Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-09-26 / 39. szám

pince, valamint gazdasági felszereléssel együtt. Schwarczbauer az ingatlant egy­el őre bérlet formájában azonnali na­tállya'l megkapta. A berösszegek a vég­leges átadás után a vélelárba számittat­nak be. Rövidesen a Vitézi Szék még további ingatlanokat fog a járásban át­adni. PÁPA ÉS VIDÉKEI 2 1943. szeptember 26, vasárnap kacs László alezredes Schwarcz Gusz­táv devecseri fakereskedő ingatlanát adta át a hozzátartozó présházzal és | „A nemzeti egységért?" Válasz Varga László cikkére Az Egyház alapvető jogai közé tar­tozik, hogy saját temetővel rendelkez­zék. A temető közel kétezer éves felfo­gásunk szerint szent hely. A keresztény­üldözések idejében a vértanúk millióit a katakombákban temették el s a szfent vértanúk testének maradványai felelt pedig az újszövetség áldozatát, a szent­misét mutatták be. Azóta is minden ol­tárunkban a szent vértanúk ereklyéit őrizzük. Az üldözések után a keresztények sirkápolnákat építettek, vagy pedig a bazilikák falai mellett helyezték el a ha­lottakat. Általános szokássá lett a templomokban való temetkezés is. A VI. századtól kezdve a templom kör ült temetkezés lett általánossá. Ez a szokás még ma is . sok helyen megvan. A legré­gibb templomainkat még ma is temetők veszik körül. Igy volt ez Pápán is! Közegészségügyi szempontok az újabb korban a temetőket a városok fa­lain kívül helyezte el. Az 1868. LIII. t.-c. elrendeli a községi temetők felállítását, amelyekben a különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek tag­jai temetkezhetnek. Az 1895. XLIII. t.-c­tovább is elismeri, hogy a vallásfeleke­zetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be és tagjaikat a községi temetőkbe is akadálytalanul eltemethe­tik, Az egyházak a községiül temetőkben is régi szokásaiknak megfelelőlen ren­dezkedtek be. 1 A, legsértőbb jogtalanság volna, ha aZ állam, vagy bárki az Egyház ősi jo­gait a temetőkre vonatkozólag 1 el nem 1 ismerné. A legdurvább jogfosztás volna a magyarországi 1000 éves jogoknak ás szokásoknak kétségbe vonása. Ezt még a liberális törvényhozás sem mertje meglenni! A. temető szent hely. Megnyitása­kor a püspök, vagy a tőle megbizott pap áldja meg. A megbecslelenitése ép­úgy, mint a templomé: szentségtörés. Egyházunk törvénykönyve előirja, hogy a községi temetőkben még ott is Jculön megáldott részt kell biztosítani, ahol az Egyház ősi, jogait megsértik és nem tisz­telik és Lehetetlenség a katolikus temető felállítása. (Codex, 1206. Can.) Ezíekután világos a kérdés. Joggal lehet kérdezni: Uraim, ki mer a nemzet egységének széltépésével vádolni, ha az Egyházam közel kétezeréves felfogását megvallani mertem? Pápán aZ ősi fel­fogásnak nem lehet hangot adni akkor, amikor az alsóvárosi köztemetőt meg­nagyobbítják és egy új plébániának sa­ját területén nincs katolikus temetője. 1868. előtt, a községi temetők meg­alkotása előtt Magyarországon nem volt nemzeti egység? Csak az egvházak te­metői voltak, amelyekben külön-külön mindegyik elfért békességben és egyet­értésben. Az ősi szokást senki sem :ar­to'tta a nemzeti egyséig megbontásának és nem vádaskodtak ellene. Ki vállalná a felelősséget a vádas­kodásokért, ha a törvényeink szerint a reformátusok, vagy az evangélikusok, vagy pedig a katolikusok temetőt nyit­nának, vagy pedig az ősi szokás szerint Vöröskeresztes gyűjtés egy köztemetőben berendezkednének? Csak nem felekezetieskedés, csak nem 1 sérti protestáns testvéreink felfogását, ha mi évezredes szokásaink szerint a temetőt megáldjuk, keresztet emeiünk és őseink pihenő helyét szent helynek tartjuk még a köztemetőkben is. Tudo­másunk szerint a város képviselőteistü­lete is úgy fogadta el az alsóvárosi köz­temető megnagyobbiiását, hogy ott a keresztény felekezeteknek külön megje­lölt helyei lesznek. A mostani