Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-07-25 / 30. szám

40. évfolyam, 30. szám. Pápa, 1943 július 25., vasárnap V PAPA ES YL MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy evre 10*— P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLIIIKII KETIlfiP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaff Szerkesztőség: Horthy Miklósfő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Bi^mlsáic robbantak az Őrök Város falai között és rombadöntöttek évszázados bazilikát, palotákat és kegyetlen valóságukkal le­rombolták a jobb érzésbe vetett hitün­ket. Hittük, hogy a háború borzalmai, kegyetlenségei megkímélik a pusztulás­tól azokat a szent helyeket, amelyek nemcsak a kereszténységnek, ,hanem az egész nyugati kultúrának bölcsői. Rom­badőltek álmaink, amelyeknek szépítő szinein keresztül akartuk hinni, hogy az ember tel ensé g. a barbárság, az értékeket meggondolatlanul pusztító elvakultság szennyes hullámai nem fogják megost­romolni a szent falakat. Hittük, hogy a }>vadnyugati< gengszterizmus nem dúlja fel az atyai házat. Csalódtunk... Kese­rűen, kiábrándítóan csalódtunk... Miért? Miért kellett a Szent Lőrinc bazilikának összeönti ania? Miért rontott a háború fúriája gyilkos bombaesőjé­vel az Urbs Aeterna-ra, ahová kétezer­esztendő óta arcát fordítja minden ern­ber, ha világosságra szomjazik za­ráridokői mindenki, ha vigaszt keres. Az Apokalipszis dühödt lovasa végig­száguldott a kereszténység szent, rin­gató bölcsőjén, a krisztusi kultúra és ci­vilizáció öt világrészt bevilágító fény­forrásán s útját szent helyek beomlott romjain üszkös gerendák, széles vér­pászták jelzik. Miért? miért? Mindenki tudja, hogy a mostani há­ború a világnézetek harca. Az a világ­nézet azonban, amely szembefordul, gyilkos kezet emel a diadalmas krisz­Olvassa a — „Pápa és giJeliét!" tusi világnézetre, — legyen az bármi­lyen színezetű. — ,minden jóérzésű em­berben ellenszenvet, útálatoc váll ki. Amilyen fájdalmasan szemléltük már eddig a háború ártatlan áldozatainak naponta növekvő számát, épp olyan összeszorult szívvel szemléljük most a szent helyek romjait. De felébredtünk... Kinyíltak sze­meink. Hát ez az a gyakran hangoz tá­tott emberiesség a barbarizmussal szem­ben, hát ez az a humanizmus, ameiyért égnünk, lelkesednünk kellene? Ez a vi­lágszabadság útja, amelyért eszménye­ket, katolikus meggyőződésünket kelle­ne gúzsba kötnünk? Látunk! S a.látó-ember biztonságá­vál választunk magunknak utat a sejtel­mes, jövő őserdőjében, amelynek min­den négyzetméterét mi törjük fel, mi egyengetjük el, mi építjük ki kemény úttá, s nem fordulunk semmiféle mel­lékútra, se jobbra, se balra, megyünk a magunk, á minden magyarok igaz út­ján, vezércsíllagunk a keresztény világ­nézet s magyar hivatástudatunk. A bombák lángját és füstjét elfújta a szél.. S elfújta a ködöt is, lángja el­oszlatta a homályt. Fájt a szivünk, de... egy szomorú 'tapasztalattal gazdagabbak lettünk. (—) Városi rendes és rendkivüli közgyűlés Nagyobb látogatottságot érdemelt volna a kedden délután megtartott ren­des és rendkivüli közgyűlés, melyen sok, érdekes és fontos problémát tárgyaltak le. A végig tartalmas és figyelemrekeltő közgyűlést három órakor nyitotta meg Hamuth János polgármester a magyar Hiszekegy elmondása után. Elnöki beje­lentései során megemlékezett Hajnóezky Ferenc kormányzói kitüntetéséről. A 'közgyűlés nevében üdvözölte abból az alkalomból, hogy Magyarország