Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-07-04 / 27. szám

PÁM ÉS YIDÉKFT 1943. július 4, vasárnap bek­kir. törvényszék a St 43 §-ának 4 értelmében elrendeli, hogy iaj és Vidéke időszaki lap szerkesz­tője az Ítélete" indokaival egy üti a »Pápa és Vidéke« cimü politikai heti lapban a jogerős Ítélet közlése után megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül kö­vető lapszámának elején rendes nyo­mással és minden lappéldányban tegye közzé. A kir. törvényszék elrendeli 1, hogy az itélet jogerőre emelkedése után a vádlott erkölcsi és vagyoni bizonyítvá­nyával együtt a Bp 494 §-a alapján a győri kir. ügy ész s éggel és a m. kir. rend­őrkapitánysággal • Pápa, közöltessék. Indoliolás: A kir. törvényszék a főtárgyalás adatai és a vádlott részében! beismerő vallomása alapján tényként állapította meg, hogy Pápán 1912 évi február hó 1 napján a >Pápa és Vidéke« cimü politikai heti­lapban »A pipagyár rejtelmek címmel 1 cikk jelent meg, melynek szerzője Nyárs István vádlott. A cikk 1 egész tartama tekintetében a kir. törvényszék utal a becsatol, lappél­dányra. • A cikk többek között a következő ki­téieLkei tarh 1 nazza: »De jaj annak a munkásnak, aki szerencséi lenségére bár­milyen okbél mulasztani merészel. A mulasztási pedig a tulórábé'l vonják le. — Egy jiél rendtes munkaórája 4o óra. — Ma vi.laki mondjuk 17 órát ii>i'áráz, die qgy napol, vagyis 8 rendes órái, 3 rendkívüli órát mulaszt, akkor a mu­lasztott 1 N1 órái mindig a heti 17 túlórá­ból vonják le. — Hol a kemény kéz, amely iil rendel teremt? Mennyi kihí­vás van az ilyen elbánásban? Meddig fe­szi Lk a húrokat? .... ,»Miből #és ho­gyan szabadult lel az ifj. Kaufmann?« ... »Állitóiag csekély hat hónap alatt segédlevelei szerzett Pesten ...Mi a szaktudása? A háborgó lelkek nagyon megnyugodnának, ha ezekre a kérdések­re megnyugtató választ kapnának.« • Nem kell lehái az üzemnek hosszú fá­radsággal szakmunkást nevelnie. Két­három hónap alatt a gyermek afképnéíí hagyja az tizemet a csekély órabér miati. ... Van olyan női munkaerő is, aki 10 év óta dolgozik, de órabére csak husz fillér! < ... »Ugy látszik, hogy a ka­tonaélet valóságos szanatórium a pipa­gyárhoz képest. ... »Az a kosz, az a piszok .. Harminckét munkás éleiéről. egészségéről van szó! Nem v'lá­gos annak a Németországból jött nőtlen zsidónak az üg'ye sem. akit nemrégen vettek fel s akinek egyesek szerint 25.— mások szerint 16 P. kezdőfizetést adott az üzem és akit derék keresztény mun­kások nyakára felügyelőnek tettek ineg« .... »Igaz-e az, hogy ezüst pénzt olvasz­tottak a kupázásra »Szabad-e munkást mosásra, vasalásra, favágásra, szóval! cselédségre felhasználni? Ugy látszik a favágónak többet kellene fizetni, mint amennyit az üzemi munkásnak fizetnek. — Nincs-e végül egy hatóságilag' megál­lapított minimális munkabér, amelyet minden üzemnek meg kell fizetni, még a pápai pipagyárnak is?« .... Betetőzte mindezt az, nogy az üzem egyik régi, kipróbált munkását, Nyárs Istvánt min­den megokol ás nélkül kitették az üzem­ből ennek a goromba télnek kellős kö­zepén. — Tizennégy éven át dolgozott becsű l őttél, szorgalommal, tehetséggel. 