Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-03-28 / 13. szám

PÁPA ÉS VIDÉKEi 2 1943. március 2*, vasárnap mai nyersaiiyagfe^gény világban imponálóak azok a számok, amelyek az akció eredményeit jelentik. De szociális szempontból a százezres számok el.örpülnek amellett a tény mellett, hogy a kormány a pótolhatatlan és szinte arany értékű nyersanyagokat a dolgozó tömegek céljaira fordítja, Egy vcg vászon, egy tartós munkásruha ma busás kamatokat hoz, ha megfelelő helyre jut? Az a földeken dolgozó magyar munkás fokozottabb munkái fejt kí, ha érzi és tudja, hogy nem feledkeziek meg re la és a nehéz viszonyok között is megadják a lehetőséget arra, hogy olcsó árért jómihőségti, tartós holmit vásároljon A népruházati akció keretében történő (gondoskodás jelentőségét csak fokozza az a másik intézkedés, amely a szappaniilálás terén jelent lényegles könnyebbségeket. A kormány tudatában volt annak, hogy »a tisztaság fel egészség« elvének megvalósítása menynyire fontos a háborús időkben, amikor a különböző járványok és egyéb betegségek jelentkezésével számolni kell. Az igazságos szappanelosztás érdekében kénytelen voL e téren is korlátozásokat bevezetni éppen abból a célból, hogy ha igen szerény körülmények között is, de mindenki hozzájuthasson a nélkülözheie'len tisztálkodási cikkekhez. A korlátozások bevezelése után azonban új al ipokra fek e t3 a szappanellátást. A kel f ő időben kifejlett szervezői munkának most mutatkoznak az első eredményei. Talán szerény dolog az, hogy csupán a mosó szappanfej adagot emelik fel kétszeresére, de háborús korlátozások között minden emelést hálával és örömmel kell fogadni. Ne a mennyiséget nézzük, hanem az emelés tényét. Az emelés már annyit jelent, hogy meg van a -Jfce.llj szervezet, megyan a kellő tapasztalat ahhoz, hogy az egyes cikkek eloszlása rendben és igazságosan történjék : EE' V** 9 t Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy Papán, Rohonci-u. 8 szám alatt kBlmefestő-vegytisztító műhelyt léesítettem. Mindennemű ruha szakszeiü festé ét é> tisz ítá át vállalom. Ti^z eletd kérem a n. é. közön; é4 szíves pártfogá-át Kovács lozsef Két fiatal liönpliöto segéd felvétetik, lehetőleg aki márványozniistad MOIKET pjpirnemű gyár BUDAPEST, Közraktár u. 24. rtitPOH' t-70S. jómőskn OLCJŐN VESZEL! FERENC \XÜZL£TéQ£N •~iO i Tg\ ro-il e Lapunk hőskoráról nyilatkozott Brátzer 3ános a „Pápa ÉS ffidébB" elsff (tíndája és főszer*esztője A reggeli órákban nagy élénkség uralkodik a város fontosabb helyein. Különösen az iskolák környékén. Valóságos diákáradat 'hömpölyög az iskoiák felé. Mi is diákcsoportok között jutunk fel a belvárosi r. k. elemi fiúiskola natalmas épületének emeleLére. Az isKola igazgatóját, Grátzer Jánost keressük A tanitószobábán meg is találjuk Milyen volt a pápai katolikusság helyzete a „Pápa és vidéke" megalakulásának évében ? Találkozásunk után azonnal elmondtuk jövetelünk célját. Lapunk első főszerkesztőjének nyilatkozatát szeretnénk olvasótáborunkkal közőinii, nyugdijbavonulásának alkalmával. Előre tudtuk a meglepetést, meri Grátzer János igazgató nem igen szeret önmagáról nyilatkozni. Mégis ennek ellenére rendkívül fontosnak tartottuk. nogy megszólalásra bjrjuk lapunk első kiadóját és főszerkesztőjét. Legelső érdeklődésünk a századforduló körüli pápai katolikussá,2 helyzetéről szólt. Milyen állapotok uralkodtak akkor? Elég szomorú — hangzott az érdekes válasz. * A nagy múltú és a város lakosságának legnagyobb részét alKotó katol kusságnak nem volt sajtója. Nem volt szava a nyilvánosság számára. Három lap volt akkor Pápán: a Pápai Hírlap, a Pápai Közlöny és a Pápai Lapok