vérförgetegben különös összefogásra és egymás vallási fe'fogá­sának tiszteletben tartására van szüksig. Az egység útját kell járnunk. A mostani rendkívüli időket nem tartjuk alkalmas­nak vádlak elleni válaszolgalásra. Ismer­tettük az ősi katolikus felfogást. Felfo­gásunkról csak ennyit akartunk megje­gyezni. Befejezésül pedig: megdöbben­tőnek és érthetetlennek tartjuk Varga László és a Pápai Hirlap eljárását. Me­lyikünknek használ a vallási felfogásba való beleavatkozás? Mi tisztelettel es megbecsülessel tekintünk Varga László vallási meggyőződésére, de mi is meg­kivánhatjuk Pápán a tizennégyezer ka­tolikus számára. Molnár István. A világtörténelemnek most folyó legnagyobb háborúja minden néptől az 1 áldozatkészség maximumát köve'eli. Az eddig még' soha nem tapasztalt hatal­mas arányú ember és anyagcsata nyo­mán keletkező sebek fájdalmának, a szenvedések és nyomor enyhítésének hatalmas munkáját végzi a Vöröske­reszt. A magyar honvédségnek hatalmas támasza és kiegészítő szerve a Magyar Vöröskereszt, amely az állami gondos­kodáson túlmenően tartozik a hadra­kelt seregek sebesültjeinek és betegei­nek helyzetén javítani. A legutóbbi or­szágos gyűjtésünk óta eltelt ido alatt a Magyar Vöröskereszt 34 korszerűen fel­szerelt hadikórházat, 6 modern korház­vonatot, kórházrepülőgépet, tábori kór­házbarakkokat és ágy fel szereléseket', konzervált és friss vért, segély állomáso­kat, mozgó fogászati berendezéseket s egyéb egészségügyi intézményeket bo­csátott a meglevő honvéd egészségügyil (intézmények kiegészítéséül a m. kir. honvédség rendelkezésére. A vöröske­resztes kórház vonatokon szállított és vö­röskeresztes hadikórházakban ápolt se­besült és beteg harcosaink soha el nem \ múló hálával gondolnak a Magyar Vö­röskereszt szolgálataira. Hivatásos és önkéntes Vöröskeresztes ápolónők szá­zai a legnehezebb harcok idején is oit voltak kint a harcmezőn katonáink' melleit, hogy sebeiket gyógyítsák és se­gítő, simogató kezükkel enyhítsék a ne­héz küzdelmekben szerzeit sebek és be­tegségek fájdalmát. A magyar Vöröskeresztnek azon­ban fel kell készülnie a jövő új felada­taira is, gyarapítania kell hadikórhá­zaink számát, folytatni kell az ápolónői kiképzést és tökéletesitenie kell felszere­lési anyagát. Ezért újból az ország hazafias tár­sadalmának áldozatkészségéhez fordul a Vöröskereszt és folyó évi október nó­ban az egész országban gyüjtőnapokíat, illetve gyűjtőakciót rendez. Hamuth János polgármester a pá­pai vöröskeresztes fiók elnöke már meg­szervezte a helyi gyűjtőakciót hazafias szolgálatra kész hölgyekből, akik ok­tóber Inén meg is kezdik gyüjtőiveíklkel a pénzadomány gyűjtését. Bízunk abban, hogy a város haza­fias s Imindenkor megértő közönsége te­hetségéhez mérten résztvesz az áldozat­készségben. Siessen mindlenki alátá­masztani a Magyar Vöröskeresztnek a szebb magyar jövő érdekében kifejtett törekvéseit. v Milyen csomagot küldhetünk honvídeinkneli? A hadműveleti területen levő hon­véd és munkaszolgálatos egyének részé­re téli ruhaneműt és óvócikket tartal­mazó csomagok küldését engedélyezték. 1. Minden egyén részére egy drb. ilyen csomag adható fel. 2. A feladás ideje: szeptember 10­től 30-ig vidéken bármely postahivatal­nál, azonban csak a délelőtti órákban 13 óráig. 3. A csomagok felső súlyhatára 10 kilógram. 4. A csomagokban kizárólag téli ruhaneműek, vagy óvóciikkek küldhe­tők és pedig ujjas, irhamellény, bekecs, bundabél és, téli ing, alsónadrág, téli ha­risnya, kapca, kesztyű (szőrme, kötött), haskötő, térdmelegitő, érmelegitő, fül­védőnyaksál* takaró, meleg sapka (kucs­ma, hósapka), csizma, cipő, melegítő ké­szülék (hőpalack). 5. A csomagokat a feladás alkalmá­val nyitva kell bemutatni, hogy a fel­vevő postaalkalmazott annak tartalmát J ellenőrizhesse. 6. A csomagok burkolata csak zsák vagy tartós vászon lehet, melyet a tarta­lom ellenőrzése után kell bevarrni. 