Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-10-03 / 40. szám

40. évfilyam, 40. szám. Pápa, 1943 október 3., vasárnap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14'40P, negyedévre 3*60 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. •j ' .'v. I A közösségi gondolatról és lennek szükségképi velejárójáról, a felelősségtudatról nem tudunk elég sok­szor jrni. Nem akarunk hinni azoknak a Kassandráknak, akik minden ilyetén munkánkat eleve eredménytelen fára­dozásnak ítélik, mert szerintük a ma­gyar úri fajta, minden magyar ember egyéniség, akinek szükségképen külön­véleménye van s mindenesetre min­denki máséval, különösen a vezetőkével ellenkező. Nem akarjuk elhinni, hogy az egyéniséggel nem egyeztethető ösz­sze a vélemények összhangba derítése, vagy az egyéniség éppen kizárja a kö­zösségi felelősségtudat kialakítását. A valóság sajnos az, hogy mindig akadnak magukat nagyon okosnak tartó emberek, akik iezt úgy vélik bebizonyí­tani, hogy mindig mást beszélnek, mint amit a közösségi szellem megköve­telné s lealáZónak tartják magasabb ér­dekekbői összhangba hozni saját felfo­gásukat a közösségi élet felelős veze­tői víel. S ebben az elszántságukban még a baráti kapcsolatokra sincsenek tekin­tettel, különösen akkor, ha ez egy nekik nem tetsző harmadik személyre is ki­terjed. S ilyenkor sutba hajítanak min­den előző fogadkozást. j^A közösségi szellem, a felelősség-érzés megszűnt szá­mukra létezni, mert ez vagy az is fára­dozik érte. Bátran merjük állítani, hogy ez 1 minden, csak éppen az nem, amit az úriság fogalmával összeegyeztethetnénk. S az e fajta emberek bármennyire uraz­tatják is magukat, oly messze vannak a fogalom megkívánta lényegtől, mint Makó Jeruzsálemtől. Az ilyen emberek nem magyar emberek, bár talán még azt is ki tudnánk mutatni, hogy valame­lyik ősük a Vereckei-szoroson keresz­tül lovagolt be annak idején. Minden magyar ember, aki hazá­ját részben közvetlenül, részben a hazá­ján kérésziül Istenét szolgálja, az ön­magában az egész magyarságot hordoz­za «, — mondotta Teleki Pál gróf. Ahhoz tehát, hogy valakit igaz magyarnak tart­sunk, nem egy kocsiderékra való anya­könyvi kivonat szükséges, hanem olyan lélek, amely a nemzet, a közösség örö­mével, fájdalmával egy s a közösségért nemcsak beszél, hanem cselekszik, fá­rad, éjt-nappá téve dolgozik. A lendü­let, az akarat, az önbizalom viszi előre az embert. S ugyanez a nagy, a fegyel­mezett nemzeteknek is az ereje. Mert nincsenek kis nemzetek, csak kishitűek; az erőshitű nemzetek a nagy nemzetek. A közösségi gondolat megköveteli mindenkitől, hogy a rábízott munkát tökéletesen elvégezze. Minden munka azonban akkor a legtökéletesebb, ha az; aki végzik a saját lelkét teljesen bele­adja. A mi lelkünk magyar, tehát ha ezt a magyar lelket visszük be mun­kánkba, akkor lesz a legjobb és legtöké­letesebb. Nem kell tehát senkinek aggódnia egyéniségéért. A közösségi szellem nem gyilkosa az egyéniségnek, hanem éppen kibon takoztató ja. de csak abban az esetben, ha az az egyéniség egy a nem­zetei, s nem tagadta meg azt a földet, amelyből vétetett, azt a vért, amely erei­ben csörgedezik. A közösségi szellem­mel eltöltött egyéniség fajtájának, nem­zetének csak büszkesége lehet. Az ilyen egyéniségekre viszont nagy szükségünk van. Í-) A hadirokkantak, hadiárvák