Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-07-11 / 28. szám

40. évfolyam, 28. szán. Pápa, 1943 július 11., vasárnap PAPA ES N MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10*— P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLITIKII HETILAP. 1 Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség": Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Kik a magyar hivatástudat gyengítői? Részlet SZÍVÓS Donát bencés tanár „Magyar vagyok" c. nagysikerű könyvéből. 1. A kisleikű magyarok. Eziek azok a magyarok, akik, mivel bennük vagy sohasem élt, vagy már nem él 3 magyar hivatástudat, igy kárognak a magyar fiatalság fülébe: — A magyarság már eljátszotta történelmi szerepét... Nem tudott győzni a magyar jövőért vivott harcban... Kis nép lettünk... A magyar birodalmi gondolat sohase lesz valósággá, mert a körülöttünk Jlő népek nem enged'ik. • • stb. ... Igy kárognak... Elnémítani ezt a destruktív károgást!... 2. A magyar hivatástudat gyengítői közte tartoznak: A magyarság megosztóf. Ellenségek ezek is, mert vallási veszekedéseket szeretnének szítani, hogy beledobva a magyarságba a gyújtó kérdést (hogy t. i- a katolikus vagy a protestáns magyar az igazi országépitő magyar?,)!, {mlegóssZák lés egymás elten játsszák ki a magyarságot. De nem állnak meg itt. Faji, nemzetiségi, társadalmi alapon és pártpolitikai szervezésekkel lázítják egymás ellen a magyart, mert tudják, ha sikerül a lázítás, akkor majd a magyar végzi el azt a magyarirtást, amit ha más végzett volna el, akkor talán kinyiét v°lna a magyarság szeme. Nincs szükségünk láizitokra!. ..Nemi engedjük fiataljaink közé ezeket a — talán — bérelt lázitókat, mert tudjuk, hogy a megosztott magyar biztos préda, de az egységesen összetartó magyarság megalapítója lesz a magyar birodalomnak a Dunamedencében. 3. A magyar hivatástudat gyöngitésén dolgoznak az újfajta hazaárulók Is, akik már annyira nem magyarok, nogy a pártjuk hatalmi érvényesüléséért feladnák még a magyar birodalmi gondolatot is. Lehet, hogy ezek á szerencsétlenek vakok, mert a hatalom utáni vágy elvakította őket annyira, hogy nem is igen veszik észre, hogy már kiveszett belőlük a magyar hivatástudat, — és akarvanemakarva ellenségeink malmára hajtják a vizet. De ezek a szegény vakok nem látják: Lehet, hogy győz a párt, csak nem lesz, akin uralkodjék, mert az áruló csak addig értékes, míg eszköznek jó... De az is lehet, hogy ezek a hatalomért való vágyódástól megőrültek nem is olyan naiv magyarok, mint amilyennek mutatják magukat, hanem valóságos hazaárulók, akik — ki tudja milyen júdáspénzért — kiszolgáltatnák ezt a — szerintük — nagyzási mániában szenvedő magyarságot. Bilincset és kötelet az ilyen nazaárulókra!... Nem engedhetjük, hogy ilyen gonosztevők járjanak a magyar fiatalok között, és Ígérgetéseikkel, csábításaikká], a fiatalság tapasztalatlanságának kihasználásával hazájuktól, magyarságuktól fosszák meg azt a magjyar fiatalságot melynek az lenne a kötelesisége, hogy a magyar hivatástudattól Ie1

L kesitve megvalósítsa a magyar birodalmi gondolatot... A magyar hivatástudat gyengitőivel ^szemben azoknak, akik szeretik a magyarság jövőjét, keli, hogy elsőrangú kötelességük legyen, hogy: a) Beleneveljék minden magyar fiatalba'azta tudlatot, hogy a magyar birodalmi gondolat néni délibáb, hanem egy nemzet összefogásával és diadalmas nagy o takarásáva í megérlelhető gyümölcs, — és hogy a' magyar hivatástudat némj néhány magyar fantaszta gőgje és önérzete, hanem minden magyar fiatal iiel

