Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-08-08 / 32. szám

40. évfolyam, 32. száir. Pápa, 1943 augusztus 8., vasárnap 2ÁPÁESVL fi MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10'— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY PQLITIKftl HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaff Szerkesztőség': Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12=72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. • n-^v; • fi napraforgók Irta: MOLNÁR ISTVÁN. A magyar rónák aranykalász tengeréből messze kiviritanak. Az aratás után is megmaradnak a két méter magas, durva-szőrű kórók. Sugárzó sárga viráguk állandóan a nap felé fordul. Bókolok, forgók és hajlongok. Nem a magyar táj virágai. Amerikából kerüliek hozzánk. A szörnyű világégés előtt még csak a mezők itt-ott látható különcei voltak. Régebben pedig a mocsaras vidékek lakói voltak a kevés gondozást kívánó virágok. A mostani idők legszörnyűbb betegsége az ide-oda való tekintge'tés. Forgolódásukkal messze ki,virítanak a magyar életből a durvaszőrű és szájú »kórók«. Sárga, sugárzó szájukkal rekedtre suttognak, pirulás, arcrebbenés nélkül pontos elhangzott,bizalmas híreket közölnek, biztos forrásokra hivatkoznak. új dátumokról suttognak és rossz hírekkel rémiigeinek. A belső front árulói. Mindig új és új nap felé tekintenek. A szörnyű világégésben hol erre. hol arra néznek. E1sutlogolt pletykákat konokul .megismétlik. örökké túlzók. Bomlasztok. Az egység, az összetartás, a nagy erőkifejtés gátlói. Félig meglévő igazságok megloldói és mondvacsinált hirek lármás továbbadó!. Sirásói hangulatot, megbomlaszlott belső frontot szerelnének felidézni. Kétségbeesett tömegek zűrzavarában zajos lármával sajál anyagi ,és halalmi érdekeikért folytatják a bomlaszlásl. Sajnos a régi, elavult idők hívei között korlátolt nyüzsgők és megtévesztett jóindulatú emberek is tevékenykednek. Elszédültek, ide-oda tekintgetnek. Ők is napraforgók. A száguldó és ,röpködő álhírek ás hazugságok jerichói lármájában észre kell vennünk a belső front erejét felőrlő, züllesztő harc pokoli szándékait és háborús módszereit. Itt nem segít a figyelmeztetés, hanem az erő. Észretériti őket a rádió elkobzás, az internálás és a, kemény ököl. Szét kell robbantani a suttogó köröket, ki kell füstölni a pletykafészkekel és erőszakkal be kell dugaszolni a hamis hirek forrásait. Az ide-oda lekinlgelőket. a folyton más nap felé forgókat pedig észre kell téríteni! A mostani szörnyű világégésben létünkről, vagy halálunkról, diadalmas jövőnkről, vagy gyászos pusztulásunkról dönt a Gondviselés. Nem lehetünk méltatlanok az életre. Nem játszhatjuk el a boldogabb jövőt. Nem isméllődhetik meg újra a gyalázatos 1918. évi tragédia. i Minél hangosabb a suttogás, minél több az ide-oda tekintgető napraforgó, annál szentebb kötelesség a fegyelem, a rend. a biztonságunk védelme. Minél

1 nagyobb a hírözön, a szóáradat, annál nagyobb bátorságra, öntudatra és férfiasságra van szükségünk. A nap terhét . viselnünk kell. A,világ katasztrófájában a jövendőnk eljövetelét ' munkáljuk. Minden erőnkre szükség van, mert eíjön a nagy történelmi pillanat, amikor még a napraforgók'is észreveszik, hogy érdemes volt áldozatokat hozni és csak' egy felé, a magyar ügy diadaláért nézni, aggódni és szenvedni. Meghallják' majd a történelem ihatalmas toronyórájának ülését, amely a boldogabb j&lők hajnalhasadását jelzi a magyar rónáit, völgyek és hegyek felett. Szociális intézkedések a Város rendkívüli közgyűlésén Gyors ütemben folyt le péntekén délután az összehívott képviselőtestület rendkívüli közgyűlése. Hamuth János polgármester a Magyar Hiszekegy elmondása után megnyitotta a közgyűlést, melynek első ponlja a július hó 1-én felemelt tisztviselői fizetésekről szóló polgármesteri javaslat. A közgyűlés egyhangúlag elfogad la a mindenre kiterjedő javaslatot. A polgármester szavaiból kivehető volt, hogy ezzel a nagy előállolt differenciát valamiképen be kell hozni, ezért bizonyos fokú emelést kell foganatosítani egyes közszolgáltatásoknál. Szociálisan érző és gondolkozó" polgármester ama bejelentését. íiogy a kisembereken kiván segíteni a csaiádbérek felemelésével, nagv lelkesedéssel fogadták. Az állandó városi munkások családtagjainak neveltetési pótdiját 7 pengő, kettő után 8—8 P, három után 9 P és a négy vagy ennél több gyermek után fejenként 10 pengőben állapítja meg. A javaslat nagy tetszést váltott ki. A pápai Irgalmasrend kezelésében levő gr. Eslerházy-féle alapítvány 1941. és 1912. évről szóló zárszámadását is elfogadta a képviselőtestület. Előző közgyűlésen napirendről levett polgármesteri javaslat tárgyalása következett. A város által bérelt 200 hold fölnek aikir. kincstár által törienő kisajátításakor bérmegváltása címén a kártalanítási összeghez a város 130.000 pengővel járult hozzá, iVita nélkül, névszerinti szavazással fogadta el a közgyűlés. : ^^^ Rövidesen felépül a ravaláTöző. Ez a fontos probléma a gyakorlatban js megoldást nyer. 100.000 pengős költséggel épitik fel a ravatalozót, de a pótmunkákra és egyéb szükséges dolgokra is lehet számítani, épp ezért 50.000 P-t állítottak be, így ,150.000 pengőbe kerüli HAZÁÉRT KÖLKÉDI IMRE honvéd 1943. január 20-án hősi halált halt. KOZMA JÓZSEF honvéd 1943. májüs 3-án hősi halált halt. * * * Hőseinknek drága vére új, boldogabb jövőnknek termé kenyitö harmata. •qt majd a ravatalozó, melynek 50.000 pengős fedezetéről abból a pénzből gondoskodnak, mely a Szalmavári-utcában eladott házhelyek vételárából befolyik. 80.000 pengőt a város az OTI-tól vett volna fel kölesönképen, ide ezt a belügyminiszter nem hagyta Jóvá. így a Pénzintézeti Központtól igénylik a pénzt. A képviselőtestület a polgármester javaslatát vita nélkül elofgadta és ezzel a közgyűlés bezárult. Mát Is József. Mit hoz a jövendő? v Még dörögnek az ágyúk, tűzben é» lángban áll az egész világ s a háború őrültségének közeledő végét senki sem látja, mégis minden igaz magyar, de különösen kezével és fejével dolgozó ember sokat gondol arra: mit hoz a jövendő. Nem az ország gondját, baját értein, mert ez szilárd hit és bizalom kérdése, hanem az eljövendő új gazdasági. és társadalmi rendet, amelytől függ a munkás és munkaadó kenyere és emberi megélhetése. A háború rendkívüli viszonyokat teremtett, s a nagy küzdelem, akármilyen erőfeszítést, az ellátásban, akármilyen krolátozást jelent is. egy tekintetben üdvös hatású: megszüntette a diplomás emberek és megszüntette az ipari és mezőgazdasági munkások munkanélküliségét is. Ma nem ő szalad