és eltűntek nyilvántartása A hadirokkantakra, hadiözvegyek­re és eltűntekre vonatkozó adatgyűjtés végrehajtására az illetékes hatóságok' rendeletet adtak ki. Az összeírás Szem­pontjából csak 25 százalékon felüli munkaképesség csökkenést lehet rok­kantságnak minősíteni. Hadiözvegynek tekintendő, akinek férje a harctéren szerzett sebesüléssel, vagy betegségek' következtében halt hősi halált, eltűnt­nek nyilvánított, vagy legalább hat hó­nap óta nem érkezett róla hir. Honvé­delmi özvegy az a nő, akinek férje nem hadműveleti területen ugyan, de fegy­veres és munkaszolgálata közvelkeztá­ben szerzett bajában halt meg. Megálla­pítja a rendelet a hadi. illetve honvé­delmi árva fogalmát is. Nem tekinten­dő hadiárvának az a 24. életévét be nem töltött leánygyermek, aki az adat­gyűjtéskor férjnél van, továbbá az a fiú, vagy leánygyermek, akit a gyámha­tóság az adatgyűjtést megelőzően nagy­korúsított. Az úgynevezett kisegítő (zsidó) munkaszolgálatosok rokkantságuk ese­tén honvédelmi rokkantnak, a munka­szolgálatuk alatt elhalt zsidó munka­szolgálatosok özvegyei és árvái honvé­delmi özvegyeknek és árváknak tekin­tendők. A segélyezési javaslat megtételénél elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a hadirokkant munka- és kereső­képtelensége milyen mértékben csök­kent. Ha előbbi keresetéhez viszonyítva nem került kedvezőtlen helyzetbe, úgy anyagi támogatása iránt nem kell javas­latot tenni. Nem szükséges részére új foglalkozást, elhelyezkedést nem ke­resni, ha jelenlegi munkája, fog'alkoZá­sa, vagy állása,testi és lelki adottságai­nak megfelel. HadiözvegyeknéP és árváknál azt kell elsősorban figyelembevenni, nogy a családfő halála mennyivel hozta őket anyagi, szociális és erkölcsi szempont­ból kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe. Ha a férj vagy apa olyan mértékben volt családfenntartó, hogy mellette fe­lesége a 'háztartáson kívül más foglalko­zást nem űzött és most űz, gyermekei­nek sem volt kereső foglalkozásuk, ak­kor kétségtelenül a leginkább támoga­tandó esette! állunk szemben. Elképzel­hető azonban, hogy a családfő kiesése a családnak tényleges károsodást nem okozott, mégis támogatásra szorul a család. Az anyagi támogatás alapelve: senki se kerüljön a korábbinál rosszabb helyzetbe, hogy hazája iránti kötelessé­gét teljesítette. Ebből az elvből folyik az is, hogy senki sem követelhet jogo­sulatlan előnyöket csak azért, mert ha­Mi magyarok megszoktuk, hogy minden vasárnap valamiképpen ünnepeljünk, vala­miféle összejövetelt, gyűlést tartsunk, ame­lyen zászlót vonunk, illetve hordozunk, elénekeljük a Himnuszt, vagy a Hiszek­egyet, de aztán, amikor a hétköznapi mun­kára térünk, a hét többi hat napján, nem gondolunk többé az eszmére. Mennyire célravezetőbb volna a vasárnapot inkább a magunkbaszállásra, lelki és testi felfris­sülésre fordítani és a hétköznapokon végezni el az építő munkánkat, mégpedig külön­külön mindenki a maga helyén, ott, ahova állítva van. Ennek sokkal több lenne az eredménye, mintha együttesen, de csak áhítozunk ennek elvégzésére. Teleki Pál gróf. izíá«ja iránti kötelességét teljesítet te Mindenkin akarnak és fognak segíteni, de elsősorban azokon, akik erre legjob­ban rászorulnák. Azok tehát, a Kik va­gyonnal rendelkeznek, amiből tisztessé­ges megélhetésük