Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-01-23 / 4. szám

' ^ "" >JPK$ ^ 41. éfMflB, 4. Sláffl. Pápa, 1944 lanuár 23., vasárnap ~>ÁPA ES YIDEKE> MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 1440P, negyedévre 3*60 P. \ KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Korányi Olaff Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Nem hülönos-e?... Nem különös-e. hogy Árpádházi Margil szenttéavatása majdnem 700 éven keresztül húzódott? Hiszen hamarosan temetése ulán hogy a csodás események sokasága jelentkezett sir ja körül, bátyja V. István már 1271-ben szenítáavatását kérte X (iergeiy pápától. Pár évvel később, V. Inoe pápa idejében újból megindult a mozgalom. De a szenttéavatás - ismeretlen okból —"ezúttal is elmaradt. Nem volt eredménye Károly Kóberl. Mátyás király és III. Ferdinánd ezirányú sürgetésének sem. Mintha egy titokzatos kéz leszorítva tartotta volna az ügyet napjainkig. Krisztus helytartója 700 éven keresztül mély hallgatásba merüli Árpádházi Margit szenttéavatását illetőleg. Nem különös-e tehát, hogy most, amikor sem születésének, sem halálának nincsen százados évfordulója (az előbbi két évvel ezelőtt volt. az utóbbi csaki 1971-ben lesz), a Pápa indítást érez, hogy be sem várva az ünnepélyes szení\ <>PPvaiásra alkalmas békés időkel, midőn Szent Péter bazilikájában a szokásos keretek között zarándokok tízezreinek örömujjongása közepette helyezheti a gloriolát az új Szent homlokára, izenelet küld nekünk: Magyarok, az Ür 1944. évében, a második világháború ötödik esztendejében, midőn rettegve gondoltok az eshetőségre, hogy a nagyhatalmak küzdelmének gyújtópontjába kerültök, emlékezzetek véretekre, Árpádházi Margitra és mostantóJ kezdve őt Szentként tiszteljétek!« Az ünnepélyes szenttéavatás a békés időkre maradt, de Róma izenete már most sürget: »Emlékezzelek és Margitot mint Szentet tiszteljétek, vagyis példáját kövessétek és segítségét kérjétek, mert ez a kor feltűnően hasonlít Margit korához.« A Gondviselés csodás játékát kell látnunk ebben az eseményben, hogy Margil szenttéavatása 1944-re húzódott. Isten jelnek szánta a magyar égen arra az időre, midőn a XIII. század pusztító eseményeinek megismétlése fenyegeti nemzetünket. Belül veszélyek, 'kívül háborúk. de mindmegannyi feltűnően hasonló azokhoz, mik Margit korában sorvasztották a magyarságot. Kelet felől a tatárokénál hatalmasabb ármádia közeleg határaink felé, nyugat népeinek pétiig meghemértése és hálátlansága hogy többet ne említsünk — szorítja szivünket... Es belül? Belül minden népnek bőségesen akad pártja, csak a magyarnak nem. Ha nincs is olyan nyílt belső viszály- , mint Margit idejében,, amikor a nemzet megoszlott a királyi atya és fiú oldalán, érzi mindenki, hogy százfelé húzunk és ezerfelé keresünk gyógyírt bajainkra. Az isteni Gond visel és kifejezett akarata. hogy Árpádházi Szent Margit ideális alakja lebegjen ma a magyar szemek előtt. 