1kének tudatos és jól megalapozott alaphangja. b) Ezért tehát minden magyar fiatalt a magyar birodalmi gondolat szereimesévé kell tenni, és tudatosan felkelteni benne az önérzetet, melyet az a cél ad

1 meg minden magyarnak, hogy a magyarságnak történelmi szerepe van az! egész Dunamedencében. c) Sőt, mivel reformjkorszakban élünk, sürgetni toéil azokat a jót átgondolt reformokat, melyek a magyarságban a magyar birodalmi gondolatot és a magyar hivatástudatot erősitik. d) De még egy fontos dolgot kell belenevelni a magyar országépitő fiatalságba: A magyar birodalomban élő nemzetiségek nem ellenségei a magyarságnak addig, míg ezek a nemzetiségek vállalják a magyar sorsközösséget a magyarság jó és rossz sorsában, és nem kacsingatnak másfelé. A magyar hivatástudat kell, hogy megtanítsa a magyar fiatalságot arra, hogy . a magyar birodalmat nemzetiségek nélkül nem lehet elképzelni. Ezeket a nemzetiségeket tehát, míg jól érzik magjukat nálunk és nem gyújtják fel' a vendéglátójuk házát, — míg résztvesznek a magyarság sorsküzdelmeiben lés nem irigylik (mint jövevények) a házába fogadó magyar atyai hatalmát, — szeretjük és mint Szent István birodalmának magyarszivű alattvalóit megbecsüljük és ugyanazon jogokban részesítjük, mint a magyarságot... De ha a magyar birodalmi gondo| lat árulói lesznek, akkor számoljanak az árulók sorsával... T~ Új Nemzetvédelmi Keresztesek A kommunizmus alatt tanúsított hazafias viselkedésükért városunkból ismét többen megkapták a Nemzetvédelmi Keresztet. Keresztet adományozta. Városunkból megkapták jniég: Tóth Gézla postafőnök, dr. Tóth István a Pápai Takar ékpénztár ügyésze, vitézi faradi Varjas Zsigmond bornagykereskedő iés dr. Véghelyi Imre ügyvéd. Az újonnan kitüntetetteknek ezúton is őszinte örömmel gratulálunk. Első helyen kell megemlitenünk Antal István dr. nemzelvédelmi-propaganda miniszter, orsz