biztosítva van, a tör­vényes ellátáson felül anyagi támoga­tásra nem számithatnak. Az Országos Hadigondozó Szövet­ség erkölcsi és szociális támogatását el­sősorban a helyi szervezetek fogják vé­gezni saját körükbeií. Gondoskodni fog­nak a régi foglalkozásukba vissza nem laaaaaíva^WA. • • * * *i ^v iYir¥wrir>Yrm¥Aívv mr^^ helyezhető hadirokkantaknak új mun­kák őrbe való helyezéséről, hivatalos ügyeik elintézéséről, testi és szellemi hiányaik, vagy betegségük feledtetésé­ről, a hadiözvegyek lés keresőképtelen hadiárvák megfelelő munkábahelyezé­sérőJ, a hadiárvák iskoláztatásáról. Dr. Kádár Levente államtitkár a pápai ONCSA telepen Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap ez év tavaszán a sokgyermekes családok részére íépibett ONCsA házai­nak megtekintésére szept. 25-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor Dr. Kádár Le­vente államtitkár Dr. Berky Miklós Veszprém vármegye alispánjával együtt városunkba érkezett. Iviséretében vol­tak: Bronsch Gézáné szoc. főfelügyelő­nő, Paszterkó Júlia várm. szoc. gondo­zónő, Dr. Somogyi Ferenc, az ONCöA ügyvezető igazgatója, Dr. Cser János szoc. felügyelő, Nacsádv József várm. közjóléti szövetkezeti igazgató és az ál­lamtitkár kísérete. Fogadásukra az ONCsA-tel^pen megjelentek: Hamuth János polgár­mester vezetésével Dr. Szöllősy Sándor h. polgármester, Csaba András műszaki főtanácsos, Krafí József ny. tanítóképző­in tézeti igazgató, ONCsA előadó, Dr. vitéz Mezey Kálmán városi orvos, Dr. Tomor Dezső városi aljegyző, Latzko­vits Izabella zöldkeresztes védőnő és Kiss Rózsa városi szoc. gondozónő. Két sokgyermekes család kisleánya az államtitkárt és Bronsch Gézáné fő­felügyelőnőt megérkezésükkor köszön­tötték és virágcsokrot nyújtottak át, ez-' Zel is jelezve örömüket és hálájukat az őket ért kitüntető látogatásért és jutta­tásért. A polgármester üdvözölte az állam­titkárt és a kiséretében megjelenteket. Köszönetet mondott a város közönsége és a sokgyermekes családok nevében, hogy lehetővé tette a 10 lakásos 5 iker­ház megépítését. Bejelentette, hogy még 3 ikerház épül 6 lakással. Kérte az ál­'lam ti|tkár szíves hozzájárulását, hogy az ONCsA-telepen még több ház építését tegye lehetővé, mert erre nagy szükség van. A jövő évre is nagyobb összeg ki­utalását kérte, hogy még több családi ház épülhessen sokgyermekes családok részére. Az államtitkár válaszában meg­igérte, hogy ha a város építési anyagot be tud szerezni és reális költségvetést tud összeállítani, a további pénzkiuta­lásokhoz hozzájárul. Ismételten hang­súlyozta, hogy a város vezetőségén múlik, hogy elő tudja-e teremteni az építési anyagot, akkor több ONCsA ház is épülhet, mert ő a fedezetről gondos­kodni tud. Ezután kíséreté vél együtt megtekintette az ONCsA házakat és\ne­leg érdeklődéssel elbeszélgetett a sok-, gyermekes szülőkkel és 'gyermekeikkel, majd kíséretével autóba szállt és tovább utazott más ONCsA-telep látogatására. Minden reményünk megvan, a pol­gármester mindent meglesz, hogy a vá­ros a további építkezés céljára az anya­got beszerezhesse s igy a sokgyerme­kes családok további elhelyezését lehe­tővé téve. a város nyomasztó lakásín­sége ezzel is enyhüljön. Segíts segíteni! Adakozz a Magyar Vöröskereszt számára! fl gyOjtüíHlikcl lakásodra mennek. ARA 30 nuJR

Next

/
Thumbnails
Contents