1 a munkaadó után, hanem válogathat az elhelyezkedésben. A munkabérek is jelentékenyen emelkedtek, ha talán nem is olyan mértékben, mint a háziasszony szeretné. Kérdés, megmarad-e a háború után a munka emelkedő konjunktúrája, vagy ismét visszaesik az első világháború befejezte után az egész világra reászakadl nyomorúságra? Ez a gond foglalkoztatja ma legtöbb gondolkozó embert. Kétségtelen, hogy a hadigazdálkodásnak békegazdálkodásra való átállítása nem kicsiny feladat lesz. hiszen a munkagépeket egészen át keli alakítani, hogy ágyú helyeit ismét ekét és szövőszéket gyártsanak. Az átállilás ideje alatt munkanélkülivé lesz a munkások nagy része is ás a hadigazdálkodást irányító különböző központok megszűnte sok magántisztviselőt lesz állástalanná. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gazdasági és politikai élet intézői és irányitói az első háború tapasztalataival gazdagabban fognak munkájukhoz és az állam ma már sok olyan intézménnyel, szervezettel és eszközzel rendelkezik, amely lehetővé teszi ezeknek a tapasztalatoknak a gyakorlati életbe való átültetését. Az első háború után mindezeket a feladatokat az állam a magángazdálkodásra bízta, s ez bebizonyitotia, hogy sem a pénz értékét, sem a gazdasági élet rendjét, sem a társadalmi egyensúlyt nem képes fenntartani. Az eddig elhangzott nyilatkozatokból megállapítható, hogy az állam nem szándékozik a gazdasági élet fülölt állandóan gyámkodni. Még kevésbbé áttérni a kollektív' másszóval a bolsevista rendszerű termelésre. Viszont nem szándékozik a háborús viszonyok következtében beállott gazdasági zavarokat, amelyek tulajdonképen a békekötés napjával kezdődnek, rendezetlenül hagyni, hanem megfelelő terv szerint keresi a kibontakozás eszközeit és útvonalait. A magyar jövő biztos kézben van, de a nemzet bizalma és fegyelmezett összetartása nélkül nem tud csodákat művelni. Takarékossággal, önfegyelmezéssel, szervezettséggel már most készüljünk fel, hogy nemcsak a háborút, de a békét is megnyerhessük. Ezt követeli a józan ész, a keresztény szociális jövő, az összes dolgozók s munkáltatók jól felfogott érdeke is. y—;s. Qp Czapih fipla apostoli Kormányzó áldását Küldte a Szent flnna egyházközség munkájára. A mult számunkban hírt adtunk a pápai Szent Anna egyházközség alakuló gyűléséről, amelyen az új világi elnököt és a tisztviselőket megválasztották'. Az új egyházközség a munka elindulása alkalmával táviratilag üdvözölte dr. Czapik Gyula apostoli kormányzót. Az üdvözlésre a főpásztor a következő sajátkezű leiratával válaszolt: — A Szent Anna plébánia képviselőtestületének alakuló gyűléséről küldött üdvözlést köszönöm. Terveikre az Űr áldását és kegyelmének bőségét kérem. Munkájukra, a képviselőtestül étre és az egyházközség minden tagjára főpásztori áldásomat küldöm. — A lelkipásztornak pedig buzgósága lankadatlanságának kegyelmét és sok lelkipásztori örömet kívánok. Örömmel közöljük, hogy a Kormányzó Ür őfőméltósága dr. Czapik Gyula apostoli kormányzónak a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül a m. kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta. A magas kitüntetés az egész városban osztatlan örömet váltott ki. ARA 20 FILLÉR