Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-03-28 / 13. szám

40. évfolyam, 13. száir. Pápa, 1943. március 28., vasárnap >ÁPA ÉS YnÉKEi MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10— P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETIISP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Ildikó, meglátogattam Lacii. Fagyott keze ott pihent a fehér takaró fölött és rózsa­színű levelet simogatott. Sápadt arcára az öröm rajzolt felejthetetlen virágo­kat: az éiet. a jövő boldogság rózsáit. Savószinü szemmel bámult in ég n?m régen a falra, most benne égeti a ma­gyar hajnal csodás fénye és tüze. Vol­tak elkeseredett pillanatai, amikor azt mondta: talán jobb volna, ha a többi magyar Ábellel együtt az ő teste is a bunker ravatalon porladozna az ibolya gyökere alá. ma pedig bénán is élni, dolgozni akar mert célja van magyar életének. Ildikó! tudom, hogy Laci mindig gyors és halk járása megváltozik. Előbb majd 1 a kórház folyosóján megy végig': kipp-kopp, aztán otthon a kicsi szobá­ban, melyet oly szépnek, otthonosnak képzeltek el. Kipp-kopp és lassú lesz a járása. Csak Maga fog fürgén, moso­lyogva, szeretettel sietni mellette és megkönnyíti azt számára, amit az elet ezután az ő vállaira rak. ­Tudom, hogy igy lesz, meri elol­vastam levelet. Nem volt hosszít, nem voltak benne költői szavak, de volt oen­ne mérhetetlen 'Szeretet, hősi lélek, mely mindennél szebbé, drágábbá tette azt. Ugy-e, nem neheztel meg érte, ha ismere. lenül is bepillantottam a Maguk élete titkába? Tíjlán egy rózsaújjú hajnalon vagy hétköznap szürkeséglében dobbant meg szivük és egy láthatatlan kéz összefonta a szerelem szálaival kezüket, szivüKet. Akkor csupa vidámság, élet, erő és egjészség volt mindkettőjük. Nem gondol­tak arra, hogy jöhet idő, amikor a had­nagy úr és minden magyar fiatal hon­véd lélbe-fagyva.inint a kötelcsséglelje­sités örök eszményképe küzd azért, hogy itthon szép legyen minden be­csületes magyar leány álma, hogy ve­delt legyen a magyar rög, virágozzanak a fák .és áldott lehessen a magyar édes­anya csókja. Talán nem gondoltak ar­ra, hogy a Lacik esetleg nem térnek vissza vagy,bénák lesznek. És ime igy lett. Ebben a megga­balyodott világban mire gondol legelő­ször az ember? Arra, hogy az egészsé­ges férfit szerette meg és nem Jehet kö­vet dobni Magára, ha a bénához nem köti életét. Igaz, hogy ez a nyárspol­gári, csak az észt és hasznot kereső, si­vár ÍJ kiségj jele. A becsületes, eszményi magyar leány, ,aki lud szentül szeretni, akinek a homlokán a legszebb disz a megvédett mirtuskoszorú, aki tudja, hogy mi a hivatása, hogy feleség és anya legyen, az másként lesz. Úgy, amint Magia és annyi sokan lelték Sze­relni és védeni azt, aki Magukat úgy szerelte és védte, hogy nem félt attól 1, ha életét is kell feláldoznia vagy bénán jön haza. Csak azt tette Maga, Ildikó, amit meg kellett tennie. Mi mégis azt mond­juk Magáról és mindegyik ünliöz ha­sonló magyar menyasszony leányról,: akiket még nem köl szent esküjük egy férfihez, hogy a 1 gia^oljb liűb&t. Boldogok vagyunk, hogy vannak ilyen leányok Magyarországon. Nem veszhet el ez a nemzet, ha a jövendő magyar édesanyák igy tudnak készülni legszentebb hivatásukra. Ildikó! engedje meg, hogy meny­asszonyi csokrába belefűzhessük e so­rok virágát és amikor majd Laci man­kója a,templom hideg kövein kopog ví­gig, némuljon el