Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-03-28 / 13. szám

PÁPA ÉS VIDÉKEi 2 1943. március 2*, vasárnap mai nyersaiiyagfe^gény világban impo­nálóak azok a számok, amelyek az ak­ció eredményeit jelentik. De szociális szempontból a százezres számok el.ör­pülnek amellett a tény mellett, hogy a kormány a pótolhatatlan és szinte arany értékű nyersanyagokat a dolgozó tömegek céljaira fordítja, Egy vcg vá­szon, egy tartós munkásruha ma busás kamatokat hoz, ha megfelelő helyre jut? Az a földeken dolgozó magyar munkás fokozottabb munkái fejt kí, ha érzi és tudja, hogy nem feledkeziek meg re la és a nehéz viszonyok között is megad­ják a lehetőséget arra, hogy olcsó ár­ért jómihőségti, tartós holmit vásárol­jon A népruházati akció keretében tör­ténő (gondoskodás jelentőségét csak fo­kozza az a másik intézkedés, amely a szappaniilálás terén jelent lényegles könnyebbségeket. A kormány tudatá­ban volt annak, hogy »a tisztaság fel egészség« elvének megvalósítása meny­nyire fontos a háborús időkben, amikor a különböző járványok és egyéb beteg­ségek jelentkezésével számolni kell. Az igazságos szappanelosztás érdekében kénytelen voL e téren is korlátozásokat bevezetni éppen abból a célból, hogy ha igen szerény körülmények között is, de mindenki hozzájuthasson a nélkü­lözheie'len tisztálkodási cikkekhez. A korlátozások bevezelése után azonban új al ipokra fek e t3 a szappanellátást. A kel f ő időben kifejlett szervezői munká­nak most mutatkoznak az első eredmé­nyei. Talán szerény dolog az, hogy csu­pán a mosó szappanfej adagot emelik fel kétszeresére, de háborús korlátozások között minden emelést hálával és öröm­mel kell fogadni. Ne a mennyiséget néz­zük, hanem az emelés tényét. Az eme­lés már annyit jelent, hogy meg van a -Jfce.llj szervezet, megyan a kellő tapasz­talat ahhoz, hogy az egyes cikkek el­oszlása rendben és igazságosan történ­jék : EE' V** 9 t Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy Papán, Rohonci-u. 8 szám alatt kBlmefestő-vegytisztító műhelyt léesítettem. Mindennemű ruha szakszeiü festé ét é> tisz ítá át vállalom. Ti^z eletd kérem a n. é. közön; é4 szíves pártfogá-át Kovács lozsef Két fiatal liönpliöto segéd felvétetik, lehetőleg aki márványozniistad MOIKET pjpirnemű gyár BUDAPEST, Közraktár u. 24. rtitPOH' t-70S. jómőskn OLCJŐN VESZEL! FERENC \XÜZL£TéQ£N •~iO i Tg\ ro-il e Lapunk hőskoráról nyilatkozott Brátzer 3ános a „Pápa ÉS ffidébB" elsff (tíndája és főszer*esztője A reggeli órákban nagy élénkség uralkodik a város fontosabb helyein. Különösen az iskolák környékén. Való­ságos diákáradat 'hömpölyög az iskoiák felé. Mi is diákcsoportok között jutunk fel a belvárosi r. k. elemi fiúiskola na­talmas épületének emeleLére. Az isKola igazgatóját, Grátzer Jánost keressük A tanitószobábán meg is találjuk Milyen volt a pápai katolikusság helyzete a „Pápa és vidéke" megalakulásának évében ? Találkozásunk után azonnal el­mondtuk jövetelünk célját. Lapunk el­ső főszerkesztőjének nyilatkozatát sze­retnénk olvasótáborunkkal közőinii, nyugdijbavonulásának alkalmával. Elő­re tudtuk a meglepetést, meri Grátzer János igazgató nem igen szeret önma­gáról nyilatkozni. Mégis ennek ellenére