1941 évoen megszűnt a rézzel való mun­ka. — Uj anyag, az alumínium került a gyárba. — Kemény próbálkozás után jöttek rá, hogy miként lehet forrasztás nélkül pipafedelet készíteni. — Ezt is készítek modern felszereléssel és szakszerű munkával élethű fényképet... KOVÁCS IMRE vizsgázott f nyképészm.ster FOTO-OPTIKA Pápán, Kossuth Lajos-u. 22/a. szám alatt az udvar­ban. Saját érdekében ügyeljen a címre! Márkás kerékpárok és rádiók Rátkainál „ERŰ" villamossági és műszaki kereskedés PÁPA Tel.: 12-87 Nvárs tal'Ü'.a fel!.. Pompás munkaerő | basánál srl volt. — Tudta az üzem gazdája is. — Neki adott legmagasabb órabért., — Egyedi I neki veit 58 fillérje óránként. Hogy m l y en értékes munkaerő volt, bizonyíték arra az a tény Is. hogy a munkaadó a mások és az Oti tudta nél­kül még külön líl P.-t adott neki ha­vonta. —r Mért liikte most ki az uccára? .. TnlAn nagy bűne az volt, hogy nem tudta elviselni munkatársainak kizsák­mányolását és követelte számukra az 19S9-ben "megállapított legkisebb mun­kabért, amelyet a pipagyár a mai napig sem fizetett? < ... »Leheí.-e egy magyar munkást minden ok nélkül és védelem nélkül a szociális jelszavak és alkotások idején a tél ket&s közepén kényuri ön­kénnyel megfosztani a munkától és ké­nyért I ?.. Nincs ez ellen sehol oltalom? Nem lehet belenyúlni ebbe a fészekbe?« Nyárs István vádlott a fent hivat­kozott sajtó termékben Kaufmann Hugó főmagánvádlóról a pánai pipagyár tu­lajdonosáról oly tényeket állított, me­lyek valóság esetében főmagánvád!ő el­len bűnvádi Jl járás megindít Isíra okul 1 szolgálnak és őt közmegvetésnek 1 tennék 1 ki, ezért cselekménye a rendelkező rész­ben irt bűncselekmény tényálladéki ele- j meit kimeríti s igy őt a kir. törvényszék beszámítást kizáró, vagy bünlethetősé- \ get megszüntető okok hiányában a fő­magán vád ló vádja folytán büncselete- . menyben bűnösnek mondotta ki és meg- ! büntette. A kir. lörvénvszék a büntetés kasza- i *-o<ifó I'örülniénvként mér­leg 1 e a \ k.lok bűn e eX előébié . de azi : ni vei o \úi 1 it régen vol bírn etvje, mint ese'vél / jelentőségűt vei e Jl&ve­le nbe HenLen ín/hiiő i ö üim 'nykéiri: mérleg lie a vádlott sok gyermekes csa­I í.do s i II) oo iá', t'ő m a g • n vád lótól ör i •'n t elb c á,iásáv\ 1 kupc ol i.o»f IhevüU iel­k állapotát s ezen enyhítő körülmények túlnyomó és nyomatékos vol iát f'gve­lembe véve ugy a 1 Ura, hogy vádló ital szemben a törvényben fchünteléskéit uogíllipitoti fe^iiázbün'.eíés leg'Kisebb mér léke is arány talmul súlyos lenne, ezért a vádlott büntetését a Btk 02 §-ú­nak ; Ikvl itatásával a hí n csele lém ny sn.lyánoz és váciloít alanyi bűnössége fo­kához mért, valamint vádlott vags mi vi­szonyaivá] arányban álló pénzbünieté­beníszabta ki. Az itélet egyéb rendelkezései a fel­hívott törvényszakaszokon alapulnak. Győr, 1943. február 5-én. dr. Deákj- Ferenc sk. kir. tszékii biró a fő árgyalás vlnöke. dr. Kőrös Emil sk. kir. tszéki biró it. szerkesztő. dr. Fehérvári Imre sk. kir. j'á'r&s­bíró. \ A kiadmány hiteléül: Olvashaia lm alá rás sthív. tiszlv. Az ítélet jogerős és végrehajtható. Győr. 1913. junius 9-én. Olvashaia lan aláírás a kir. iszék elnöke h. Méltó viselkedést az lirnapi körmeneten! KAPTUK A KŐVETKEZŐ LEVELET : Tekjn tetes S zerkesztő ség! Az úrnapi körmenet alkalmával tör­tént megfigyel ésem'nek szíveskednék helyt adni a »Pápa és Vidéké«-ben. Ta­pasz taltam, hogy minden évben jelenik meg ilyen cikk, de úgy látszik, hogy a nagyközönség' figyelmét elkerülj!, vagy pedig nem akarják tudomásul vfenní, hogy a körmenetre nem társalogni, po­litikát megbeszélni és családi