Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-07-25 / 30. szám

PÁPA ÉS YIBÉM 9 1943. július 25, vasárnap gyázíz-állásban a hatalmas közönseggel együtt elénekelték a magyar Hiszekegyet. Megható volt hallgatni ezután a szebbnél-szebb magyar nótákat, amelyeknek szövegeit a három heti nyaralásnak sok kedves élményével telték hangulatosabbá. Sárgát virágzik a repce, szólt az egyik ének... a folytatásában kedvesen hangzott... Bárcsak mindig öreghegyi nyaralás lenne. Az apróságok vjg nótáját »Jubilálunk« színdarab előadása váltotta fel. Általános tetszést arattak a tíz év felidézésének hangulatában a piros ruhájú tünd'írkék hangulatos megjegyzései és táncai. Ismét harfgulatos nóták következtek, majd' nagyon ügyesen összeállítóit dalostorna gyönyörködlelte a megjelenteket Befejezésül Török Lajosné: Az öreghegyinyaraló története című versét Üveges Éva, Bocskai Ilona, Valdinger Teréz és Fodor Anna adták elő. A mély gondolatokban és páratlan ügyesen megirt sorokban a 10 év története újult feli... A magasan szárnyaló gondolatokból csak egyet idézünk: »Tudjuk, hogy a világ négy sarka lángban áll

1, d!e itt a hegy felett Krisztus lelke jár...« Krisztus lelke jár, inert a város legszegényebb családjainak gyermekei, a rosszul táplált, minden betegségre könynyen hajló árlaÜanok seregét a nemesen gondolkodó lelkek áldozata itt ápolja, védi és erősiti... A legszentebb evangéliumi igazságnak, a felebaráti szeretetnek cselekedetekben való megnyilvánulását látjuk itt... — Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb háború tombol. A nehézségek ellenére mégis sikerült a nyaral tatási akciót az idén is biztositanunk. Ezt csak a város társadalmának és nemesen gondolkodó közönségének köszönhetjük. — Meg vagyok győződve, hogy a városnak szívügye lesz a nyaral tatást a jövőben is fenntartani. Munkánk pedig a szegény gyermekeknek nemcsak a testi súlyát, hanem a lelküket fogja gyarapitani. A nagyhatású beszéd után felhangzott a Himnusz. Wohlmuthné Galamb Ilona nyilatkozata Az ünnepség végén a nyaraltatási akció lelkes vezetőjét és irányítóját kérdeztük meg, hogy nyilatkozzék lapunk számára. — Az a törekvésünk, — így kezdődött a nyilatkozat, — hogy minél több szegény és arra nagyon rászoruló gyermek jöhessen ki az öreghegyi nyaralóba. Rendkívül fontosnak tartjuk, mert három hét alatt 1—4 kg-t gyarapodnak testi súlyban a gyermekek. Egészségileg sokan rendbej önnek. G ondos neveiésséi pedig a lelkiekben is hatalmas támogatást kapnak. A város megértette szándékainkat. Reméljük, munkánkkal a mozgalom tovább fejlődik. Könnyező szemű gyermekek . . . Az ünnepség végén a vidámságot felváltották a búcsúzás szomorú percei. Megható volt látni, amint még: egyszer végignézték az apróságok az emeletes nyaraló hálótermeit. A ragyogóan tiszta otthonuktól búcsút vettek. Elfogyasztották az utolsó uzsonnát. Örülnek a búcsúzásra kiosztott ajándékoknak. Fölszedték a közéjük szórt rengeteg' cukorkát... Szüleikkel együtt azután könynyező szemekkel búcsúztak a kedves 9 magyarságkutatás időszerűsége és értébe otthontól, a jóságos Ilonka Nénitől, a két tanító Nénitől, Berlalanicsné Varga Ilonától és Bíró Margittól, akik bárom, hétig jóságos vezetőik és nevelőik voltak. Kiürült az otthon... Két nap múlva kacagó, mosolygós arcú fiúk töltik meg. Három hétig élvezik majd a város áldozatos jóságát... A hegy felett pedig Krisztus lelke jár ... MOLNÁR ISTVÁN. Irta: Bozóiky Éva. (Folytatás.) Hamuth János polgármester beszéde • / A műsor végén a szülők nevében Kovács Józsefné megható beszédben köszönte meg a polgármesternek a város áldozatos gyermeknyaraltatási akcióját. IA beszéd után Hamuth János polgármester a következő szavakkal válaszolt: — Köszönöm a kedves szavakat, amelyekből az őszinte hála érzése csendült ki. Nemcsak az itt lévő szülők, hanem az egész város érzi és tudja a gyermeknyara], tatás fontosságát. Tíz éve folyik ez a munka. Tiz év nem nagy idő, de a gyermekek életében mégis nagyon jelentős. — Amikor megválasztottak polgármesternek, a bemutatkozó beszédemben megemlítettem, hogy a szociális problémák megoldása törekvéseimnek, legfontosabb részeit képezik. Ezért már 1934ben, polgármesterségem második évében Wohlmuthné Galamb Ilona és dr. Tomor Dezső közreműködésével sikerült megszervezni a gyermeknyaraltatást. i ; I : — Minden kezdet nehéz. Sok nehézséget kellett legyőzni. Még sok esetben egyszerű, szegény szülők idegenkedését is meg kellett győznünk. Ki kell emelnünk, hogy a város közönsége megértette szándékainkat és áldozatos lelkülettel támogatta munkánkat. Omol is ke^zlte* modern felszereléssel és szakszerű munkával eiethü fényképet... KOVÁCS IMRE vl*sgazo t f nykep«szm - ster F O I O O P I Í K A ETM e Pápán, Kossuth Lajos-u. 22/a. s?ám alatt az udvarba i Saját érdekében ügveljen a cím ref márkás i erékparoK es rációk Rafkain I „ERÖ" villamoss. gi ts műszaki Kcre -Udés PAPA Tel : l'2-87 Másik súlyos probléma az a szellemi sötétség, mely egyes falvakban tapasztalható. Riasztó bizalmatlanság minden felsőbb kultúra iránt, és tévelygő keresése mégis valaminek, ami a munka egyhangú robotjában még szellem. Pedig van népi kultúra, művészet, mely a természet közelében élő emberben mindig ki kell fejlődnie. Ezt a kultúrát kell teljes egészében felderítenünk és erre alapozni azt, amit a népnek adni akarunk. A magyar szellem, a magyar kultúra elsőrendű érdeké, hogy fenntartsa szerves kapcsolatát a magyar földdel és néppel, a magyar lélek öntudatlan, romlatlanságában megőrizzük, vagy ahol már elkéstünk, mentsük ami menthető. A szellemieknél van azonban egy még égetőbb, riasztóbb kérdés. A magyar élet fizikai realitása és szellemi jövendője egyaránt függ tőle: az egyke. Termékeny földű, gazdag falvakban pusztul és vész el ez a csodás erős faj, mely kellő szaporodással néhány évszázad alatt újra nagyhatalommá válhatna Európa szivében. Ez a baj sokkal mélyebb és terjedőbb, semhogy egy elszigetel l tanító, pap, falukutató, vagy veszharsonát megfújó iró, mint Kodolányi, magában segíthetne rajta. Itt a törvény, az államnak kell drákói szigorral fellépnie. De azért a mi munkánk is szükséges. A politikát mindég a szellem készíti elő, és ha az egykés falvakban nem is, de a baj terjedését megakadályozhatják a lélek vezetői. Ugyanakkor a székelyföld égbenyúló hegyei között, sovány kis földjükön nevelik a székely,családok hősies erőfeszítéssel 10—12 gyermeküket. A magyarságkutatásnak leghálásabb, de legsürgősebb feladata is, belemélyedni a székely életbe. »Ha van mihez bizhatnod