700 évvel ezelőtt ő volt az összekötő és békéltető a pártokra szakadt magyarok közötl és az engesztelő bárány, ki szenvedett és meghalt népének vétkeiért. Most bekövetkezett szenttéavatása égi figyelmeztetés, hogy aminket elnyeléssel fenyegető ezer veszélyben a margitos magyar lelkek fogják megmenteni édes Hazánkat. - ó - s A Jókai-Kör díszközgyűlése Az ötvenéves Jókai-Kör f. hó 17-én a Jókai mozgóban ünnepelte díszközgyűlés keretében a nevezetes évfordulót. Az elnöki megnyitót Biró Lucián alelnök mondotta, majd az igazgatóválasztmány elnökválasztó ülésének jegyzőkönyvéi olvasta fel, amelyen egyhangú lelkesedéssel l)r. (iyőry Elemér ref. püspököt választották meg elnökké. Az új elnök ezután elfoglalta az elnöki székel és nagyszabású, mély gondolatokban gazdag székfoglalóját mondotta el. Az én programmom, — mondotta. — egy szóból áll: szolgálat. Szolgálni akarom azt a célt, amelyet nagynevű elődeim kitűztek a Kör elé. Szolgálni akarom az irodalom és> a művészet pártolásával nemzetemet s lelkes munkával fáradozom a társadalom lelki . -il hiszen sajuui clyan van. ami elválasztjti az egyik emberi a másiktól. ^Vlajd Jókai irodalmi értékeit hangoztatva, költői szavakkal jellemezte az irodalmi társaságok céljait. A minden izében értékes. költői székfoglaló nagy tetszést aratott s a mozit zsúfolásig megtöltő közönség dr. Gy«íj\v Ive mér püspököt meleg ünneplésben részesítette. l)r. Pongráez József tartotta meg ezután előadását »A Jókai-Iíör 50 éve« címmel. Az alapos tanulmányból megismertük az ötven év fontosabb eseményeit. alkotásait s adatokkal láttuk bizonyítva azt a nagyjelentőségű kultúrmunkát. amelyet a Kör kifejtett. Szathmúry Lajoné Liszt: Ha álmunk mély... és Járay: Passagalia c. műveket játszotta zongorán. Művészi, lírai játéka sok őszinte tapsot kapott. A műsor következő részét a PetőfiTársaság tagjai töltötték ki: Vitéz Bodor Aladár, a Petőfi-Társaság titkára eigy jóízű verses elbeszélését olvasta fel. Sok derűs percet okozott. Tereácsényl György, a Petőfi-Társaság tagja novelláját olvasta fel. Ebben a novellájában is azt az irodalmi célt valósítja meg Teresesényi. ami egész irodalmi működésének célja: a munka dicsőítése, a munka megbecsültelése. Végül Agyagfaív* Hegyi István, a Petőfi-Társaság titkára mutatóit be néhányat ^ saját költeményeiből. Költeményeinelv izzó magyarsága nagy tetszést aratott. Szabó Sándor, toll. ének- és zenetanár, hegedűművész Bach: Ciaccona c. művét játszotta hegedűn Zongorán kisért: Szathmáry Lajosné. Biztos technikája. kifejező játéka művészi élmény volt. A közgyűlési az áll. tanítóképző intézet énekkarának szereplése zárta be. Kheli Zoltán ének- és zenetanár vezényletével egy Liszt darabot énekelt. (-) A kis nemzetek és a szövetséges hatalmak A háború és béke, a nemzetek jövője két fronton dől el: az egyik arcvonalon a hadseregek vívják öldöklő küzdelmüket a győzelemért, a másik fronton a diplomaták mérik össze erejüket a jövőért. Ha mind a kettő jól végzi feladatát, teljes a győzelem; ha valamelyik is csődöt mond. akkor lehet az a háború nyert ügy. a béke elveszelt. 25 év távlatából így Ítélünk és ítélnek a népek az első világháborúról. De vájjon jobb jövőt hoz-e a második világháborút követő béke. igazságos és méltányos lesz-e a béke. nemzethez méltó jövőt biztositanak-e a győzők a legyőzötteknek? Mind olyan kérdések, ameiyek minket magyarokat, az első világháború véres és megcsonkított áldozatát- első helyen érdekelnek. Karácsony előtt elhangzott már ezekre a kérdésekre a mi feleletünk Budapesten. a kis nemzetek szószékéről, — mint akkor meg is jegyezte egy török lap. — most az érdekel bennünket, hogy m*t szánnának nekünk a má^ik oldaton egy esetleges szövetséges gjyözelcm esetén, mit