Kor­mányzója az Ipartestület érdekében ki­fejtett közhasznú tevékeny munkájáért m. kir. kormánytanácsossá nevezte ki. Felolvasták a nyugalomba vonult dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester levelét, melyet a képviselőtestülethez intézett. Uzonyi köszönetet mond a képvisel ők­. nek támogatásukért és Isten áldását kéri további munkájukra. Hamuth János polgármester méltatta a volt h. polgár­mester érdemeit, aki 1919. óta mini ta­nácsnok és egy évtizede pedig állandó h. polgármester törhetetlen akaraterő­vel, ügybuzgalommal, igazi rátermett­séggel, nagy tudással látta el munkahe­lyén a közigazgatás feladatait. Nobilis gondolkozású tisztviselő volt, mondotta a polgármester. Isten áldását kérte éle­tére. Rejelentette a polgármester, hogy a kiskategóriába tartozó embereknek 50 százalékos emelést adott. Sajnálattal je­lentette be, hogy az ^az&űigüjgyl paüola épilése ©gy évi halasztást szenvedi, mert az igazságügyi kormányzat nem tudta biztosítani az építési anyag, főként a vas beszerzését. 1911. év áprilisáig húzódik el az építkezés. A polgármester minden­esetre mindent megtesz, hogy még eb­ben az esztendőben megkezdhessék az építkezést. Utána felolvasták a kisgyűlés hatá­rozatait, mely szerint a három 12 lakás­ból álló ONCsA házra vonatkozó köz­gyűlési határozatot elfogadta a veszp­rémi kisgyűlés. „Úgyszintén elfogadták Gyenese Gyula nyugdijmegállapitására vonatkozó kérvény elutasító véghatáro­zatát. Nagy figyelemmel hallgatta a köz­gyűlés a város háztartásának 1912. évi zárszámadását, melybő] kitűnt, hogy Hamuth János polgármester helyes, cél­irányos vonalvezetésével 1t várost a jobb boldogulás felé vezeti. Nemcsak az 1942. évi, hanem az előző évek gazdasági vo­nalvezetéséről is beszélünk, ihisz a meg­kezdett.útról nem tért le a polgármester soha és ennek köszönhető, hogy ma a város a nehéz viszonyok mellett is ha­lad a középúton. Gazdasági nenézsé­gekkeí kell megküzdeni a mai időkben, de emellett is gondoskodott arról, hogy a nagymérvű kiadások mellett marad­jon pénze a városnak. A város bevétele mult évben 1,579.561 P 18 fillér volt, ki­adása 1.537.839 P 31 fillér, maradt te­hát 41.721 P 87 fillér. A város tiszta va­gyona 3,612.419 P 88 fillér. A közszolgál­tatási díjtételeket felemelték, ilyenek a vigalmi adó, vágási dij, helypénz, stb. A vágási dij felemelését kifogásolta dr. Nagy György képviselőtestületi tag, majd végül is a polgármesteri javaslat tot fogadta el a közgyűlés. Elfogadták a bor- és húsfogyasztási adó, valamint járlatlevél dijának felemeléséről szóló javaslatot. Gr. Esterházy Tamásnak tö­rölték mult év augusztusától a vízdíját és ez a törlés addig érvényben marad, míg a kastély Vöröskeresztes kórház lesz\ özv. Szokoly Viktorné közig, taná­csos özvegyének háróm havi különoö­zet címén 907 pengő és 29 fillért szava­zott meg a közgyűlés. A váiros 1044. január 1-iől kezdve Ekét hadcáirvát neveltet. Részükre évi 1800 pengőt szavazott meg a közgyűlés. Négy kezelői és egy adótiszti állást szer­vezett át a közgyűlés a kezelői állások­ból, majd ft belügyminiszteri jóváhagyás után két segédhyilvántartói és két iroda­segédtiszti állás lesz. Az adótiszti állás­ból nyilvántartói állás lesz. Az előbbiek XI. fiz. osztályba sorozottak, az utób­biak a X. fizetési osztályba tartoznak. A polgármester hivatkozott ennél a pont­nál arra, hogy vannak dijnokok, kezélők a városnál, akik 15—2(> éve*agilisán dol­goznak, de