a mankó hangja a Maga lelkében és érezze meg, hogy egy nemzet szive dobogását hallja és az orgonabúgásban a jövendő magyar ele­tek, — akiket majd Maga is szive alatt hordoz, — éneke, mosolya cseng. Legyen áldotl a Maga és Laci és minden magyar házasság! A hősök árvái Kállay Miklósné 1, a minisztere/nők hitvese fáradhatatlanul szivén viseli a hadiárvák sorsát. Az a nagyszerű agili­tás, ami e kiváló magyar asszony lei­kéből fakad, kell, hogy átjárja az egész magyar társadalmat: Soha többé meg nem történhet, hogy egyelien magyar gyermek mos­toha sorsban éljen háznkban, ameiy­ért az apa hősiesen harcolva hősi ha­lált halt a háború küzdőterén. A magyar történelem lapjain őrök időkre fel lesz jegyezve ez a földrajzi meghatározás: Don-kanyar. És amikor ezt emliteni fogják a messzi idők leszár­mazott magyarjai, tudni fogják, hogy e földrajzi meghatározás egyben a ma gyar történelem hősi küzdelmének olyan lerüle.e, ahol bőségesen itta az el­lenséges föld a drága magyar vért. EJ tudná-e viselni egy nagyrahiva­tott nemzet, de még' a nemzetek legal­sóbb rendűje is azt, hogy hőseinek gyer­mekei e l kálód janak az anyagi gondok, az elhagyatottság, a neveletlenség', a kellő szellemi és fizikai erővel való fel nem vértezettsóg útvesztőiben. Miért imádkoznánk hát akkor minden áldou nap a .rádió éjféli imádságában a drága magyar vérért, ha nemzetünk legkivá­lóbbjainak leszármazottjairól, tehát a legjobb magyar vér utódairól nem gon­doskodnánk mél tóképen. Kállay Miklósné nemes magyar asszonyszive nem el égiszik meg azzal, hogy mindannyian elérzékenyedve gon­dolunk az árván maradt gyermekekre, a hadiárvákra, hanem élére állt egy ki­váló szervezési munkának, amellyel in­tézményesen kíván gbndoskodni hőseink árváiról. Hála, tisztelet és a iegnagyobo elismerés kíséri az egész magyar társa­dalom részéről a miniszterelnöknének ezt a fáradozását s azt üzenjük néki egészséges gondolkodású vidéki közvé­leményünk körébe 1, hogy mi is támo­g'atjuk nemes munkáját s gondoskodni fogunk róla, hogy ne akadjon sentd kö zöttünk, aki az élet gondjában hideg közönyösséggel haladna el e nemesszán­dékú törekvés tökéletes megoldásá mel­lett. A magyar .társadalom nem most adja az első tanújelét annak, hogyha kell, minden nemes cselekedetre kész. Hála Istennek, veszteségeink koránt­sem oly nagyok, hogy a hadiárvák aránytalanul nagy számát kellene gon­dozásunkba venni. A magyar társada­lom meg se fogja érezni anyagiak te­rén a hadi árvák gondozására fordítan­dó anyagi igényeket. Meg 1 lelie.ne ezt a kérdési oldani intézményes rendezéssel ,-is. Lehet, hogy ez is sorra kerül, de sokkal szebb .es HAZÁÉRT NAGY KÁROLY Leipn'k­gyári tisztviselő, a N. M. K. pápai csoportjának pénz­tárosa, tüzér szakaszvezető az orosz harctéren hősi halált halt. Hőseinknek drága vére új, boldogabb jövőnknek termé­kenyítő harmata. méltóbb volna a magyar társadalom­hoz, hogy ezen a téren az önkén les meg- | ajánlás szép példáját állítaná a hazai és j külföldi közvélemény elé. Mindenki lássa meg: ime, igy gon­doskodtunk mi magyarok, hőseink árva 1 gyermekeiről. , i ­Rz új dunántúli ref. püspök beiktatása Szerdán délelőtt ünnepélyes külső­ségek között iktatták be püspöki mél 16­püspököt. A beiktatáson képviseíteüe magát a (kormány is. Az ország minden részéből számosan jöttek el az egyhá­zak, a katonaság', a hatóságok és az in­tézmények