Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)
1943-03-28 / 13. szám
40. évfolyam, 13. száir. Pápa, 1943. március 28., vasárnap >ÁPA ÉS YnÉKEi MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10— P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETIISP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Ildikó, meglátogattam Lacii. Fagyott keze ott pihent a fehér takaró fölött és rózsaszínű levelet simogatott. Sápadt arcára az öröm rajzolt felejthetetlen virágokat: az éiet. a jövő boldogság rózsáit. Savószinü szemmel bámult in ég n?m régen a falra, most benne égeti a magyar hajnal csodás fénye és tüze. Voltak elkeseredett pillanatai, amikor azt mondta: talán jobb volna, ha a többi magyar Ábellel együtt az ő teste is a bunker ravatalon porladozna az ibolya gyökere alá. ma pedig bénán is élni, dolgozni akar mert célja van magyar életének. Ildikó! tudom, hogy Laci mindig gyors és halk járása megváltozik. Előbb majd 1 a kórház folyosóján megy végig': kipp-kopp, aztán otthon a kicsi szobában, melyet oly szépnek, otthonosnak képzeltek el. Kipp-kopp és lassú lesz a járása. Csak Maga fog fürgén, mosolyogva, szeretettel sietni mellette és megkönnyíti azt számára, amit az elet ezután az ő vállaira rak. Tudom, hogy igy lesz, meri elolvastam levelet. Nem volt hosszít, nem voltak benne költői szavak, de volt oenne mérhetetlen 'Szeretet, hősi lélek, mely mindennél szebbé, drágábbá tette azt. Ugy-e, nem neheztel meg érte, ha ismere. lenül is bepillantottam a Maguk élete titkába? Tíjlán egy rózsaújjú hajnalon vagy hétköznap szürkeséglében dobbant meg szivük és egy láthatatlan kéz összefonta a szerelem szálaival kezüket, szivüKet. Akkor csupa vidámság, élet, erő és egjészség volt mindkettőjük. Nem gondoltak arra, hogy jöhet idő, amikor a hadnagy úr és minden magyar fiatal honvéd lélbe-fagyva.inint a kötelcsségleljesités örök eszményképe küzd azért, hogy itthon szép legyen minden becsületes magyar leány álma, hogy vedelt legyen a magyar rög, virágozzanak a fák .és áldott lehessen a magyar édesanya csókja. Talán nem gondoltak arra, hogy a Lacik esetleg nem térnek vissza vagy,bénák lesznek. És ime igy lett. Ebben a meggabalyodott világban mire gondol legelőször az ember? Arra, hogy az egészséges férfit szerette meg és nem Jehet követ dobni Magára, ha a bénához nem köti életét. Igaz, hogy ez a nyárspolgári, csak az észt és hasznot kereső, sivár ÍJ kiségj jele. A becsületes, eszményi magyar leány, ,aki lud szentül szeretni, akinek a homlokán a legszebb disz a megvédett mirtuskoszorú, aki tudja, hogy mi a hivatása, hogy feleség és anya legyen, az másként lesz. Úgy, amint Magia és annyi sokan lelték Szerelni és védeni azt, aki Magukat úgy szerelte és védte, hogy nem félt attól 1, ha életét is kell feláldoznia vagy bénán jön haza. Csak azt tette Maga, Ildikó, amit meg kellett tennie. Mi mégis azt mondjuk Magáról és mindegyik ünliöz hasonló magyar menyasszony leányról,: akiket még nem köl szent esküjük egy férfihez, hogy a 1 gia^oljb liűb&t. Boldogok vagyunk, hogy vannak ilyen leányok Magyarországon. Nem veszhet el ez a nemzet, ha a jövendő magyar édesanyák igy tudnak készülni legszentebb hivatásukra. Ildikó! engedje meg, hogy menyasszonyi csokrába belefűzhessük e sorok virágát és amikor majd Laci mankója a,templom hideg kövein kopog vígig, némuljon