1. A katolikus élet megnyilvánulásairól nem szívesen, vagy legfeljebb sokszor elferdítve közöl ek megemlékezéseket. Különösen a Pápai Közlany főszerkesztője, Polacsek Frigyes okozott sok kellemetlenségét /Zsidó lap volt!) Hogyan indult meg a „Pápa és Vidéke"? Az érdeklődés izigaImával jegyeztük fel lapunk megalapításának eseményeit — A lap meg'nditása körül páratlanul

1 értékes tevékenységet fejtettek ki — hangzott a felvilágosítás — Kriszt Jenő esperesplébános, a bencés rendház, dr. Martonfal vay Elek ügyvéd, Varga Rezső dohánygyári (igazgató és a vidéki papság. A kauciót én teltem le. Lapunk első példányait Goldberger Gyula nyomdájában adtuk ki. 1908. május 27-én jelent meg' a >Pápa és Vidcke« első száma. A másik két nyomda a kiadást nem vállalta. Goldberger meg a katolikus érdekeket támogató cikkeket kihagyta és így érdekeinket saját lapunkkal sem tudtuk megvédeni. Ezért kénytelenek voltunk rövid idő múlva átmenni Celldömölkre és ott Dinkgreve nyomdájában nyomatni a »Pápa és Vidéké

1«. Amikor azt látták Pápán, hoajy vállalkozásunk életképes nés nem lehet megszüntetni a katolikus lapot, a Stern-nyomd'a vállalta a lap előállítását. Természetesen a cikkeket már nem hagyta ki tetszése szerint! állandóan értett a lelkünkben a váigy, hogy nyomdát létesítsünk és i'gy függetlenségünket mé<* jobban biztosítani tudjuk, őszintén szólva aker. szociafsták soha el nem felejthető Ifevékenységlet fejtettek ki. Onnét indult el a ker. szövetkezeti, a lap meg! lapitási és a nyomda feláll tási mozgalmunk. Az ő seg'tségükkel tudtunk csak bejutni a megyei és városi képviselőtestületekbe. Kik voltak az első munkatársak? Beszélgetésünk további részében a munkatársakra tereltük a szót. Kik voltak lapunk első írói? Béry Zsigmond bencés tanár /olt a legelső munkatársam. A kiváló hírnevű magyarszakos tanár a katolikus érdekek védelmében irt sok cikket. A sok és Ízléstelen támadás miatt különösen sokat harcolt Polacsek Frigyes Pápai Közlönye ellen. Ez a lap nagyon sok kellemetlenséget és egyenetlenséget szított. Abban az időben a Pápai Közlöny szelleme (zsidó!) volt Pápán az uralkodó. Takács Gedeon bencés tanár, a Legényegylet elnöke tartalmas és általános érdekű gazdasági cikkeket irt. Varga Rezső dohánygyári ^igazgató a szövetkezed gondolatról, — amelyet Pápán is megvalósítottunk, — cikkezett. Kis István káplán pedig