ügyeket intézni kell menni, mint azt tette két jobb iparos és két kisgazda, akik olyan hangosan folytatták megbesziéláseiiket, hogy még az éneket is túlharsogta hang­juk s megérdemelték volna, hogy rnteg­botozza őket az ember, hogy ilyien dol­got mertek körmenet alkalmával csi­nálni. Maradok hazafias üdvözlettel: Pápa, 1943. június 19-én. Vitéz Vadkerly Béla Molnár János vaskeresztet kap K. város alatt elkeseredett harcok folytak. A bolsevisták téli offenzívája itt tombolt a legnagyobb erővel. A zászlóaljnyi erejű német katoná­nak a város nyugati pontját kellett tar­tani, mi pedig a város előtti folyócska egyik fontos hídfőállását védtük. A két harccsoport szárnyai egy erdőcske alatt érintkeztek. A bolsevisták minden eddi­git felülmúló erővel indítottak támadást állásaink ellen. A támadást a hajínaHii órákban tüzérségi tűz nyitotta meg. Há­rom óra hosszán át kisebb-nagyobb lö­vedékek százait szórták a német-magyar vonalra, a gyalogság csak akkor indult támadásra. Véres és elkeseredett küzdelem kezdődött. A géppuskák erdőkei kaszáltak a bolsevisták soraiban. A go­lyószórósok egész közeire engedték be a támadókat, hogy biiztos célpontot nyújt­sanak. Minden lövés után egy bolsevista katona csapta ég felé karjait s rogyott a hóra társai közé. Jöttek... végeláthatatlan hullámok­ban jöttek ... Fegyvereikkel hadonászva, állati hangokat üvöltözve rohantak fe­lénk. A géppuskák csövei átforrósodtak, a kilőtt töltényhüvelyek halmokká tornyosultak a védőárokban. Szomszédainknál, a nemeteknél ugyanez volt a helyzet. Ott már több helyen kézitusára került sor s puska­aggyal, szuronnyal, kézigránáttal verték ki, az állásaikba betört bolsikat. A harc hullámzott. A német vonalakba magyar katonák keveredtek, a szomszéd vonal­ból pedig néhány német vetődött hoz­zánk . A német vonal egyik magaslati pontján golyószóró állás volt. A támadó szovjet katonák hamar észrevették, hogy legveszélyesebb ellenfelük ez a golyó­szóró. Azt igyekeztek megsemmisiteni. Géppuskatüzet összpontositoltak rá. Si­került is a golyószóróst kilőni. A táma­dók oldalában lévő golyószóró elhallgat­tatása nagy örömet keltett a szovjet ka­tonák körében. Hangos »urrá« kiáltás­sal rohamozták újra. Molnár János tizedes, aki a harc során a némtet állásba sodródott, egy pil­lanatig sem habozott, amikor a veszélyt látta. Kiugrott az árokból és a szörnyű tűz ellenére kúszni kezdett az árván ma­radt golyószóró felé. A bolsevista fegy­verek dühe most ellene fordult. Valóság­gal porzott körülötte a hó a golyóktól. Isten csodája, hogy odaért. De néhány másodperc múlva újból belevegyült a harci zJajba a golyószóró jellegzetes kat­togó hangja és Molnár János beavatko­zása egyelőre eldöntötte a küzdelem ki­menetelét. A golyószóró ugyanis éppen a legnagyobb támadó hullámot kapta ol­dalba. A váratlan fordulatnak bámula­tos hatása volt. A támadó sorok meg­bomlottak és elindultak visszafelé... Molnár János ügyesen kihasználta a pillanatnyi helyzetet. A golyószórót felkapta és előrébb futott vele. Egy hor­hos szélén, ahonnan jó kilövés kínálko­zott, levágódott és most már szinte hát­ba kapta a bolsevistájkat. Ez teljesen megzavarta a támadókat. Elölről is, há­tulról is tűzbe kerültek. Megtorpantak. Most már csak a puszta életűiket akar­ták menteni. A harc közel két órán át tartott s a mieink teljes diadalával végződött. Molnár János