Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-07-04 / 27. szám

40. évfolyam, 27. szám. Pápa, 1943 július 4., vasárnap *m 'ÁM ES YIDEKEI MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10'— P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, IC. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. A gejzír meg az óhaj Ugyan akad-e egyetlen kiművelt magyar fő a magyar ég alatt, aki ne értette volna meg azt a beszédet, melyet Dr. Sulyok Dezső a csodálatos gejzírről mondott a Perutz-gyár kultúrház avatásán? A magyar embernek jellemző tulajdonsága, hogy nyíltan és őszintén megmondja a dolgok lényegét. Miért kellett hát »esodálatos gejzírrek megjelölni azt az »eszmét«, mely »a XIX. és XX. században tört elő«, melynek kiküszöbölhetetlen idegen neve van az eszme idegensége mellett: Liberalizmus. Igy mindenki érti és tudja, hogy miről van szó. Lőcsökkel való hadakozás lenne a tankok és golyószórók korában, ha magyar ember bizonygatná »ennek a csodás kornak« remekbeszabott vívmányait, melynek súlyos ostorcsapásait minden magyar a hátán érzi évtizedek óta. Gyerekes nagyképűség kell ahhoz, hogy valaki a magyar ég alatt a liberalizmus zászlaja <alá álljon és azt, mint eszmét zsinórmértékül állítsd maga vagy mások elé. Gejzír ez csak, mely kiöklendeződik, de nem tud' még Perutz-gyári gépeket se hajtani. De talán azért kellett ezt a 60—70 esztendős rőtszakállú eszmét előráncigálni, hogy ennek árnyékában el lehessen egy óhajt rebegni az értékekről. Vakulj, hát magyar! Faj, vallás, társadalmi különbség nélkül,vannak nekünk »értékeink«, akik előtt le kell borulnunk és úgy tekinteni őket, mint a^magyar felemelkedés egyetlen és mindent kizáró útja« megalapozóit. Igen, hát itt vagyunk. Mit is ér az ember, ha magyar? Mit ért, ha a hét vezér közül hat lemondott kiskirályságáról egynek a javára, hogy egy összpontosított erőben tovább vigye a pártharcok esztelenségét elkerülve a magyar faj uralmát és megalapítsa a világ legtökéletesebb állameszméjét; mit ért Szent László, IV. Béla, Hunyadi, Bocskay, Bethlen, Rákóczi, a 48-as vezérek és a mai magyarság harca a magyarság uralmáért, ha Galíciából elindulhat egy faj a XIX. és XX. század csodás gejzír lökdösésében :és egy síppal a szájukban egy megnyúzott nyúl bőrével a hónuk alatt megengedtetik nekik, mint »értékeknek« elfoglalni a helyét annak a magyarságnak, akik az »érték« ellentéteképen, mint értéktelenek, másfélmilliós tömegként vándorbotot vettek kezükbe és a hontalanság keserű kenyerét ették, hogy lelkük egyszer végleg kialudjék. Ó! csodás óhajos gejzír, hát itt tartunk. Meg kellett nyílnod a Perutz-gyár kultúrház avatásán, hogy > megismerjünk egy kort és megismerjük az értékeket. Gejzíres óhaj! hidd el, nem fogsz teljesülni. Itt áll egy nép: a magyar, amelynek van egy 75 éves erős, ünnepelt vezére, akinek egyetlen szavára minden óhaj megszűnik és nem valósul meg más kor, mint, amit Ő és népe teremt. Ez pedig a magyarság egyetlen és mindent kizáró útja. Aratás előtt. B. Szász