Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)
1943-09-26 / 39. szám
40. évfolyam, 39. szán. Pápa, 1943 szeptember 26., vasárnap JÁPA ÉS VWEKEi MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40P, negyedévre 3 60 P. KERESZTÉNY POLITIAAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Ma. •• •• A voros áfium ellen irná, meg ma harsogó-szavú röpiratát a kard és a lant egyformán nagystílű hőse, Zrínyi Miklós gróf, a költő. A vörös áfium ellen, mert a vörös veszély közeledtekor is sok magyart hallana közömbös hangon beszélgetnií, mert elkábította őket az áfium, ahogyan Zrínyi az ópiumot nevezi. Öpium, leiki kábítószer a közelítő bolsevista veszély. Mert idehaza idegpartizánok kábítják a magyar lelkeket. Idegpartizánok, akik megszeretnék ölni a magyar leiket, hogy gőgös nemzetköziségük mammon karijaiba lehetetlenüljön az < a nemzet, amely a hősiségnek évszázadokon át oly világi tó példáit nyúj totta már. Ne bántsd a magyart! Kiáltotta szét a szélrózsa minden ,zeg-zuga felé a hőslelkű Zrínyi. Ez a jelszó visszhangzik most fel leikünkben. Ne akarják megölni a magyart, a magyar faji öntudatot, a magyar független szabadságszerető lelkét! Ne akarják, hogy belenyugodjék önállóságának bármUy csökkentésébe, bármily, kis korlátozásába is! Ne akarják, hogy újra idegen igákat szedjen a nyakába, hogy újra magára engedje kötözni a szabad mozgást gátló idegen uralmi nyűgöket, béklyókat! Ne akarják, hogy elámítsuk magunkat öncsaló hitegetésekkel, hogy, igy lesz, úgy iesz, olyan jó iesz abban az új, általuk szándékolt paradicsomban. Herczeg Eerenc Bizáncának palotajelenete feltűnő hasonlatossággal kisért. Az ostromlott szent város kozmopolita udvaroncai arról beszélgetnek, hogy nem is olyan rossz ember Mohamed, nem is olyan veszedelem a leendő török uralom, hisz ezt, azt hallották suttogni, a nemes szultánról és vitéz seregéről. A vég persze az lett, hogy ezeket az idegpartizánokat, rémhirterjesztőklet is mind halomra ölték Mohamed vérszomjas csapatai. Ez az esel most vörös átszinesitésben ki sért, most a vörös áfium mérge kábítja a gyengelelkű, összetört, acéltalan szivű magyarokat! De mi nem hiszünk; mi álljuk a vártát és harcot hirdetünk a vörös áfiumnak előszobázó idegpartizánok ellen. Ha mi magyarok nem tartjuk meg a magunk mivoltát, a magunk lelkiségét, a nemzetnek a maga mivoitjáról vallott felfogását, amely itt, ezen a helyén a világnak, ebben az időbeli és fcérbeli tájban az egyedüli lehető, földrajzilag és népileig adott, abban az esetben megszűnik a nemzet, Európának egyik nemzete, alkotóeleme. Akkor emberek leszünk csak, porszemek, széjjelhullunk és soha többé felismerhetők nem leszünk. Gróf Teleki Pállal együtt hisszük és valljuk: »Istenben bízva, erős akarattal, független erővel, bátor nyugalommal és a sok évszázados nemzeti lét bizodalmával állunk nehéz vártánkon a vergődő, harcoló Európa kellős közepén. « , Hadifoglyokkal való érintkezés A Magyar Vöröskereszt központi igjazgatósága felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy az Oroszországban hadifogságba került honvédegyének és munkaszolgálatosok felől hiába érdeklődnek a genfi nemzetközi vöröskeresztbizottságnál, mert eddig az érdeklődéseket amúgy is mindig a Magyar Vöröskeresztnek küldték vissza. Ugyanakkor közlik, hogy az Oroszországban fogsági ba esettek érdekében tett minden lépésük mindezideig eredménytelenek maradtak. A szovjet ugyanis az 1929-ben