rendkívül fontosnak tartottuk. nogy megszólalásra bjrjuk lapunk első kiadó­ját és főszerkesztőjét. Legelső érdeklő­désünk a századforduló körüli pápai katolikussá,2 helyzetéről szólt. Milyen állapotok uralkodtak akkor? Elég szomorú — hangzott az érdekes válasz. * A nagy múltú és a város lakosságának legnagyobb részét alKotó katol kusságnak nem volt sajtója. Nem volt szava a nyilvánosság számára. Há­rom lap volt akkor Pápán: a Pápai Hír­lap, a Pápai Közlöny és a Pápai Lapok 1. A katolikus élet megnyilvánulásairól nem szívesen, vagy legfeljebb sokszor elferdítve közöl ek megemlékezéseket. Különösen a Pápai Közlany főszerkesz­tője, Polacsek Frigyes okozott sok kel­lemetlenségét /Zsidó lap volt!) Hogyan indult meg a „Pápa és Vidéke"? Az érdeklődés izigaImával jegyeztük fel lapunk megalapításának eseményeit — A lap meg'nditása körül párat­lanul 1 értékes tevékenységet fejtettek ki — hangzott a felvilágosítás — Kriszt Jenő esperesplébános, a bencés rendház, dr. Martonfal vay Elek ügyvéd, Varga Rezső dohánygyári (igazgató és a vidéki papság. A kauciót én teltem le. Lapunk első példányait Goldberger Gyula nyom­dájában adtuk ki. 1908. május 27-én je­lent meg' a >Pápa és Vidcke« első szá­ma. A másik két nyomda a kiadást nem vállalta. Goldberger meg a katolikus érdekeket támogató cikkeket kihagyta és így érdekeinket saját lapunkkal sem tudtuk megvédeni. Ezért kénytelenek voltunk rövid idő múlva átmenni Cell­dömölkre és ott Dinkgreve nyomdájá­ban nyomatni a »Pápa és Vidéké 1«. Ami­kor azt látták Pápán, hoajy vállalkozá­sunk életképes nés nem lehet megszün­tetni a katolikus lapot, a Stern-nyomd'a vállalta a lap előállítását. Természete­sen a cikkeket már nem hagyta ki tet­szése szerint! állandóan értett a lelkünk­ben a váigy, hogy nyomdát létesítsünk és i'gy függetlenségünket mé<* jobban biztosítani tudjuk, őszintén szólva aker. szociafsták soha el nem felejthető Ife­vékenységlet fejtettek ki. Onnét indult el a ker. szövetkezeti, a lap meg! lapitási és a nyomda feláll tási mozgalmunk. Az ő seg'tségükkel tudtunk csak bejutni a megyei és városi képviselőtestüle­tekbe. Kik voltak az első munkatársak? Beszélgetésünk további részében a munkatársakra tereltük a szót. Kik vol­tak lapunk első írói? Béry Zsigmond bencés tanár /olt a legelső munkatársam. A kiváló hírnevű magyarszakos tanár a katolikus érdekek védelmében irt sok cikket. A sok és Íz­léstelen támadás miatt különösen sokat harcolt Polacsek Frigyes Pápai Közlö­nye ellen. Ez a lap nagyon sok kelle­metlenséget és egyenetlenséget szított. Abban az időben a Pápai Közlöny szel­leme (zsidó!) volt Pápán az uralkodó. Takács Gedeon bencés tanár, a Legény­egylet elnöke tartalmas és általános ér­dekű gazdasági cikkeket irt. Varga Re­zső dohánygyári ^igazgató a szövetkezed gondolatról, — amelyet Pápán is meg­valósítottunk, — cikkezett. Kis István káplán pedig 1 történelmi tanulmányait tette közzé. «.A megalakulás évében a cé­hekről irt sorozatos cikkeket. Dr. Mol­nár István meg a vidékre) küldött be tu­dósításokat. Beszélgetésünket a tanítás megkez­dését jelző csengeLés szakította fJ'je. Búcsúzóul tnégi'a megindulás legérdeke­sebb élményei után érdeklődtünk. Legérdekesebb