1 a jelenben, — Ha van mit érezz, gondolj és szeress«, — ahogy Vörösmarty mondja, — akkor a székelység az. Minden idegen hatástól meníes, tisztaerkölcsű, magasabbrendű nép, rendkívül eszes és tehetséges, erős faj, sziget, Noé bárkája, melyből kisarjadhat — kellő gondozás esetén — az erő seb b, életképesebb magyar jövő. Már Petőfi megmondta, hogy a székely yér minden cseppje drágagyöngyöt ér. A túliiépesült falvak áttelepítése, az anyagi gondok enyhítése a politika feladata, de a magyarságkutatásnak kell az erdélyi havasok legrejtettebb kincseit feltárni és a magyar társadalommal megismertetni. 1 A magyarsáigkutatásnak nem lehet hallgatagon elmenni az anyagi bajoK, a földkérdés mellett sem. Mert a szellemi színvonal alacsony ságának sokszor, — bál' n^m mindig — az élet-szinvonal mélysége az oka. Amíg a háború tart, az ilyirányú reformok nem foganatosíthatók teljes mértékben, bár sok helyen történtek már hasznos újítások, mégis a tárgyilagos magyarság'kutatónak fel' kell fednie a tényeket, különben szélsőséges falukutatók teszik azt és többet ártanak, mint használnak vele. A cél, hogy minél több életképes magyar család' birtokolja ezt a földet. Ehhez a célhoz a magyar élet kutatása jelöli; mjeg az utat. * Végül itt van a társadalmi probléma. Ezzel kapcsolatban visszatérek kiinduló pontomra: az őstehetség kérdésére. A parasztzseni (kitűnő példa erre Móricz Zsigmondnál Turi Dani, alakja, Sárarany c. regényében) nem tud feltörni, magasbavágyik, meghasonlik. Ha mégis felkerül: úgy fogadják, mint exotikumot, vagy megvetik, mint parasztot. Dolgozatom elején azt mondtam

1: keressük meg a népitehetséget! Most azt mondom: fogadjuk be a népitehetseget! Nem az fogja megmenteni a magyar jövőt, hogy ki, hogy fogja a villát, hanem az, hogy hogy fogja a kardot, a tollat, a vonalzót, az orvosi kést, az ekeszarvát! De nemcsak a parasztzseni útja ilyen rögös. A látszólag egy szintűek, a nép körében is óriásiak az