; gyűl. képviselőnk nevét, akinek Kormányzó Urunk Őfőméltósága szintén a Nemzetvédelmi Katolikus Diákotthonokat! . A Katolikus Diákotthon mozgalom' érdekében dr. Czapik Gyula egri érsek, egyházmegyénk apostoli, kormányzója körlevélben szólott híveihez. E körlevél rámutat a diákotthonok céljára, rendkayül nagy fontosságára, épp ezért teljes terjedelmében közöljük. A katolikus anyaszentegyház hivatásához hiven mindig törekedett arra, hogy híveit a hit igazságain kívül a szükséges műveltségi ismeretekre is megtanítsa. Ezért állitolt fel minden időben különböző iskolákat. Ezért törekedtek papjai a saját költségükön is neveltetni arra érdemes gyermekeket. A tanitás mellett a nevelésre is gondot fordított. Ezért állított fel sokfelé nevelő intézeteket, diákotthonokat. Magyarországon is többfelé vannak ilyen kato; likus internátusok, azaz diákotthonok. Különösen a világháború óta mindig több ós több család taníttatja gyermekeit. Gazdasági erő hiányában vasúton kénytelen gyermekét iskolába járatni, mert nem tudja a diákotthon tartásdiját megfizetni. A vasúton való iskolába járás sok hátránnyal jár a gyermekekre tanulás és nevelési szempontból egyaránt. Ezen a bajon a szülők és gyermekek érdekében segíteni keiíl. De más szomorú jelenséggell is találkozunk. Lelkipásztorok, tanítók, katolikus szülők sokszor látják, nogy egyik-másik falusi gyermekből az egyháznak, hazának igen értékes fia lehetne, mert igen értelmes és jólelkű. De ugyanakkor fájdalommal látják, hogy sok esetben nem lehet a szorgalmas, tehetséges gyermeket taníttatni. Mi ennek az oka? Az, hogy az említett internátusaink, diákotthonaink száma csekély és ami van, az sem tud elégséges kedvezményt nyújtani. Lelkipásztoraitok és katolikus egyéb intézmények sem tudnak annyi tehetséges gyermeket taníttatni, amennyi megérdemelné. Ezen a bajon akar segíteni Magyarország hercegprímása. De hogyan?! Ügy, hogy a folyó év május 25-én Budapestre hívta gyűlésre az ország katolikusainak szine-javát. Ott volt a miniszterelnök, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Budapest székesfőváros vezetősége, az egyetemek, az iskolák vezetői. A gyűlésben elhatározták, ho^y megindítják a Katolikus Diákotthon Mozgalmat abból a célból, hogy az országban szer te-széjjel több helyen a „Hiszek, mert érzem a magyar nemzet erejét. Hitiet és bizalommal megyek, megyünk és mehetünk mindnyájan előre. A magunk rendje, a magunk ősi felfogása, a magunk becsületes magyar szive szerint kell berendeznünk ezt az országot a magunk felfogásában és mindenki bizhatik abban, hogy a magyarság, amely Szent István óta kilencszáz esztendőn keresztül járta ezt az utat egészen a legmodernebb korig, újra és továbbra is ezen fog tudni haladni a következő évszázadok elé." (Teleki Pál gróf.) szükséghez képest katolikus diákotthonokat építsenek. Az ország vezető katolikus férfiai azt akarják, azt látják jónak, hogy az országban több olyan 'katolikus nevelőintézet épüljön, amelyben katolikus családokból származó gyermekiek olcsó, jó ellátást kapnak' s igy tovább tanulásuk 'lehetővé válik. Ezeknek a nevelőintézeteknek: megépitése igen nagy összegbe kerül.. Egy ember nem is tudná a kérdést megoldani. Támogatja mozgalmunkat az ország fővárosa, a magyar kormány. Egyesek is tekintélyes pénzösszeget adtak már. De mindez nem elégi Itt most olyan nagy elhatározásról van szó, hogy annak megvalósításában mindlen katolikusnak részt kell vennie. Gyermekeink jövőjéről van szó. Az áldozatkészségből! mindenkinek ki kell Vennie a rüsfziét. Hála Isten, sokan vagyunk katolikusok Magyarországon. Ha mindenki megteszi katolikus kötelességét, tekintélyes tőke, fog összegyűlni. De tehetsége szerint mindenkinek részt kell venni az áildoZatos összefogásból. Nem is kétlem

1, hogy Kedves Híveim megértik, miről van szló s hozzájárulását senki meg nem tagadja. De ne elégedjetek meg azzal, hogy a mozgalmat adományotokkal támogatjátok. Hirdessétek másokinak is. Szerezzetek a diákotthon mozgalmának »ok jóakaró barátot. Önmagán segit, s Isten áldását biztosítja a maga számára, aki a katolikus diákotthon mozgalmat támogatja és terjeszti. Elmentek a székely gyermekek Július 3-án, szombaton egy kisebb gyermekcsoportot kísértünk a 1 pápai) állomásra Tíz hónap alatt 1 élekben hozzánk nőttek. Ezért volt könnyes a szemük az elválás perceiben. Hálás, szeretetteljes mosoly tört felénk a könnyes szemekből. Kicsi szivük ragaszkodását, szeretetét nem tudták szavakba önteni, csak a Székely Himnusz éneklésével adták tudtunkra, miért hozta ide őket az egységes magyar szeretet, a három történelmi egyház. Köszönték a kevesek áldozatát, megértését. Köszönték a kisebbre szabott kenyerük önzetlen megosztását. Leginkább köszönték a testvéri ölelést. Ölé Sándor ref. lelkész búcsút mon-