élmény — Leg'érdesebb élmény az el ndtilás nehézsége. Sokan azt hitték, hogy nem lesz az egészbe! semmi. Csak szalma­láng' tesz az egész. A Feliő-városi iparo­sok és kereskedők és a vidék lelkes tá­mogatása áisegiieltibennünket a legyőz­hetetlennek hitt akadályokon. Sajnos, a város intöll giens társadalma sem támo­gatta az elindulást megfelelő módon, örülök, ho^y a fáradság, a küzdelem nem volt hiábavaló. A búcsúzás után a mult ha'ása alati maradiunk. A liberális és zsidó szel­lemű Pápa századforduló körüli kato­likus magyar megmozdulásainak nihe­le len nehézségei újultak fel elattünk. Az. erős akarat, a nehézségeket váll lm tu­dó Iüresedés páratlan szép példája, a »Pápa és iVidéké«-nek alapítása és elin­dulása járt a gondolatunkban. Lapunk első főszerkesztőjét és kia­dóját, Grátzer János igazgatót nyu­galomba vonulása alkalmával lapunk olvasótábora és szerkesztőségi őszinte hálával és jó kívánságaival köszönti. Munkája ma is 1 Ikesitő példa. A küzde­lem mostani folytatói a közel néigy év­tizedes munkája után sokáig' tartó életet és Isten gazdag áldását kívánjak. MOLNÁR ISTVÁN. 55.000 beteg ápolása A szenvedő emberiség fájdalmának enyhítése minden korban a Icgifomo­sabb feladatok közé tartozott. Különö­sen most, a rendkívül véres és sok szenvedéssel telt világégésben. A nemzet legszentebb kötelessége a front hősei­nek sebeit és fájdalmait megkönnyíteni és az ország lakosságának egészségét biztosítani. A meghatódottság érzésével olvas­tuk és tanulmánvoztuk az Irgfc tinas­rend magyar tarlománj'ának 1943. év­könyvét. A szerény, de művészi ízléssel kiáll':ott könyvben az irgalmasság testi cs:lekede;einek hősies megnyilatkozását látjuk. Nyolc köz- és magánkórházban az elmúl I évben 55.000 beieg nyert gondos és I 1 i smere e > ápclást. A munka na- y­sájgját az ápól.'si napok hatalmas száma mutatja. 364.595 ápolási napban tevé­kenykedett a rend 82.tagija. Pápán a Jókai-utcában lévő Irgal­mas rendházat és kórházat Szent Im­re herceg tiszteletére gróf Esterházy Ferenc és gróf Es erházy Károly egri püspök alapiiolta 1757-ben. A kórház a hősi halált hall gróf Esterházy Pál em­lékére lé esi lett kegyes alapítvány bel át­alakítva, kibővítve és korszerűen fel ;ze­relve 1921-tfíl mint nyilvános jeUeg'ű, 1931-tcl pedig',mint közkórház működik. A pápai irgalmas rendház perjele Na.^ly Dezső Ein 1. Hét rendtársával és több világi munkatársával végzi váro­sunk szenvedő társadalmának enymte­sét. Az elmúlt évben 2852 be Leget ápol­tak a kórházban A bejáró betegek szá­ma 1696 volt. A betegeket 39.t>fi9 nap­ban gondozták. A könyvben megújul előttünk a budapesti, egri, váci, nagyváradi és szatmárnémeti rendházak és kórházak élete A Rend alapitójának. Istenes Szent János szinte emberfeletti tevé­kenysége a szenvedő emberek fájdal­mainak enyhítésére megrázó lelkiél­mény. Jó volna a XVI. század felebaráti szere et szentjének életét tömegeiaiknok bemutatni. — ár-ván. — rr l~Őszinte írás...