eredményezett máris az ellenfél fáradhatatlan diplomáciájának munkája ebben az egy kérdésben: mi legyen a kis népekkel? A feleletet az első fogalmazásban és egyelőre elvben az angolszászok 1941-es > Rtla ntic-Chartá-ja adja meg: ebben a háborúban nem törekszenek területi nyereségre, sőt olyan területi változásokra sem, amelyek az érdekelt népek hozzájárulása néíkül adódnának. Tiszteletben tartják iniladen nép jogát arra, hogy maga válassza meg alkotmányát és megkapja mítiden nép az önrendelkezési jogot, azok is, amelyek ideiglenesen elvesztették. Olyan békét akarnak kötni, amely megadja a lehetőséget minden népnek arra, hogy biztonságban élhessen határain Délül és ne kelljen félnie külső erőszaktól. Le kell mondania minden nemzetnek az erőszak alkalmazásáról, mert a jövő békéje csak úgy menthető meg, ha nem kell állandóan tartani a szomszéd fegyverkezésétől és támadásától. Egy év múlva Moszkva is csatlakoA magyar világnézet három részből, három tényezéből tevődik össze: Az egyik a magyarság, a magyar mivoltunkból származó elem, a másik az európai elem és a harmadik a kereszténység. * • A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen / Teleki Pál gróf. zott, de csak azért, hogy a következő évben, a szövetséges külügyminisiterek moszkvai tárgyalásán megejthesse az első változtatást az Atlantic-Chartán. Itt már széleskörű nemzetközi együttműködésről és biztonságról beszéllek, amelybe minden békeszerető nép belekapcsolódhatik. A végrehajtó szerv pedig minden békeszerető nép szuverén egyenlőségén épül fel. Ez a második fogalmazás azonban más és más értelmezést kapott Angliában és mást Moszkvában. Angol lapok magyarázata szerint a Szovjet elfogadta azt a tételt, hogy Európa szabad kis népek szövetsége nélkül nem Európa, és a középeurópai egyensúly megbillenésének az volt az oka, hogy 1919-ben balkanizállák ezt a területet. Ettől az egységes Európától pediig nem kell félnie a Szovjetnek, mert Anglia kezességet vállai. Moszkva egyoldalú magyarázatot vetett az angol lapok szemére, mert szerinte először is csak a háború után lehet megtudni, hogy melyik a fele;ós és uralkodó kormánya az £1'.elő ország iak, másodszor igazság

1'a" an volna a Szovjet szempontjából, hogy Németország' hűbéresi egyenlő jo:,ú tagjai legyeinek a sztövelségnek és hasonló kedvező feltételekhez jussanak. Az ellentétek áthidalására jött öszsze a teheráni értekezlet. Ezen már nem mind&n nép részvételével megalkotott szabad és biztonságos békéről folyt a szó, hanem o'yaa béko megleramtíscről, amely a népek túlnyomó többsfgérél kedvező fogadtatásra talál. Mellesleg beszeltek arról is, hogy keresni fogják minden nép, kicsi és nagy, részvételét az elnyomás és zsarnokság elleni harcban és várva-várják a napot, amikor minden nép, megszabadulva a zsarnokságból, szabad é.etet élhet. Az Atlantic-Chartát alig érintő harmadik vállozata a kis népek jövőjét súlyosan érintő nyilatkozatnak homályos maradt volna, ha 5muts jólelkűen fel nem szólal és ki nem fejti jó értesülései és tapasztalatai alapján a teheráni értekezlet határozatainak értelmét és célját. A Szovjetnek, mint Európa vezető hatalmának háború utáni szerepéről beszélt és felszólította az angolszász és nyugateurópai demokráciákat, hogy európai nagyállamot alkotva, biztosítsák a világuralmat.. Röviden: az ámuló világ