Lajos m. kir. közellátásügyi miniszter június 29-én rádióbeszédet mondott, amelyben többek között a következőket mondotta: — Péter és Pál napja! Holnap megcsendül a kasza a mezőkön, hogy learassa az »élet«-et, amellyel Isten a magyar földet és a magyar munkát megáldotta. Minden évben elfogódott sZivVel várjuk ezt a napot, az aratás hagyományos ikjezdetét. Péter és Pál apostolok' napján a magyar mezőgazdaság nfc'pte azért megy templomba, hogy megköszönje az áldást és erőt kérjen Istentői az aratás szent, nehéz munkájához. — Népünk egyik legjellemzőbb sajátossága harckészsége, legendás vitézsége és hite melliett a föld szeretete, megbecsülése, a földhöz ragaszkodása. Szorgos munkáskezeknek a föld szeretete áltál felfokozott munkája változtatta át kai ász termő mezőkké a történelmünk folyamán oly sokszor folytatott harcokban felperzselt vidékieket. Ez a földszeretet, a földnek] nemicsak közönséges, értelemben vett megművelése, hanem annak szeretetteljes gondozása volt és lesz alapja hazánk gazdaságii erejének. — Háborúban vagyunk. Sokan fegyverrel a kezükben távol vannak a hazától, hogy idehaza nyugodtan lehessen szántani, vetni és aratni. — Holnap megkezdődik az aratás. Ismét megkezdődik a munka az ország belső frontjának biztositásáért. Ezen az aratáson áll, vagy bukik az ország rendje. Mindenki ismeri az új terménybeszoigáiitatási rendet, amely holnaptól kezdve hivatva van az ország ellátását biztosítani. Holnaptól kezdve a magyar földi, a kalászos mező egyetlen nagy hadiüzem. Ebben a hadiüzemben nincsenek hatalmas gépek, amelyek a hadianyagok ezreit gyártják futószalagokon, hanem ezernyi és ezernyi magyar arató lendületes munkája pótolja a gépek teljesítményét. Ebben a hadiüzemben iá gépek zaja helyett a marokszedő Hányok éneke szól, s a gyár terem boltozata Isten szabad egie. Ez a hadiüzemi nem' pusztulást és rombolást okozó harceszközöklet gyárt, hanem az életet és kenyeret adó gabonaszemek milliárdjait fejti kii a kalászokból. És mégis hadiüzem, s minden munkása tudja, hogy mi a cet, miért dolgozik. Tudja azt is, hogy ebben a nagy hadiüzemben nincs munkaidő. Fáradhatatlan munkával kell a rendet vágni napkeltétől napnyugtáig, mert a munkának nagy tétje van: Magyarország. — Csatasorba szólítom tehát a termelőt, a kereskedőt és a fogyasztót egyaránt. A termelői öl, a földet megmunkáló gazdától azt kívánóin, hogy minden gabonasziemet gyűjtsön össze s teljesítse pontosan besző Igáltatási kötelesiSégét, mert ellenkező esetben nagyon nagy árat kell fizetnie azért a haszonért, amelyet számára a beszolgáltatási; kötelesség elmulasztása jelenthet. A kereskedő pedig, aki a nemzet bizalmából hozza az árut a termelőtől a fogyasztóig, minden lépésnél ügyeljen az egyenes útra. Az áru átvételénél ne a termelőt lássa, hanem a honvédelmi kötelességét teljesítő magyar gazdát, aki termésének köteles részét, fajtája szeretetétől áthatva bizalommal adja át magyar testvérének. Erről az egyenes útról elhárítok minden akadályt, de jaj annak