7. A csomagok a tábori postai díj­szabásnak megfelelően dijazandók. Nyomatékosan felhívjuk a közön­ség figyelmét, hogy mind a csomago­lásnál, mind a csomagok olvashatóan címzésénél mindenki gondosan járjon el és a csomag címlapjának másolatát, valamint a tartalomról egy jegyzéket a csomagban helyezzzen el, mert csak igy biztositható, hogy a csomagok ép álla­potban és késedelem nélkül kjerülnek a címzettekhez. A téli ruhanemű tartalmú csoma­gok feladásához kék bélyegjegy vagy pe­dig külön engedély nem kell. A munkaszolgálatosok hozzátarto­zóinak figyelmét felhívják, hogy csak azok részére adjanak fel téliruha tar­talmú csomagot, akiknek a tb. postaszá­mát megkapták. - — - - imii 1 í m i n murim 1 n Olvassa a „Pápa es mmr XII. Pius Személye úgy állt eddig a szen­vedő emberiség előtt, mint a szo­borba öntött pártatlanság. Csak a katolikusok vallották ugyan fejük­nek, de azért több mint 50 állam — vallásra és felekezetre való te­kintet nélkül — e! küldötte hozzá kipróbált diplomatáit. A katolikus világ előtt fehérruhás közbenjáró Ő az Ég és Föld közölt, minden lelki hatalom letéteményese és őr­zője, Pastor Angelicus — angyali Pásztor, de azért az egész világ úgy nézett e szuverén fejedelemre,mint az egyetlen szilárd pontra, sziklára, amely mindenkor megőrizte krisz­tusi nyugalmát, pártatlanságát az emberi történelemnek legfájdalma­sabb és legtragikusabb óráiban. Es méltán! Hisz trónralépése után — nem sokkal a világháború megindulása előtt — Ő volt az, aki határozottan merte állítani, hogy nincs olyan problémája a viliágnak, amelyet békés úton el nem intéz­hetnének. Országunk bölcs Vezére, főméi tóságú Kormányzó Urunk, aki személyesten ismeri Őt, annak idején lépéseket is tett a célból, hogy e vi­lágháború kitörésének megakadá­lyozására döntő bizottság üljön össze az ő vezetése alatt. ! • S mióta elkezdődött e szörnyű háború, a szembenálló hatalmak, ha nem is valósították meg az ő eszméit, mindenkor elismerték és értékelték részre nem hajló pártat­lanságát. Igazán csodálatos tehát, hogy az utóbbi hetek eseményeivel kap­csolatban — tisztán a suttogó pro­pagandára támaszkodva — magyar emberek ajkáról a legdurvább gya­núsító kijelentések hangzanak el az ő szent személyét illetően. Nincs módunkban, de nem is a mi feladatunk, hogy védelmezzük e szuverén fejedelmet, még ke­vésbbé, hogy elégtételt szerezzünk neki. De kicsinységünkben is figyel­meztetjük e gonoszleíkű rágalma­zókat, hogy ne tovább!... Egy hangot sem többet!... 900 éves kapcsolatunk a római Szentszékkel mindig a puritán ma­gyar becsület útját járta, — ne za­varja meg ezt most, a legnehezebb időkben, még a gyanúsítás árnyéka sem! A mi kapcsolatunk e Szent­szék tiszteletre méltó fejével nemi politikai csupán. Sokkal több an­nál! Őszinte, bensőséges barátság, amelyet kitüntetésnek kell vennünk és meg kell becsülnünk. Tisztel­nünk és becsülnünk kell Őt, aki — a Vatikánból kiszivárgott hirek szerint — mióta kitört e világhá­ború, a legszigorúbb vezeklésben, amilyent csak a nagy Szenteknél találunk, igyekszik kiengeszie ni az emberiséget sújtó isteni Igazságos­Mid'őn a július 19-i római bom­bázás után megjelent az összerom­bolt városrész siránkozó és kétség­beesett áldozátai fcjözött, hogy imádkozzék az elhunytakért és vi­gasztalja az életben maradottakat, vérző emberkezek, mint apró gyer­mekeké jóságos atyjukba, úgy ka­paszkodtak e szent Férfiúba. A Pastor Angelicus hófehér ruhája piros lett az áldozatok vérétől... A szenvedő embertömeg érezne, hogy egy lett Pásztorával. A szen­vedés, az áldozat, az ártatlan Ábe­lek vére eggyé tette vele. Magyarok, ne engedjük, hogy ezt az egységet, amely szimbóluma az egész emberiséggel való közös­ségnek, most meggondolatlan hon­fitársainknak akár a gyanúsítása ifi megfertőzze!...

Next

/
Thumbnails
Contents