1 történelmi tanulmányait tette közzé. «.A megalakulás évében a céhekről irt sorozatos cikkeket. Dr. Molnár István meg a vidékre) küldött be tudósításokat. Beszélgetésünket a tanítás megkezdését jelző csengeLés szakította fJ'je. Búcsúzóul tnégi'a megindulás legérdekesebb élményei után érdeklődtünk. Legérdekesebb élmény — Leg'érdesebb élmény az el ndtilás nehézsége. Sokan azt hitték, hogy nem lesz az egészbe! semmi. Csak szalmaláng' tesz az egész. A Feliő-városi iparosok és kereskedők és a vidék lelkes támogatása áisegiieltibennünket a legyőzhetetlennek hitt akadályokon. Sajnos, a város intöll giens társadalma sem támogatta az elindulást megfelelő módon, örülök, ho^y a fáradság, a küzdelem nem volt hiábavaló. A búcsúzás után a mult ha'ása alati maradiunk. A liberális és zsidó szellemű Pápa századforduló körüli katolikus magyar megmozdulásainak nihele len nehézségei újultak fel elattünk. Az. erős akarat, a nehézségeket váll lm tudó Iüresedés páratlan szép példája, a »Pápa és iVidéké«-nek alapítása és elindulása járt a gondolatunkban. Lapunk első főszerkesztőjét és kiadóját, Grátzer János igazgatót nyugalomba vonulása alkalmával lapunk olvasótábora és szerkesztőségi őszinte hálával és jó kívánságaival köszönti. Munkája ma is 1 Ikesitő példa. A küzdelem mostani folytatói a közel néigy évtizedes munkája után sokáig' tartó életet és Isten gazdag áldását kívánjak. MOLNÁR ISTVÁN. 55.000 beteg ápolása A szenvedő emberiség fájdalmának enyhítése minden korban a Icgifomosabb feladatok közé tartozott. Különösen most, a rendkívül véres és sok szenvedéssel telt világégésben. A nemzet legszentebb kötelessége a front hőseinek sebeit és fájdalmait megkönnyíteni és az ország lakosságának egészségét biztosítani. A meghatódottság érzésével olvastuk és tanulmánvoztuk az Irgfc tinasrend magyar tarlománj'ának 1943. évkönyvét. A szerény, de művészi ízléssel kiáll':ott könyvben az irgalmasság testi cs:lekede;einek hősies megnyilatkozását látjuk. Nyolc köz- és magánkórházban az elmúl I évben 55.000 beieg nyert gondos és I 1 i smere e > ápclást. A munka na- ysájgját az ápól.'si napok hatalmas száma mutatja. 364.595 ápolási napban tevékenykedett a rend 82.tagija. Pápán a Jókai-utcában lévő Irgalmas rendházat és kórházat Szent Imre herceg tiszteletére gróf Esterházy Ferenc és gróf Es erházy Károly egri püspök alapiiolta 1757-ben. A kórház a hősi halált hall gróf Esterházy Pál emlékére lé esi lett kegyes alapítvány bel átalakítva, kibővítve és korszerűen fel ;zerelve 1921-tfíl mint nyilvános jeUeg'ű, 1931-tcl pedig',mint közkórház működik. A pápai irgalmas rendház perjele Na.^ly Dezső Ein 1. Hét rendtársával és több világi munkatársával végzi városunk szenvedő társadalmának enymtesét. Az elmúlt évben 2852 be Leget ápoltak a kórházban A bejáró betegek száma 1696 volt. A betegeket 39.t>fi9 napban gondozták. A könyvben megújul előttünk a budapesti, egri, váci, nagyváradi és szatmárnémeti rendházak és kórházak élete A Rend alapitójának. Istenes Szent János szinte emberfeletti tevékenysége a szenvedő emberek fájdalmainak enyhítésére megrázó lelkiélmény. Jó volna a XVI. század felebaráti szere et szentjének életét tömegeiaiknok bemutatni. — ár-ván. — rr l~Őszinte írás...