1, aki az egyenes útról letér és árokba téved! A fogyaszU\k milliói pedig a nehéz időkhöz méltó, példás fegyelemmel segítsék elő ezt a hatalmas munkát, amit ellátásuk érdekében végez a magyar gazda és kereskedő, s rekesszék ki soraikból azokat, akik a mostani viszonyok közepette — a közérdekről megfeledkezve — kizárólag csak egyeni érdekeiket néznék. — A magyar kötelességteljesítés ez

1 újabb példája nyomán új imádság száll fel majd a magyarok Istenéhez. Az a könyörgés, amely a bizonytalan jövő miatt aggodalommal teli hangon esedezett a háborús nélkülözések között az életet adó mindennapi kenyérért, — ha mindenki teljesíti kötelességét, — ihálaimává alakul át s az új gabonából sütött kenyér megszegésekor minden magyar lelkéből a diadalmas öröm hangja száll az ég felé: Hálát adunk Neked, Uram

1, a nagyobb darab kenyérért! Tanfolyamzáró ünnepély a r

fKeraktosz"-ban Pénteken estie a Keresztény Munkásegyesület 'előadó termében ünnepélyes keretek között fejeződött be az a nyolc hetes tanfolyam, melyet a Keresztény alkalmazdttak Szövetsége rendezett tagjai részére. A Hiszekegy elhangzása után mindenegyes tanfolyam hallgató a számviteli és kereskedelmi levelezés hasznos tudományából jelesen tette le a vizsgát, miáltal beigazolták, hogy a gazdasági életben sokat jelentő tisztes kereskedői, pálya betöltésére elhivatottak. Szép előmenetelről tanúskodó vizsga befejezése után Szalay Lajos titkár a szövetség vezetősége nevében köszönetét fejezte ki Sándor József keresk. középiskola h. igazgatójának, mint a tanfolyam előadó tanárának, aki időt és fáradtságot nem kímélve, önzetlenül és pazarul adta át tudása legjavát annak a keresztény magyar ifjúságit ajk, akik a kereskedő pályát választották élethivatásuknajk s akiktőt az élet mostohasága megtagadta, hogy tudás vágyukat felsőbb fokú iskola padjaiban sajátítsák el. Ezután Bocskay László a tanfolyam hallgatói nevében szép beszéd kiséreté„ Testvér testvért, apát fiú elad... Mégis ne szóljon erről ajakad, Nehogy, ki távol sir e nemzeten, Megutálni is kénytelen legyen!

a {Tompa: A gólyához.) ben köszönte meg előadó tanáraiknak! szíves fáradtságát s iránta tanúsított hálájuk és szeretetük jeléül) díszes virágcsokrot s egyéb emléktárgyat nyújtott át. A bizonyítványok kiosztása után Sándor József h. igazgató szívből jövő szavakat intézett felnőtt tanitványaihoz, intve és figyelmeztetve őket arra, hogy tanuljanak tovább, hogy az 'eljövendő új magyar életben reájuk háruló feladatnak meg tudjanak felelni. Eszel az ünnepélyes záró tanfolyam a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Itt említjük meg, hogy a tanfolyam sikeres megrendezése Tocsik Ernő elnöík érdeme. A győri kir. törvényszék. B 1288/1942 — 9 sz. A MAGYAR SZENT KORONA NEVÉBEN! A győri kir. törvényszék, mint büntetőbíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége, miatt Nyárs István ellen indított bűnügyben nyilvános főiargyalá

r» alapján megnozia a következő ' Ítéleted Nyárs István vádlott 49 éves, rk. vallású, pápai születésű és lakos, magyar állampolgár, nős, családos, ir-olvas, katona volt, szülei Nyárs János és Szalui Teréz, vagyontalan, játékszerkészitő, bűnös a Bv. 1 §-ába ütk. és a Bv. 3,§-ának 1 p. szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében. A kii*, törvényszék' ezért: Nyárs István vádlottat a Bv. 3 §-a 2 bek.-e alapom. a Lik. 92 §-jának az alkalmazásával iüO egyszáz) pengő pénzbüintetésrle itéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetében a íi tín 8,-9 és 10 §-a alapján lü pengőnként 1 napi összesen 10 napi íogiiázra kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre Ciii. üed sének kö> lésétől számított 15 nap . Lui kell végrehajtás terhévei a í számú posiatakarckpénztárii t sekkszámi Ara (igaz:úgügymIniszú-rlurn. LümecLspénzek bevé.eli szánrlája Bj est) az 1892 XXVII tc. 3 §-ában meghatáro- >u célra megfizetni: A vádlott a Bj) 480 §-a érteimében koteks az eddig felmerült és az ezután felmerülő bűnügyi költségeket az államkincstárnak megtéríteni, de a költségeké a bíróság az 1890 XLIII tc. 1 §-a a! ipján eg, ei3re behajthalajannak ny.l\ uiitja. Á vádlott a Bp 480 §-a értelmében köteles lüű pengő költséget tomagánvádtp. részére, dr. Sulyok Dezső és dr. Kende György pápai ügyvédek kezéhez vJgv^hajtái terhével 13 nap alatt meiji:zetUJ. — A kir. törvényszék a St 40 §-a értelmében kimondja, hogy a kiszabott pénzbüntetésért és bűnügyi kölisi'gekérf elsősorban Nyárs István vádlott, másodsorban Xe.ncsics Elek pápai lakos,mint a Pápa és Vidéke időszaki politikai hetilap kiadója, végül pedig a Keresztény nemzeti nyomdaválta lat rl pápai bejegyzett cég. mint a Pápa és Vidéke nyomdájának tulajdonosa felelős.