tizedes vitézságéért a II. osztályú vaskeresztet kapta. A vas­kereszt szalagja most is ott díszlik zub­bonyán, közel a két bronz vitézségi éremhez, amelyeket a hős Molnár János még a K. körüli harcokban szerzett. Ez a kis történet egy gyöngyszem a magyar katona hősi eposzához... Gerendi László karp. honvéd (Honvéd haditud. osztály.) rr rŐszinte Velencében a Rir l tó-hidfőnél áll egy ház. A falán egy emlék'kövön ez a fel­írás olvasható: »íme a pápa legnagyobb tette«. Vájjon meiyik pápának a legna­gyobb tettét hirdeti a felírás? X. Pius pápáét. Pápa város keresztény társadalma ismeri a szentség hírében elhunyt nagy pápát, akinek sírjánál sohasem alszanak el a gyertyák és nem száradnak eil a hála virágai Mindnyájan tudjuk, hogy ő vitte az Űr oltárához a századforduló körül elhidegülő emberiséget, ő telt ben­nünket az Ür asztalának mindennapi vendégeivé. A ház, amelyen ez a felírás áll, bizo­nyára X. Pius pápa ezen szent tetteit hirdeti... Nem! Ez a ház egy katolikus újság­nak, a Difesa-nak a székháza. Amikor X. Pius még Velence pát­riárkája volt, tudomására jutott, hogy a Difesa nehézségekkel küzd. Erre ezt a kijelentést tetle: Nem riadok vissza semmi nehézségtől sem. hogy a Difesa-t megmentsem. Ha kell, odaadom arany­gyűrűmet és mellkeresztemet, sőt méi, 1 bíbornoki ruhámat is«. Velence főpapja nemcsak beszélt, hanem cselekedett is! Egy gondolában házról-házra jáft jeis olyan hatalmas olvasótábort gyűjtött lösszé, hogy a Difesa virágzásának leg­szebb korához érkezett. Velence patriárkája, amikor Krisz­tus földi Helytartója lett, az újságírók előtt igy nyilatkozott: »Hiába fogtok templomokat építeni, missziókat tartani, iskolákat alapítani, minden igyekezetetek hiábavaló lesz, ha elhanyagoljátok napjaink 'llejgfomtoslabb fegyverének forgatását, a keresztény új­iságirást és ha nem gondoskodtok ke­resztény lapjaink tömeges elterjesztésé­ről.« A világég'és szörnyű orkánjánál csak a világnézetek harcának ereje és keménysége nagyobb. A diadalmas vi­lágnézet szerény, de modern munkása Pápán negyven év óta a Pápa és Vidéke. A nagy háború előtt egyedül állta a vár­tát és védelmezte a keresztény társada­lom érdekeit. Akkor még bűn vollít, kleri­kaJizmus volt, az elmaradottság sötét képviselője volt az, aki örök krisztusi igazságokért és nemzeti célokért küz­dött. Az elgettósodott magyar élet égbe­kiáltó bűneit élte. Milliós tömegei nem találtak megélhetést az ezeréves hazá­ban. Idegen érdekekért dolgozott a nem­zet ... Akkor keresztény célokat és nem­zeti eszményeket szolgálni hősiesség­nél is többet jelentő munka volt... örömmel látjuk, hogy tömegeink észrevették a Pápa és Vidéke munkáját. Napról-napra gyarapszik olvasótábo­runk. A további céljaink elérésére azon­ban még nagyobb öntudatra, tevéke­nyebb közreműködésre és segitő erőkre van szükségünk. Agitáló, terjesztő és munkánkat támogató apostoloik keMe­nek. A 40. évfordulón az eddigi munka­társaink mellé még sok pápai keresz­tény életkönyvébe szeretnénk beijeje­gyezni: »Ez volt életének a legnagyobb tette!« Molnár István. Zongorát vennék Címeket kérem a kiadóhiva­talban (Korvir-utca 3. szám) leadni. Festéket, olaja!, gépzsirokat és hdztartásl cikkeket jó minőségben és olcsó árban Porpáczy szaküzletében szerezheti be. Pápa, Korvin utca 2 sz. (Kunszt vaskeres­icedötől 3. üzlet.) Telefonhívó: 11-25.

Next

/
Thumbnails
Contents