előbbre menni nem tudnak. Meghosszabbítását kérik a inozgófény­képszinhiáz engedélyének, amely 1946­ban lejár. Dr. Nagy Ernő, dr. Gurka Márton, Kovács Antal, Szűcs Lajos, dr. Lehet, hogy a magyarság a vidék egyes helyein számbelileg nincsen több­ségben, de soha egy pillanatre se fe­lejtsük, hogy a magyarság ebben az országban sehol sem kisebbség, mert ahol egy magyar él, ott ez a magyar az államfenntartó nagy magyar többség reprezentánsa s a magyarságot illeti az elsőszülöttségi jog mindenütt ebben az országban. ANTAL ISTVÁN./ Hirt Miklós, Dienlsmann Ignác egyének­nek házhelyeket adottéi a város a Szal­ui avári-Ko vács-utcában. Az ezekre vo­natkozó adás-vételi szerződést elfogadta a közgyűlés. Levették a napirendről a város által bérelt 200 hold föld kisajátí­tása alkalmával kártalanítási összeg megáll api tására vonatkozó javaslatot, .miután itt nagyobb pénzről van szó, ké­sőbbi időpontban tárgyalják le ezt. Kiss Józsefné özv. részére kegydij cimén havi 20 pengőt szavaztak meg. A polgármester ezután a gyűlést bezárta. Utána dr. Nagy György ügy­véd 1 interpellált két ügyben. Kérte a polgármestert. hogy a közellátás körüli visszás helyzetekét szüntesse meg, fő­ként a csoportosulást nehezményezte és erre javasolta az élelmi szer jegyek kikéz­besítését. Hangsúlyozta a kis hentesipa­rosok nehéz helyzetét és kérte a közgyű­lést, a polgármestert, hogy részükre biz­tosítsanak sertéseket, borjúkat. A pol­gármester mindenben felvilágosító és meggyőző választ adott, és a közgyűlés tudomásul vette a polgármester vála­szát. MáUs József Negyven mosolygós arcú gyermek örömünnepe az Öreghegyen — Tíz éves évfordulóját ünnepelte a gyermeknyaraltatás — Könnyező arcú gyerekek búcsúja. Verőfényes nyári vasárnap délután fejejihetellen bensőséggel és megható melegséggel ünnepelte a város gyermek­nyaraltatási akciója a tizedik évfordulót. Hatalmas nemzetiszínű zászló lobogott a nyaraló erkélyén. Az udvarban virág­füzérek kötötték egybe az évszázados platánfákat. A feljárati résznél ügyesen díszített üdvözlő sorok függtek: Isten { hozta. , Az ünnepi díszbe* öltözött gyermek­nyaralónál csak a három hétig nyaraló leány-sereg magyaros öltözete volt dí­szesebb. Csupa jókedv, gyermekmosoly és kacagás jelezte az örömünnepet. Öreg­hegyi gyermeknyaraltatás az idén tize­dik évfordulójához érkezett. Ennek meg­ünneplése még kedvesebbé és fényeseb­bé tetfc? a búcsúzó gyermekek ünnepét. R vendégek fogadása Délután öt órára vol t kitűzve az ün­nepség. Már jóval a kezdet előtt hatal­mas tömeg özönlött a gyermeknyaral­tató felé. Feltűnt, hogy az idén különö­sen sok felnőtt jelent meg. Pontban öt órakor gördült be a polgármestert hozó fekete városi hintó'a nyaraló feldíszített udvarára. A hatalmas gyermek-sereg éljenzése fogadta a polgármestert es a kíséretében megérkezett vendégeket. Ko­vács Ella IV. elemista ügyes felköszön­tőt mondott, majd virágcsokrot nyújtott át Hamuth János polgármesternek. A J vendégek a fogadás után elfoglalták | fenntartott helyeiket. A megjelentek kö­zött ott láttuk: dr. Domonkos Géza vá­ros^ tisztifőorvost, Molnár István plébá­nost, P. Honvéd Polikárp vikáriust és dr. Takács Lajos adóhivatali főnököt. n búcsúzó gyermekek ünnepsége A hatalmas platánfa körül felsora­kozott gyermekséreg bevonuláskof víg nótával; Mi. vagyunk az öreghegyi gyer­mekek... bemutatkozót énekelte. A tanítónők vezetésével ezután feszes vi-

Next

/
Thumbnails
Contents