Genfben megkötött hadifogolyegyezményt aláiró államok sorába nem lépett be s igy a semleges államok vöröskeresztjeinek sem ad felvilágosítást, bármely nemzetiségű hadifogolyról. Az utóbbi időben szórványosan érkeztek Oroszországban levő hadifoglyoktól levelezőlapok, amelyeket a Magyar Vöröskereszt a címzett hozzátartozóknak továbbitoit és ezeknek egyúttal vöröskeresztes válaszlevelezőlapokat is küldött, amelyeket a genfi nemzetközi vöröskereszl-bizotiság útján igyekszik Oroszországba kijuttatni, azonban eddig még végleges értesülése nincsen afelől, hogy a válaszlevelezőlap a címzett hadifoglyot el is fogja érni. A legutóbbi hetekben szaporodnak azok az esetek, hogy orosz hadifogságban levő magyar állampolgárok hozzátartozói a magyar Vöröskereszt polgári tudósiló irodája útján távirali úton keresnek meg külföldön (tengerentúli országokban) élő rokonokat és ismerősöket az iránt, hogy föltételezetten Oroszországban lévő hadifogoly ismerőseik iránt érdeklődjenek. Bár a Magyar Nemzeti Bank az eme külföldi táviratokra szükséges deviza kiutalását engedélyezte és a Magyar Vöröskereszt ezeket a táviratokat a nemzelközi vöröskeresztbizoltságnak Genfbe készségesen továbbítja, figyelmeztetni kell az érdekeltekét, hogy ilyen táviratokra eddig még semmiféle válasz nemi érkezett és a jövőben várható eredmény is bizonytalan. A Magyar Vöröskereszt továbbra is ugyanolyan készséggel áll a nagyközönség szolgálatára, mint eddig és amint csak egy mód nyílik rá, megteszi a szükséges lépéseket, mind az eltűnt magyar honvédek felkutatására, mind pedig a foglyok helyzetéhek megkönnyítésére. Ezért a különböző külföldi vöröskeresztekhez intézendő hasonló érdeklődést kerüljük, mert ezzel nekik csak munkatöbbletet okozunk. Testvérközségünk, Fenyvesvölgy napközi otthont avatott Midőn a trianoni békeparancs folytán elszakított Kárpátalja visszatért és Rákóczi hűséges népe a magyar nem 1zettel húsz évvel azelőtt megszakított évszázados kapcsolatait újból felvette, megszületett egy kihatásaiban nagyon jelentős s a magyar városok által egyértelmű leg és nagy lelkesedéssel felkarolt mozgalom, az u. n. testvérközség mozgalom. Ebbe, a célkitűzésében nagyon életrevaló s a magyar-ruthén testvéri kapcsolatok felvételére és ápolására alkalmas megmozdulásba Pápa város közönsége 1939. június 10-én tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel meghozott véghatározattal az elsők között kapcsolódolt be. Hamuth János polgármester javaslatára a város közönsége Fenyvesvölgy és Ha tár szög községeket fogadta testvérközségül azért, hogy a szorosabb együvétartozás által a nemzeti érzés a testvérül fogadott községekben elmélyittessék s az a szakadék, mely ruthén testvéreinket húsz éven keresztül tőlünk elválasztotta, necsak megszűnjék, hanem annak emléke is minél gyorsabban kitöröltessék a község lakosságának lelkéből. Hogyan jott létre a napközi otthon? Hamuth János polgármester városunk közönségének határozata folytán még 1939. júliusában látogatást tett a két test vérközségben, hogy megbeszélje az illetékesekkel a segítés módozatait. E látogatás érlelte meg 1 azt a gondolatot, hogy Fenyvesvölgy részére a városegy napközi otthont állítson fel, Határszög községnek pedig évente egy bizonyos összeget juttasson egészségügyi célokra. Nagy nehézségek leküzdése után Pápa város közönsége 1942. májusában megvett egy épületet a községben, amelyet azután átalakíttatott, tataroztatott, hogy