el a mankó hangja a Maga lelkében és érezze meg, hogy egy nemzet szive dobogását hallja és az orgonabúgásban a jövendő magyar eletek, — akiket majd Maga is szive alatt hordoz, — éneke, mosolya cseng. Legyen áldotl a Maga és Laci és minden magyar házasság! A hősök árvái Kállay Miklósné 1, a minisztere/nők hitvese fáradhatatlanul szivén viseli a hadiárvák sorsát. Az a nagyszerű agilitás, ami e kiváló magyar asszony leikéből fakad, kell, hogy átjárja az egész magyar társadalmat: Soha többé meg nem történhet, hogy egyelien magyar gyermek mostoha sorsban éljen háznkban, ameiyért az apa hősiesen harcolva hősi halált halt a háború küzdőterén. A magyar történelem lapjain őrök időkre fel lesz jegyezve ez a földrajzi meghatározás: Don-kanyar. És amikor ezt emliteni fogják a messzi idők leszármazott magyarjai, tudni fogják, hogy e földrajzi meghatározás egyben a ma gyar történelem hősi küzdelmének olyan lerüle.e, ahol bőségesen itta az ellenséges föld a drága magyar vért. EJ tudná-e viselni egy nagyrahivatott nemzet, de még' a nemzetek legalsóbb rendűje is azt, hogy hőseinek gyermekei e l kálód janak az anyagi gondok, az elhagyatottság, a neveletlenség', a kellő szellemi és fizikai erővel való fel nem vértezettsóg útvesztőiben. Miért imádkoznánk hát akkor minden áldou nap a .rádió éjféli imádságában a drága magyar vérért, ha nemzetünk legkiválóbbjainak leszármazottjairól, tehát a legjobb magyar vér utódairól nem gondoskodnánk mél tóképen. Kállay Miklósné nemes magyar asszonyszive nem el égiszik meg azzal, hogy mindannyian elérzékenyedve gondolunk az árván maradt gyermekekre, a hadiárvákra, hanem élére állt egy kiváló szervezési munkának, amellyel intézményesen kíván gbndoskodni hőseink árváiról. Hála, tisztelet és a iegnagyobo elismerés kíséri az egész magyar társadalom részéről a miniszterelnöknének ezt a fáradozását s azt üzenjük néki egészséges gondolkodású vidéki közvéleményünk körébe 1, hogy mi is támog'atjuk nemes munkáját s gondoskodni fogunk róla, hogy ne akadjon sentd kö zöttünk, aki az élet gondjában hideg közönyösséggel haladna el e nemesszándékú törekvés tökéletes megoldásá mellett. A magyar .társadalom nem most adja az első tanújelét annak, hogyha kell, minden nemes cselekedetre kész. Hála Istennek, veszteségeink korántsem oly nagyok, hogy a hadiárvák aránytalanul nagy számát kellene gondozásunkba venni. A magyar társadalom meg se fogja érezni anyagiak terén a hadi árvák gondozására fordítandó anyagi igényeket. Meg 1 lelie.ne ezt a kérdési oldani intézményes rendezéssel ,-is. Lehet, hogy ez is sorra kerül, de sokkal szebb .es HAZÁÉRT NAGY KÁROLY Leipn'kgyári tisztviselő, a N. M. K. pápai csoportjának pénztárosa, tüzér szakaszvezető az orosz harctéren hősi halált halt. Hőseinknek drága vére új, boldogabb jövőnknek termékenyítő harmata. méltóbb volna a magyar társadalomhoz, hogy ezen a téren az önkén les meg- | ajánlás szép példáját állítaná a hazai és j külföldi közvélemény elé. Mindenki lássa meg: ime, igy gondoskodtunk mi magyarok, hőseink árva 1 gyermekeiről. , i Rz új dunántúli ref. püspök beiktatása Szerdán délelőtt ünnepélyes külsőségek között iktatták be püspöki mél 16püspököt. A beiktatáson képviseíteüe magát a (kormány is. Az ország minden részéből számosan jöttek el az egyházak, a katonaság', a hatóságok és az