Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-06-27 / 26. szám

48. Milyam, 26. szám. Pápa, 1943 június 27.

v vartna* mm >ÁPÁ ES YIDEKEI MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10'— P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLITIKII HEH LAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaff Szerkesztőség; Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. A KERESZT előtt való lebomlásról beszélt mult vasárnap nemes Martsa Dániel ezredes a Kisfal udy-utcai kuliúrházavatáson. Erős férfihangja úgy zúgott, mintha a Kárpátok fenyveseinek viharzását hozta volna. Nyiilt volt a tekintete, mint a végtelen magyar rónák üzenete. Őszinte hitvallás volt minden szava, valami mélyen emberi szakadt fel benne, a/nikor nyiltan kimondta: »Boruljunk le a kereszt élőtt«. Mi inditotta erre a nyíltságra? Az-e, hogy a magyarságnak mindenha egyetlen útja lehet csak: a keresztény magyar eszme, melynek eltöröl he tetten jele a kereset, vagy az-e, hogy nem akart ünneprontó lenni és nem kiáltotta bele az ünnepi külsőségbe döbbenetes erővel: hiányzik a kereszt a kultúrház faláról

1 és ő igy akarta pótolni a hiányt. Ki tudná megmondani? Egy bizonyos, hogy akik a keresztény magyar eszmét nem hitvány érdekeik előmozditására használják fel, hanem érbe áldozatot is tudnak hozni, azok előtt a kereszt az egyeílen útmutató ebben a hazában. Azok megértik', hogy a keresztnek ott kell lenni a parlamentben, az iskolákban, a közhivatalokban, a lakásokban, de a — Perutzgyár kul tárházában is. Jöhetnek korok és eszmék, amilkior a keresztet nekisziJajodott hóbortosok lábbal tapossák, de a keresztény magyar eszmét soha el nem törölhetik. A kereszt kicövekelte a magyarság mesgyéjét és aki ezt át akarja lépni, úgy elsöpri e nép, hogy Írmagja sem marad neki. A mi útunk a keresztény magyarság útja és a mi útmutatónk a kereszt. Ez a kereszt ott ragyog Szent István koronáján; ott volt Hunyadiés Rákóczi zászlaján. Ezzel a kereszttel indult és indul ina is minden magyar hős a harcba, ha az ezeréves magyar keresztény eszméért kell sikra szállni. Ezért felemelő hallani egy magasrangú katonatiszt ajkáról e kijelentést: boruljunk le a kereszt előtt. Hallottunk mi már egyszer ilyen kitételt is: le a kereszttel és nem akarok katonát látni. Ma minden igaz magyar azonban igy besziél: ragyogjon magasan a kereszt és katonák legyenek annak és e Hazának őrzői. ' Ezredes Űr! szava visszhangra talált a. magyar szivekben és higyje el, hogy a gyár hős tisztviselői kara, munkássága, de a keresztény magyar nép is leborul a kereszt előtt olyan nyíltsággal, mint ahogyan azt Ön is tette. Csak legyenek illyen vezérek, mint Ezredes Ür Városunk közönségének hódolata Kormányzó Urunk előtt Pápa város képviselő testülete f. hó 18-án, pénteken d. e. 10 órakor ünnepi díszközgyűlést tartott, amelyet Hamuth János polgármester távolléte miatt, — aki nyári szabadságát tölti,.— dr. Uzonyi Kálmán helyettes polgármester ny&tott meg. Az elnök megnyitójában ismertette a díszközgyűlés egyelien pontját: vitéz nagybányai Horihy Miklós, Magyarország Kormányzójának 75. születésenapja alkalmából Pápa város közönségének hódolatteljes megemlékezése és ezen alkalomból a Főnnél tó ságjú Kormányzó Űr üdvözlése. A Hiszekegy elmondása után dr. Uzonyi Kálmán helyettes polgármester mélyen szántó ünnepi megemlékezését mondotta el, amelyet a jelenlévők állva hallgattak végig. Az ünnepi beszéd után az elnök felöl vasta az üdvözlő sürgöny szövegét: vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS Főméltóságú Urnák, Magyarország Kormányzója Budapest Kabinet - iroda. Pápa megyei város képviselőtestülete mai napon tartott diszközgyülésében hódoló tisztelettel köszönti Főmé 1tóságodat 75. születésnapja alkalmából, kérve az Egek Urat, hogy Főméltóságú Urunkat országépítő munkájában, államférfiúi bölcsességében, vezéri elhivatottságában édes Hazánk és Nemzetünk javára s osztatlan örömére viruló egészségben még sokáig tartsa meg, hogy