1 ellentétek. Nagygazdák és napszámosok között világok vannak és a nagy alföldi parasztvárosok külvárosaiban ipari munkások és kubikosok problémái kúszálódnak egybe, bár ők is távol vannak egymástól. Ugyanezek a válaszfalak emel klednek a magasabb életsikokon is. Hibáink azonban más téren is akadnak. A magyarságkutatás feladata az egész magyarság tanulmányozása, minden osztályban és azoknak a pontoknak felkutatása, amelyek Ígéreteket jelentenek. De ne higyjük, hogy ennek az önmagunkba fordulásnak egyeílen tárgya a jelen idő tényeinek konstatálása. Éppen, mert az említett tények időszerűvé teszik a magyar ságkutatást a kutatónak, ha mindent ismerni akar, — az okokat és a várható következményeket, — akkor a múltba kell nézni, a történelem

L be. Tehát nemcsak a népi lélekbe, a népi művészet és kultúra minden ágába, nemzetfenntartó és földkérdésekbe, nemcsak társadalmi problémákba, hanem a teljes magyar élet tengerében, mult és jelen nagy kháoszában kell a kutatónak belemerülnie. Végezetül felmerül a kérdés: mi hát: a magyarságkutatás jelentősége, összegezve? És ki a magyarságkutató? Elsősorban természetesen az irók, papok, tanítók és politikusok. De mint mondtam, ez a kutatás önvizsgálat. Ebben az önvizsgálatban minden magyarnak részt kell vennie. A magyarság tudomány értéke, jelentősége az emiitett hibák kiküszöbölésében rejlik elsősorban. Másodsorban pedig mi, mai magyarságkutatók, a szebb magyar jövő nemzedékre örökül hagyjuk a tárgyilagos magyar önszemléletét, erőinknek reális alapokon álló ismeretét. Odakinn a harctéren dörögnek az ágyúk, folyik a magyar vér. Azért folyik a küzdelem, hogy kivívja lehetőségét a szebb magyar élet fel építésének. Ehhez az építkezéshez a magyarságtudomány most gyűjti a téglákat, melyekkel megépítheti majd a jövő muskátlis ablakos, kacsalábon forgó tündcrpalolaját. BW

— Ellenőrzést az országutakon ! — Levelesládánkból — Tisztelt Szerkesztő Űr! Mindenek előtt bocsánatot kérek

1, hogy levelemmel zavarom kedves Szerkesztő Urat, de olvastam már a lapjukban néhány levelet, melyek az enyémhez hasonló tartalmúak voltak. Azért kérném a Szerkesztő Urat, szíveskedjék a lapjában, — ha lehetséges, — helyt adni a következőknek: A mult héten szombaton a »gh

léttő«ban jártam csupán csak sétálni, - Az egyik kapu előtt a lépcsőn megláttam egy »barches« (fonottkalács) darabkát. Megbotránkoztam. Kissé távolabb szintén egy kapu alatt, majd az imaház kapujánál találtam egy-egy darabkát. Felr vettem mind' a hármat, becsomagoltam és megmértem az egyik kereskedésben. 28 dkg. volt a három darab. Hazavittem és elégettem. Nem tudom, n® lehet < nn|ék

! a pazarlásnak az oka! Miért csinálják ezt a mostani nehéz lidőkben? Talán olyan sok 0-án lisztjük van a z&dőknak, hogy még az utcára is kerül belőle? A rendes jegymennyiségből ez nem kerül. Csak »feketéből«. Ha pedig feketén veszik, minek nekik a jegy? Szigorúbb ellenőrzés kel/ene az országutakon! Mert csak faluról hozhatják be! Búcsúzom Szerkesztő Űrtól abban a reményben, hogy levelem közlése után talán mégsem fordulnak elő hasonló esetek. Maradok Szerkesztő Úrnak alázatos tisztelője: Horváth Gyula. Három esperes! kerület gyűlése a Kat. Diákotthonok érdekében Emelkedett hangulatban folyt le szombaton, július 17-én Pápa, Ugod és Bakonyszombalhely papságának gyűlés se a pápai beifcés gimnázium diszíermében. A gyűlés egyetlen tárgya: a Kat. Diákotthonok mozgalmának támogatása. A gyűlésen Dr. Hoss József pápai prelátus, országgyűlési képviselő elnökölt. Dr. Wünscher Frigyes vezérigazgató, egyetemi tanár, az A. C. szociális szakosztályának országos elnöke ismertette a Kat. Diákotthonok mozgalmának célkitűzéseit és megvalósítási módozatait. Hoss József a szervezési, a propaganda és támogatás módozatainak kérdéseit ismertette. Az előadások után több hozzászólás hangzott el. Reméljük, hogy Pápán* és környékén az országos mozgalom az ügyhöz méltó támogatásban részesül. —-mm-_ •HM •