intézmények képviselői. A kormányzati férfiak közül Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, Fáy István kul tuszáílamtitkár, Tasnády Nagy András, a képviselőház elnöke jelentek meg. Vármegyénkből Dr. Meslerházy Ferenc főispán, Dr. Berky Miklós alispán, Dr. Dely Ferenc péü. ig., min. tanácsos vetlek részt az ünnepségen Reggel 8 órakor egyházkerületi közgyűlés volt Balogh Jenő fő gondnok elnöklésével. Itt folyó ügyeket tárgyaltak. Medgyasszay Vince püspöknek havi 300 P tiszteletdíjat állapítottak meg 1. A megüresedett főjegyzői állásra április hó 25-től május l-ig kell beadni a szavazatokat. Az új püspököt küldöttség kisérte be altemplomba, ahol Lőke Kálmán tatai esperes, felsőházi tag bevezető imát mondott. Bayasz 'László dunameltéki ref. püspök igét hirdetett és ebben a szeretetről, az engedelmességről és a pásztori életről beszélt. Az új püspök sá^a .Győry Elemér dunántúli ref. ezután letette az esküt, majd felment a szószékre és ünnepi beszédet mondott. Igehirdetésében a tengeren hány ód ó hajóról és Péter hitéről beszélt Ételünk olyan, — mondotta, — mint a tengeren hányódó hajó Veszélyben Krisztus felé kiáltunk, mert tudjuk, hogy az egyetlen megmentő kezet csak Ő nyújthatja felénk. Beszéde végén Isten áldását kérte a nemzetre, annak eüső emberére, Magyarország Kormányzójára. Közénekek után a Himnuszt énekelték el, (majd az új püspök hosszú beszédben ismertette célkitűzéseit s a megoldásra váró feladatokat. A küldöttségeket fogadta ezután Győry Elemér püspök. Fáy István a kultuszminiszter üdvözletét tolmácsolta. A pápái r. kat. egyház küldöttségét Németh József apátplébános, a bencés gimnáziumét Biró Lucián igazgató, a városi küldöttséget Hamuth János pol L gármesler, a postáét Tóth Géza postaigazgató vezette, akik meleghangú szavakkal köszöntötték az új püspököt. Az ünnepélyes beiktatás után di szened volt a köz tartáson. Háborús idők — szociális foreftvesek Magyarország a háborús erőfeszítések között sem feledkezik meg arról 1,, hogy szociális politikájának nagyarányú célkitűzéseit minden nehézség el u lenére fokozatosan megvalósitsa. A háborús idők szociális programmjának egyik legfontosabb célkitűzése a közeiIá tássJ kapcsolatos kérdések rendezése. Amikor a kormány szakit azzal a felfogással, amely a létfenntartást az egyéni adottságokra bizza s elhatározza, hogy a rendelkezésre álló, elsőrendű szükségtietek IdJ j^iiését cüzó javakat úgy osztja szét, hogy abból mindenkinek igazsá,gosan és egyenlően jusson, akkor valójában meg 1 erem ti azt a szociális elképzelést, amely megszünteti az egyes társadalmi osz.ályok közötti különbségekéi és egyforma megbecsülést vezet ARA 20 FILLÉR mindenki számára, aki a nemzet szempontjából értékes termelői munkát végez 1. Az ország közellátása a kormány szociális célkitűzései alapján dolgozik Nem tűr kivételeket, hanem egyenlő elbánást és igazságos elosztást valósit meg. mert örökérvényű igazság az, hogy inkább beéri mindenki a kevéssel, ha látja, hogy azt minden ember egyformán megkapja. Szász Lajos közellátási miniszter csak a közelmuLban számolt be a néprjíiázaü akclá sikeréről. A kormány minden hírverés nélkül szervezte meg és bonyolította 1-3 azt a nagyarányú akciót, amelynek során a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások ruhabe j és lábbeli ellátásáról gondoskodott A