napközi otthon számára megfeleljen. Az épület az idei; nyáron készült el. Ünnepélyes felavatása f. hó 12-én volt, amelyen városunk közönségét Hamuth János polgármester képviselte, akii az avató ünnepi beszédet is mondotta. Az avató ünnepség A szombaton este megérkező polgármesterünket az állomáson ünnepe lyesen fogadták. Egy magyar ruhás kis ruthén leány kedves szavakkal köszönj tötte és egy csokor virágot nyújtott át ; Hamuth János polgármesternek. Másnap d. e. 9 órakor ünnepi szentmise volt a görögkatolikus templomban, amelyet Dankulinec Gyula esperes mondott. Szentmise alatt a helybeli templomi énekkar finom kidolgozásban négyszólamú egyházi, énekeket énekelt. Szentmise után a megjelent előkelőségek és a falu apraja-nagyja az új épület elé vonultak, ahol az ünnepséget a magyar Hiszekegy szavaival nyitották meg. Dr. Simor János körorvos, a napközi otthonos ovoda felügyelő bizottságának elnöke helyett üdvözölte Ha „Szegeden a franciák lépten-nyomon azt kérdezték tőlünk egyes polgárok felől: franciabarát, vagy németbarát-e az illető ? Egy idő múlva meguntam ezt a kérdezősködést és azt mondtam: Ha Magyarországon tisztességes emberrel akarnak beszélni, s remélem, ezt akarják, akkor „magyarbarátokat" keressenek. TELEKI PÁL gróf. muth János polgármestert s az ő személyén keresztül Pápa város közönségét. Az ünnepi avató beszédet mondotta ezután el Hamuth János polgármester. Beszédében ismertette a napközi otthon megteremtésének történetét s biztosította az egybegyűl tekét, hogy Pápa város közönsége az otthon fenntartását is a szivén viseli s ezután is minden évben bizonyos összeggel hozzájárul e nagyjelentőségű szociális intézmény fenntartásához. Beszéde végén az épület kulcsát átadta a napközi otthonos ovoda kinevezelt vezetőjének, Noszkay Béláné áll. óvónőnek. Vitéz Russay Gábor dr. tiszti főorvos emelkedett ezután szólásra, aki a belügyminisztériumot és a Kárpátaljai Kormányzót képviselte. Az ovoda épületét Dr. Deme József körjegyző vette át a község nevében. Végül az ovodás gyermekek kedves bemutatója után a magyar és a ruthén himnuszok eléneklésével fejeződött ne a szép ünnepély. Hisszük, hogy ez a magyar nyelvű napközi otthon is hathatósan fogja támogatni azt a célt, amelyért Pápa város közönsége meghozta az áldozatot: a magyar-ruthén testvériség el fog még jobban mélyülni és ruthén testvéreink a magyar Hazának mindig rendületlen hivei lesznek. ' (—) Bevezették Devecserben az első hadirokkantat a juttatott zsidó ingatlanba Augusztus 20-án közölte a hivatalos lap a Kormányzó Úr legfelsőbb kéziratát, mellyel a mostani világháború hőseinek és rokkantjainak földet, több kenyeret és előjogokat kiván biztosítani A végrehajtást elrendelő miniszteri rendelet is egyidejűleg megjelent és ennek alapján az igénybevett zsidóbirtokok juttatása megkezdődött. A devecseri járásban az első juttatott Schwarczbauer Gyula napszámot devecseri lakos volt, akinek a téli Donmenti elhárító harcok során mind a kiát keze és mind a két lába elfagyott és mint 99 °/o-os hadirokkant került haZa. Az ünnepélyes átadásra vitéz Takács László alezredes, vármegyei vitézi székkapitány szeptember 15-én jelent meg Devecserben a Földhitelintézet megbízottjának és a Vitézi Széktartónak kíséretében. A község részéről Horváth Sándor főjegyző, mig a járás hadigondozottjai részéről dr. Zakariás Árpád járási hadigondozó tiszt jelent meg. Schwarczbauer Gyulának vitéz TaÁRA 30 FILLÉR