képviselői. A kormányzati férfiak közül Zsindely Ferenc minisz­terelnökségi államtitkár, Fáy István kul tuszáílamtitkár, Tasnády Nagy And­rás, a képviselőház elnöke jelentek meg. Vármegyénkből Dr. Meslerházy Ferenc főispán, Dr. Berky Miklós alispán, Dr. Dely Ferenc péü. ig., min. tanácsos vet­lek részt az ünnepségen Reggel 8 órakor egyházkerületi köz­gyűlés volt Balogh Jenő fő gondnok el­nöklésével. Itt folyó ügyeket tárgyaltak. Medgyasszay Vince püspöknek havi 300 P tiszteletdíjat állapítottak meg 1. A megüresedett főjegyzői állásra április hó 25-től május l-ig kell beadni a sza­vazatokat. Az új püspököt küldöttség kisérte be altemplomba, ahol Lőke Kálmán ta­tai esperes, felsőházi tag bevezető imát mondott. Bayasz 'László dunameltéki ref. püspök igét hirdetett és ebben a szeretetről, az engedelmességről és a pásztori életről beszélt. Az új püspök sá^a .Győry Elemér dunántúli ref. ezután letette az esküt, majd felment a szószékre és ünnepi beszédet mon­dott. Igehirdetésében a tengeren há­ny ód ó hajóról és Péter hitéről beszélt Ételünk olyan, — mondotta, — mint a tengeren hányódó hajó Veszélyben Krisztus felé kiáltunk, mert tudjuk, hogy az egyetlen megmentő kezet csak Ő nyújthatja felénk. Beszéde végén Is­ten áldását kérte a nemzetre, annak eü­ső emberére, Magyarország Kormány­zójára. Közénekek után a Himnuszt énekelték el, (majd az új püspök hosszú beszédben ismertette célkitűzéseit s a megoldásra váró feladatokat. A küldöttségeket fogadta ezután Győry Elemér püspök. Fáy István a kultuszminiszter üdvözletét tolmácsolta. A pápái r. kat. egyház küldöttségét Né­meth József apátplébános, a bencés gimnáziumét Biró Lucián igazgató, a városi küldöttséget Hamuth János pol L gármesler, a postáét Tóth Géza posta­igazgató vezette, akik meleghangú szavakkal köszöntötték az új püspököt. Az ünnepélyes beiktatás után di szened volt a köz tartáson. Háborús idők — szociális foreftvesek Magyarország a háborús erőfeszí­tések között sem feledkezik meg arról 1,, hogy szociális politikájának nagyará­nyú célkitűzéseit minden nehézség el u lenére fokozatosan megvalósitsa. A há­borús idők szociális programmjának egyik legfontosabb célkitűzése a közei­Iá tássJ kapcsolatos kérdések rendezése. Amikor a kormány szakit azzal a felfo­gással, amely a létfenntartást az egyéni adottságokra bizza s elhatározza, hogy a rendelkezésre álló, elsőrendű szükségt­ietek IdJ j^iiését cüzó javakat úgy oszt­ja szét, hogy abból mindenkinek igazsá,­gosan és egyenlően jusson, akkor való­jában meg 1 erem ti azt a szociális elkép­zelést, amely megszünteti az egyes tár­sadalmi osz.ályok közötti különbségekéi és egyforma megbecsülést vezet ARA 20 FILLÉR mindenki számára, aki a nemzet szem­pontjából értékes termelői munkát vé­gez 1. Az ország közellátása a kormány szociális célkitűzései alapján dolgozik Nem tűr kivételeket, hanem egyenlő el­bánást és igazságos elosztást valósit meg. mert örökérvényű igazság az, hogy in­kább beéri mindenki a kevéssel, ha lát­ja, hogy azt minden ember egyformán megkapja. Szász Lajos közellátási miniszter csak a közelmuLban számolt be a nép­rjíiázaü akclá sikeréről. A kormány minden hírverés nélkül szervezte meg és bonyolította 1-3 azt a nagyarányú ak­ciót, amelynek során a gazdasági cselé­dek és mezőgazdasági munkások ruha­be j és lábbeli ellátásáról gondoskodott A

Next

/
Thumbnails
Contents