfogó pillantást a magyar leventeintézményre., Büszkén állapíthatjuk meg, hogy e téren is jó példával jártunk elől a nemzet életében. A leventeifjúság erkölcsi nevelése és világnézeti beállítottsága keresztény nemzeti ésszociális irányzatú . volt anélkül, íhogy abból egységet megbontó politikát csinált volna. így maradt és csakis így maradhat meg a magyar ifjúság erőteljes egységben a mai sorsdöntő időkre — amikor erre a legnagyobb szükség van. A leventeintézményt megvalósító törvény első feiezete egyenes irányt szab az intézményhez tartozóknak, iamikor a leventeintézmény lényegét a keresztény és nemzeti erkölcsben rögzíti, Éz már eleve meghatározza és gyakorlatban végré is hajtotta azt, hogy kizárja magából mindazokat, akik a kereszténység és a keresztény er Gondolj légitámadástól sújtott magyar testvéreinkre I juttasd el adományaidat Kiadóhivatalunkba I köles ellenségei és nem a nemzeti, hanem a nemzetközi vonalon ''keresik a boldogulást. A leventeintézmény már évek óta zsidómentes | légköre, erős nemzeti beállítottsága • és társadalmi elkülönítést nem is! merő szociális irányzata előre bizI tosítottá a leventeifjúság egységét, i egészséges korszellemét, mely változatlanul és az átállítás szükséges, sége nélkül szolgálja híven a I »szebb magyar jövőt!« (LÜK) cA aorö-3 diktátor (Qejqhui Qeta : Sztalá// cALtxanAtr JHikajjJxyoicJ (9) Lenin nyomban átvette a kommunista párt vezetését és Sztálin ;a háttérbe húzódott. De a második vonalban szívósan és következetesen állt helyén, tudva, hogy módszerei megérlelik a gyümölcsöt A kommunista pár fokozott erővel kezdte meg propagandáját. Az első forradalom megnyitotta a zsilipeket s Kerenszki úgy járt, mint a legtöbb forradalmár: felszabadította az alvilági erőket, amelyek aztán feje fölé nőttek és keresztül száguldottak rajta is. Ha a tömegeknek 'valamelyik követelését a, kormány elutasította: Lenin megígérte a teljesítést. Ha hírek jöttek arról, hogy a hadsereg fáradt, Lenin békét/ ígért. Ha a csőcselék kenyeret követelt, Lenin kalácsot helyezett kilátásba. így dobták bele a közvéleménybe a hármas jelszót: Békét! Kenyeret! Szabadságot! Pétervár legelőkelőbb utcájában, a Newszkij-prospekten, gazdag oojárok és pénzarisztokraták házai között pompázott Ksesinszkaja táncosnő empire-palotája. A háborús Pétervár balettcsillaga volt a bronzvöröshajú, lobogótemperamentumú táncosnő, akinek palotájában 1914 17 között a pétervári társaság kémjei szoktak gyülekezni. Ebben a palotában ütötte fel főhadiszállását Lenin és vezérkara, s a selyem tapétával burkolt hálószoba nehéz párfőm illatát rövidesen vodkaszag cserélte fel. Minden további nélkül beköltöztek, jeléül annak, hogy ;az ő szemükben már nincs magántulajdon. De Oroszország ennek ellenére is élt. A vonatok, ha pontatlanul is, de közeledtek, a 'telefon kapcsolt, a villany világított és bár Szűkösen, de el volt látva élelmiszerekkel a város. A közigazgatás' évszázados gépezete is dolgozót^ automatikusan, túlnyomórészt megszokásból. Mindenki érezte, hogy ,mindez csak- átmenet, de senki sem tudta, mit hoz'a jövő és mílyer változásra ébred fel holnap. Csak a bolsevisták haladtak következetesen a maguk célkitűzése kor is kételkedtek. Ketten azonban felé. A vezetők nagyrészt'még ekbiztosak voltak dolgukban: Lenin és Sztálin. A doktriner forradalmár, — és a kaukázusi aktivista, aki az egészet, olyan szemmel nézte, mintha egy nagyszabású exről, egy óriásméretű rablótámadásról volna szó. Sztálin vérlázító cikket 'írt a Pravdában s a párt 'minden eszközt tudatosan felhasznált a 'közrend lezüllesztésére. • Július 3-án volt az első erőpróba. A bolsevisták elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. Éjszaka hatalmas plakátokat rágasztottak ki: Minden hatalmat a szovjet kezébe — és délben már vér folyt Pétervár utcáin. Két napig tartott a júliusi felkelés s a Kerenszki-kormánynak a frontról hazahozott katonákkal sikerült rendet teremteni. A következményeket azonban a gyöngekezű kormány nem vonta le. Béketárgyalásokat kezdett a pártvezetőséggel és erélyes eszközök helyett megelégedett annyival, > hogy néhány vezetőt börtönbe zártak. Sztálin természetesei/»brutális eszközökről, véreskezű elnyomásról«r panaszkodott a Pravdában és a nép elleni merényletnek nevezte »a polgári csőcselék uralmát. A bolseviki párt erősebbnek érezte rnagát, mint azelőtt, s talán óvatosabban, 'de fokozott erővel készült a végső összecsapásra. Esős ősz volt, 1917-ben 'Péterváron. Az agyonázott utcákra'nyomasztó gönd nehezedett. A rKerenszki-kormány sikeresen leverte Kornilov tábornok ellenforradalmi megmozdulását, 'de a győzelmet csak a bolsevista matrózok és katonák 'segítségével tudta biztosítani, — és ezt a segítséget drágán fizették meg. A munkás, katona és parasztszovjetek ekkor már egyre erőteljesebben és egyre súlyosabb követelésekkel léptek fel. Évszázados elnyomott erők lettek szabaddá ' és korlátlan szabadosságot köve; teltek maguknak. Sztálin lázasan I dolgozott, írt, agitált, bár hivatalos ' szerepe ezekben a hónapokban má; sodrendű volt. Lenin, Trockij és az I az emigránsok álltak előtérben. A ! főváros teljesen a csőcselék uralma alatt állt. Az élelmiszerek fogytán voltak. A frontról vigasztalan hírek érkeztek, — békét kívánt az egész ország. A bolsevista párt úgy érezte, hogy az idő megérlelte számukra az eseményeket. Orosz időszámítás szerint október 10-én öszszeült a párt vezérkara és határozatot hozott: — A nemzetközi és .katonai helyzet, a szovjetek többségének hangulata, a parasztság magatartása, a párt növekvő népszerűsége és egy második ellenforradalmi felkelés veszélye időszerűvé tették a fegyveres forradalmat. A központi intéző-bizottság azon a véleményen van, hogy ilyen körülmények között a fegyveres forradalom sürgős és elkerülhetetlen.