megérje ezredéves régi határaink teljes visszatérését s boldognak lássa forrón szeretett magyar nemzetét, melynek körében érje meg Főméltóságú Urunk azt, hogy szebb, jobb és boldogabb nemzedék virul ennek a nemzetnek életére. Dr. Uzonyi helyettes polgármester. A sürgöny szövegét egyhangú lelkesedéssel jóváhagyta a közgyűlés, majd lelkesen éltették Főméltóságú Urunkat. A diszközgyülést a városháza disztermében tartották meg, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a jelenlévők. Ott voltak a képviselőtestület tagjai, az öszszes katonai hatóságok, intézményiek és hivatalok képviselői. Nemes Martsa Dániel: Első szavunk az Istenhez szálljon és boruljunk le a kereszt előtt! Uj kulturházavatás Pápán Vasárnap, ragyogó napfényben avatták fel kisszámú közönség előtt a Pápai Textilgyár, Pamutfonó és Perutz Testvérek R. T. új kultúrházát. Az ünnepségen megjelent vitéz Szügyi Zoltán ezredes, Dr. Harasztosy Ernő rendőrkapitány, Dr. Takács Lajos, Dr. Barcza József járásbírósági elnök, Perutz Félix, Horváth Máté, Bárány László, Sándor Pál, stb. A gyár levente-leányai, labdarugói és a Napközi Otthon kis gyermekei egyenruhában vonultak fel. Az új kultúrházat a Kisfaludy-u teában kb. 300.000 pengős költséggel építtette a gyár Fenyves mérnök tervei szerint, Fa Mihály építész által. A magyaros díszítésű, külsőben is nagyméretű kultúrházban 300 ülőhely van. Nagy színpadja alkalmas lesz arra, hogy komoly előadásokat rendezhessenek benne. Olyanokat, mint a múltban Papp László műszaki tisztviselő rendezett. Öröm lehet a gyár vezetősége számára elkönyvelni az eddig elért eredményt. De boldog büszkeséggel nézheti a város annak az elhintett magnak fejlődését is, melyei egykor Papp László, ez az ízig-vérig becsületes magyar ember évekkel ezelőtt kezdett el egy kis lakásban, ahol gyakorlati ismeretekre oktatta a munkásokat. Lassan átvonultak a régi kultúrházba és ime, most itt van az tíj épület. Tudjuk, hogy Arz Gusztávok, Papp Lászlók, Siklósinék, Fülöp Lajosok, Briglevics Gyulák, stb. kevesen vannak a gyárban, de ezeknek a keveseknek kell töretlen hittel az építő munkát tovább folytatni. Küttel Nándor megnyitója Az avató, ünnepség a Himnusszal kezdődött, melyet a Levente zenekar Bihari József vezénylésével adott elő. Majd Küttel Nándor gyárigazgató lépett a mikrofon elé és üdvözölte a gyérszámú hallgatóságot. Utána vázolta, hogy a gyárnak a múltban az volt a törekvése, hogy a munkaközösséget .megvalósítsa. Mindig ügyelt arra, hogy magasabb lelkikapcsolat alakuljon ki a vezetők és a munkások között. Majd vázolta az elért eredményeket. Szerinte ez csak a kezdet. Beszédében csak a gyárról beszélt. Pedig a gyárnak is csak egy hivatása lehet: Istennel, Magyarországért. Török Lajos pompás és szívbemarkoló szavalata után a közönség a kultúrházba vonult, ahol Szabó Sándor yezénylésével a gyár vegyeskara Péter: Lement a nap a maga járásán és Farkas: Toborzó ját énekelte igen szépen. Magyar kard

r magyar hit és magyar munka Nemes Martsa Dániel ezredes, gyárpatiancsnok lépett a ^színpadra, hogy elmondja igaz magyar szívéből fakadt rövid beszédét. — Első szavunk Istenhez szálljon és boruljunk le a kereszt előtt — kezdte mélyhatású beszédét Martsa ezredes. — Mint ahogyan országunkat a magyar kard, a -magyar hit és a magyar munka teremtette meg, úgy ebben a kultúrházban is ezeknek kell uralkodni. Majd ismertette e három gondolatot és imádságos szavakkal. így fejezte be szíveket dobogtató beszédét: — Isten áldd meg a magyar kardot, a magyar hitet és a magyar munkát! Isten áldd meg a magyart! Az énekkar előadása után Dr. Sulyok Dezső mondta el ünnepi beszédét. Dr Sulyok Dezső: A csodás korról — Ha egyetlen mondatban akarnám összefoglalni, — kezdte beszédét Dr. Sulyok Dezső, — hogy a gyár vezetőségét mi indította e kultúrház megvalósításában, akkor így fejezhetném ki magam: több tudást, nagyobb életörömöt és munkaközösséget akart megvalósítani. — A XIX. és XX. században, mint csoÁRA 20 FÜLLÉR