-\ A mai diákokról . . . Kedves Szerkesztőm! Mi. diákéveinket már csak a megszépítő meszszeségen át vizsgáló öregdiákok egyre gyakrabban állunk zavart kétkedéssel a mai idők diák ipusa el alt. Vizsgálgatjuk, hasonlítgatjuk őket; lemérjük emlér keink mérlegén cs. 1 ekedeleiket, egybevetjük viseli; doljaikat a miénkkel... Aztán: temperamentumunk és egyéni életszeniKlstúnk alapján kimondjuk a nagy szentenciát: »Hej, de mások ezek a diákok, mint amilyenek mi voLunkt^ Mások... Amilyen könnyű azonban ez a megállapítás, éppen olyan nehéz a lényegbevágó különbségek pontos meghatározása, mert'vannak vonások, amelyek az örök-d ak lényegéhez tartoznak s amelyek soha nem fogfiak meg'vál ózni! Mint típusok ma is léteznek az u. n. bliccelj, stréberkedő, hálandzsázó, tál buzgó, gigei I s diákegyéniséi jek, de ezekhez a mai modern idők adottságai kitermeltek új tipusokai, mint amlyenek a sporlotó, mechanizált, peli izálá, motorizál t, társaságbeli klubklkütelű, bohémizált tanuló-ifjú. Az érdeklődési kör sokfélesége miati el* tűntek a nagyobb baráti együttesek, giyengüL az,u. n. osztályöntudat s a diákok egymás értékelésében nem a tanulmányi haladást tekintik vezéri "szempontnak, hanem rej'elmes pluszok után leutalnak... Ez a p'usz sok mindenből adódhat! (sportok. .ismci'etsé x;k, társadalmi összeköttetések, különös fizikai vagy szUemi vérieze tség rekordképésség. stb.) Különös tekint; Ive van a társaságbeli diáknak, aki »fel lr(>l« nézi a dolgokat és mindennek belelát a hátterébe. Külön kaíe^íóriálía kivánkqzaiak a jelérlesüK diákok, akik előre bemondják az iskolai szüneteket, az óraelmaradásokat s kúlforrásuk firtatásánál tilokzaios mosolyba burkolóznak. A szereimes-íipus az utcákon csatangol s szive haj szál gyökerei behálózzák az egész korzót. Sapkáját mélabúsan biggyeszti rá a homlokára s ha öl meriá ja, első lennivalója, hogy megigazítja fel ecsúszott nyakkendőjét. A nyakkendő és a sziv mozig'alóizomzata náluk cgygombnyomásra jár. Külön kalegór ái alkotnak a szlárimád'ó mozi teltei ékek, akik diáksapkájukat a kezükben összegyűrve hordozzák; a mo i lőadás Í lati sapkájuleon ülnek s nadrág'zsebükben meglalálható a I gfrissebb magazin... Nem tévesztendő össze ezek a girasszáló diákokkal, akik azért bolyonganak az utcán, mert otthon bizonyára lanumiok kellene! A mozi öl el ék a késődélutáni órákban yál k láthatóvá. A grasszaiádiák taniiások után azonnal mutatja mat^t. Ha többen egymásra lelnek, áthatolhatatlan ercdvonrlat alkotnak a járda!es

fen és szrles jókedxmkben kitaszi^ál'ák a gyanú lan járókel at menetirányából. Sikeres manőverük után diadalittas ordítást hallatnak. Széles haiást gyakorolnak társaikra a sláger specialista diákok, akik a »harminc csiz, negyven csiz« remek gbndolatritmusák'l egészen a »hamvadó cijg!arettavég« elégiájáig minden rángató-csúsztató-lötyögtető melódiát betéve fújnak. Villák szeles kipárnázott sálánál csak önkl ségük duzzadtaob. Méig Pythagoras törvénvére is táncot ropnak, mert náluk az élet csak annyit ér, amennyi sláner van benne! A lipusok sora ezzel még nincs lezárva. Az éí}{ e&yre vészesebben d'fferencirl 'a a d

:ák'ársad lmat. Erfyre ööb az »egyéniség« közlük. Önálló világok találkoznak az iskolapadokban... S hova'ovább már csak egve'l?n iTazi, romlatlan, régivánású gyermekilélek marad a tantermekben: A tanár.