-\ A mai diákokról . . . Kedves Szerkesztőm! Mi. diák­éveinket már csak a megszépítő mesz­szeségen át vizsgáló öregdiákok egyre gyakrabban állunk zavart kétkedéssel a mai idők diák ipusa el alt. Vizsgálgatjuk, hasonlítgatjuk őket; lemérjük emlér keink mérlegén cs. 1 ekedeleiket, egybe­vetjük viseli; doljaikat a miénkkel... Aztán: temperamentumunk és egyéni életszeniKlstúnk alapján kimondjuk a nagy szentenciát: »Hej, de mások ezek a diákok, mint amilyenek mi voLunkt^ Mások... Amilyen könnyű azon­ban ez a megállapítás, éppen olyan ne­héz a lényegbevágó különbségek pon­tos meghatározása, mert'vannak voná­sok, amelyek az örök-d ak lényegéhez tartoznak s amelyek soha nem fogfiak meg'vál ózni! Mint típusok ma is létez­nek az u. n. bliccelj, stréberkedő, há­landzsázó, tál buzgó, gigei I s diákegyé­niséi jek, de ezekhez a mai modern idők adottságai kitermeltek új tipusokai, mint amlyenek a sporlotó, mechani­zált, peli izálá, motorizál t, társaságbeli klubklkütelű, bohémizált tanuló-ifjú. Az érdeklődési kör sokfélesége miati el* tűntek a nagyobb baráti együttesek, giyengüL az,u. n. osztályöntudat s a diá­kok egymás értékelésében nem a tanul­mányi haladást tekintik vezéri "szem­pontnak, hanem rej'elmes pluszok után leutalnak... Ez a p'usz sok mindenből adódhat! (sportok. .ismci'etsé x;k, társa­dalmi összeköttetések, különös fizikai vagy szUemi vérieze tség rekordképés­ség. stb.) Különös tekint; Ive van a tár­saságbeli diáknak, aki »fel lr(>l« nézi a dolgokat és mindennek belelát a hátte­rébe. Külön kaíe^íóriálía kivánkqzaiak a jelérlesüK diákok, akik előre bemond­ják az iskolai szüneteket, az óraelmara­dásokat s kúlforrásuk firtatásánál tilok­zaios mosolyba burkolóznak. A szerei­mes-íipus az utcákon csatangol s szive haj szál gyökerei behálózzák az egész korzót. Sapkáját mélabúsan biggyeszti rá a homlokára s ha öl meriá ja, első lennivalója, hogy megigazítja fel ecsú­szott nyakkendőjét. A nyakkendő és a sziv mozig'alóizomzata náluk cgygomb­nyomásra jár. Külön kalegór ái alkot­nak a szlárimád'ó mozi teltei ékek, akik diáksapkájukat a kezükben összegyűrve hordozzák; a mo i lőadás Í lati sapkáju­leon ülnek s nadrág'zsebükben meglalál­ható a I gfrissebb magazin... Nem té­vesztendő össze ezek a girasszáló diá­kokkal, akik azért bolyonganak az ut­cán, mert otthon bizonyára lanumiok kellene! A mozi öl el ék a késődélutáni órákban yál k láthatóvá. A grasszaiá­diák taniiások után azonnal mutatja mat^t. Ha többen egymásra lelnek, át­hatolhatatlan ercdvonrlat alkotnak a járda!es fen és szrles jókedxmkben kita­szi^ál'ák a gyanú lan járókel at menet­irányából. Sikeres manőverük után dia­dalittas ordítást hallatnak. Széles haiást gyakorolnak társaik­ra a sláger specialista diákok, akik a »harminc csiz, negyven csiz« remek gbndolatritmusák'l egészen a »hamva­dó cijg!arettavég« elégiájáig minden rán­gató-csúsztató-lötyögtető melódiát be­téve fújnak. Villák szeles kipárnázott sálánál csak önkl ségük duzzadtaob. Méig Pythagoras törvénvére is táncot ropnak, mert náluk az élet csak annyit ér, amennyi sláner van benne! A lipusok sora ezzel még nincs le­zárva. Az éí}{ e&yre vészesebben d'ffe­rencirl 'a a d :ák'ársad lmat. Erfyre ööb az »egyéniség« közlük. Önálló világok találkoznak az iskolapadokban... S hova'ovább már csak egve'l?n iTazi, romlatlan, régivánású gyermeki­lélek marad a tantermekben: A tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents