Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-06-27 / 26. szám

• PÁMÉSYIDÉKEi O 1943. június 27, vasárnap dálatos gejzír tört elő egy eszme, mely a múlttal szemben nagyobb szabadságot és életlehetőséget adott. — Ma egy középosztálybeli többet keres, mint a középkorban egy fejedelem. Mindent adott e kor, de nem adott tudást. Nem tanított meg arra, hogy a szabadság kétélű fegyver. — Senki, aki a magyar ég alatt él, nem felejtheti Széchenyi örökbecsű megállapítását, aki a kiművelt főkben látta a nemzet boldogulásának alapját. Nem félművelt, hanem egészen művelt emberekre van szükség, akiknek van világnézetük és felelni tudnak a nagy kérdésre: honnan jöttünk, hová megyünk, mit kell megvalósítanunuk az életben ? Hi a tudás? — A tudásnak feleletet kell adnia erre a kérdésre: ki vagyok? A kisgyermek kiszáll önmagából és mindig harmadik személyben beszél: ha álmos, akkor a baba alszik, ha korog a gyomra, szerinte a baba éhes, ha fázik apró kacsója, akkor a baba fázik. — A felnőtteknek is el kell vonatkoztatni magukat és kívülről kell nézni az életet. Észre kell venni a bölcsőtől a koporsóig minden lépésünkben azt, hogy nagy kérdésekre kell felelnünk. — Elsősorban az Istennel való kapcsolatunkat kell szemügyre venni. Megtagadhatjuk az Istent százszor, de azt a szálat, mely az embert az Istennel összeköti, nem téphetem el soha. De nemcsak az Istennel, hanem embertársainkkal szemben is vannak kapcsolataink, melyeket az államban lélve valósíthatunk meg. Az állam meg tudja célját valósítani. Nem téphetjük ki magunkat az állam kötelékéből. Mi a nép és a mí az állam ? — De a nép kötelékéből sem szakadhatunk el. A nép és az állam nem egy. Ezt különösen a trianoni magyarok tudják. Nem rekeszthetjük ki embertársainkat a népközösségből. Mindezekre a tudás tanít meg. Hit tesznek az Egyházak és a családok ? — Tagja vagyok Egyházamnak is. Az én lelkemért dolgozik. Az Egyháznak édesmintegy, hogy én magánéletemben mit teszek, de az ő munkáját meg kell becsülnöm és a lelkekért végzett munkáját megakadályoznom soha nem szabad. Nem lehet a szálakat elszakítani. — De van egy újabb közösség is, mellyel elszakíthatatlan szál köt össze: a család, melynek tagja vagyok. — A mindennapi életben a nagyobb tudás tanít meg ezekre és megtanít a kötelességek végzésére és az emberhez méltó életre. — Ez a kultúrház van hivatva arra, hogy ezt a tudást kifejlessze bennünk. Hi az orom — De ad még mást is. Ad több életörömöt. Mi az öröm ? Mint a börtönlakónak a napsugár, a rózsaszirmon a harmatcsepp, az alvó gyermekszájon a mosoly. — Az öröm mutatja meg, hogy érdemes élni. A léleknélküli élet erre nem tud válaszolni. De kell, hogy az ember lelke a napfény felé forduljon. — Ez a kultúrház lesz hivatva arra, hogy a nagyobb életösztönre ráneveljen. — A munkásság nagy küzdelmeken ment keresztül. Nálunk is így volt, de a Márkás Kerékpárok és rádiók n Rátkainál | „ERÖ" villamossági és műszaki kereskedés PÁPA Tel.: 12-87 külföldi államokhoz képest még mennyire hátra vagyunk. 50—60 év óta azonban óriási a haladás nálunk is. — A munkás nemcsak munkaerő, hanem ember is. Ez olyan igazság, melyet vitatni ma már nem lehet. Világos, mint a 2x2=4 igazsága. — Súlyt helyezek arra, hogy a .munkás is szórakozzék, derüljön, hogy örömet csepegtessen a szürke életbe. Az életközösség — Ez a kultúrház megtanít a közösségi életre is. Aki csak széklábat farag egy életen át, annak a világ is csak csupa székláb, mert mást nem ismer. — Itt összejön az igazgató és a munkás és észreveszik, hogy a másik is olyan ember, mint én, ugyanazon masszából gyúrva. Van benne test és lélek. Egy a sorsunk és éppen ezért esztelenség egymás ellen küzdenünk. — A jövendő magyar nemzedék alá szilárd alapot kell raknunk. A múlt elmúlt, a jelen is múlttá lesz, de a jövő a kezünkben van. — Emberebb embert és magyarabb magyart akarunk nevelni, aki a magyarságért észszerűen, okosan tud dolgozni. Ezután ismertette Dr. Sulyok Dezső, ihogjy a jtövendő nemzedék testi egészségével is kell törődnünk. A négy Perutz • testvér 1901. óta ezt meg is tette. Igaz, csak csepp volt a tengerben, de mégis eredmény volt. Dr Sulyok Dezső egyetlen óhaja Majd így folytatta beszédét: — Ennek az épületnek megépítése, vagy más szóval üzembehelyezése csak részletmunka volt. A sokkal nagyobb rész ezután következik. A szellemmel való megtöltése. — Szeretném, ha egyetlen óhajom teljesülne: Aki a köz javára érték, faj, vallás, társadalmi különbség nélkül, azt becsüljük meg, mert ez a magyar felemelkedés egyetlen és mindent kizáró útja. Fülöp Lajos a munkásság nevében megköszönte a gyár vezetőségének áldozatosságát és átvette a kultúrházat. Beszédéből csak egyetlen mondatot ragadunk ki: E kultúrházban megerősödhetünk fajtánk jövendőjébe vetett hitünkkel, öntudatos magyarokká válhatunk, akiket nem tud semmiféle eszme meghódítani, mely a magyar érdekekkel ellentétben áll. A 29.40/1943. K. M. és a 607.100/1943. K. M. sz. rendeletekben előírt Textiláruk nyilvántartási fcfinyue kapható Pénzes-nyomdában. Pápa, Kossuth Lajos-utca 22 szám alatt. A N. M. K. ünnepi közgyűlése A Nemzieti Munkaközpont pápai szervezete vasárnap d. u. 7 órakor tartotta ünnepi közgyűlését a Levente Otthonban. A termet zsúfolásig megtöltötte a többszáz főnyi munkástömeg. Hét órakor a Hiszekegy elmondásával kezdetét vette az ünnepi közgyűlés. Dr. Rédey Tibor szervezelfi elnöik! megnyitóját Kormányzó Urunk üdvözlésével kezdte. Köszöntő szavait állva hallgatta a közönség és szűnni nem akaró lelkes tapssal és éljenzéssel ünnepelték Kormányzó Urunkat. Üdvözölte ezután vitéz dr. Téglássy Béla főorvos országgyűlési képviselőt, Téglás Andrást, a dohánygyári munkások országos titkárát, Odegnál József országos textilipari titkárt, megemlékezett a fronton lévőkről, majd üdvözölte a megjelent N. M. K. tagokat. A megnyitó után Horváth Imre kerületi titkár tartott kerületi titkári beszámolót. Beszámolójában vázolta, hogy mi mindent tett a Nemzeti Munkaközpont a pápai munkásság érdekében. A Dohánygyárban a fa, a burgonya és egyéb cikkek beszerzése, az egyes csoportok fizetés-rendezése, a pótjegy megszerzése mind a N. M. K. közbenjárására történt meg. A textilgyáriak alapbérrendezése, nemkülönben az érdekükben megtett lépéseink azt átgázolják, hogy a N. M. K. a munkásságért van. A köztisztasági munkások béremelése, a Hungária-gyáriak alapbérrendezése, a borsosgyőri téglagyáriak érdekében lefolytatott bértárgyalás, a repülőtéri munkások érdekében végzett munka mind fényes példája a segíteni akarásnak és a segíteni tudásnak. Beszámolója végén kitartásra, fegyelemre iés lelkiismeretes munkára hivta fel a munkásságot. Téglás András országos titkár szólalt ezután fel. Nagyvonalú beszédben vázolta azt a hatalmas munkát, amit országos Központunk a dohánygyári munkások érdekében tett és még tenni akar. A Nemzeti Munkaközpont két éve foglalkozik a dohánygyári munkásokkal, de ezalatt többet tett érdeküklbeii, mint más szervezetek évtizedek alatt. Az ünnepi közgyűlés legszebb mozzanata következett ezután. A két hete Budapesten felavatott Magyar Munka szobra kicsinyitett másának felavatása következett. Az avató beszédet vitéz dr. Téglássy Béla főorvos, országgyűlési' képviselő, az országos elnökség' kiküldő ttje mondotta. Hatalmas beszédben vázolta a szobor jelentőségét. Beszélt a munka és ezen keresztül a munkás megbecsüléséről. A lelkes munkástömeg többször szakította félbe szavait. A íel

L kesedps azonban akkor érte tetőpontját, amikor a kjis szoborról a lepel lehullott. A szobor felavatása után 16 jelvényes tagot avatott fel a Központi, kiküldött. Aranyjelvényes tag lett dr. Rédey Tibor szervezeti elnök, bronzjelvényes tagokká avatták: Czágás Erzsébet, Udvardy József né, Körmendy Margit, Máté Valéria, Ajer József né, Szabó Jenő, Ferenczi Dénes, Jákli Imre, Papp Ferenc, Présing Mátyás, Fejes Kálmán, Bakos' József, Vadocz Lajos, Kovács Gyula, Lukács Jenő, Varga Károly N. M. K. vezetőségi tagokat. A felavató ttak nevében Czágás Erzsébet mondott köszönetet. t 1 Ezek után dr. Rédey Tibor szervezeti elnök emelkedett szólásra. A pápai szervezet az első, akjii a Budapesten fej állított Magyar Munka szobor kicsinyített mását saját lakhelyén is felavatja, kezdte beszédét dr. Rédey Tibor. Nagy ünnep ez! A munka megbecsülésének ünnepe. A továbbiakban bejelentette, hogy országos Központunk a pápai szervezet kimagasló érdemeiért a dunántúli főkerület székhelyét Pápára tette, majd' szavait így folytatta: Bajtársak! Vészterhes időket élünk. A haza érdekében ma kettőzött kötelezettséget kell vállalnunk. Nem tántorodhatunk meg. Dolgozzunk tovább a végső célig. Nem adhatunk fel elveket. A keresztény hiten alapuló hazaszeretet, a monogám házasság és magán tulajdonjog fenntartása a mi céljaink alapelve. Ebből egy tapodtat sem engedhetünk és nem fogunk engedni. Aki a mai neheZ időkben éket próbái verni a munkásság' sorai közé, az vegye tudomásul, hogy ezért egykor felelősséggel tartozik. Vannak munkaadók is az országban, akik a Nemzeti Munkaközpont törekvéseit elgáncsolják és a munkásság törvényes jogait nem tartják tiszteletben. (Ezekkel szemben mindenkor kötelességszerűen iés a törvényadta lehetőségek mellett jár íel a Nemzeti Munkáközpo t. Ünnepi közgyűlésünk utolsó szavaiis készítek modern felszereléssel és szakszerű munkával élethű fényképet... KOVÁCS IMRE vlssgftzott f nyképtszmaster FOTO-OPTIKA Pápán, Ko?»u

lh Lajos-u. 22/a. szám alatt az udvarban. Saját érdekében ügyeljen a címre! fényképészeti műterme ként az Istennel, Hazával és család'aikkal szembeni kötelességre hívom fel figyelmüket. Egységes állásponttal, kötelesség telj esi téssel és munkával születhetik meg végső célunk: a győzeíiiem. Hatalmas tapsvihar tört kii dr. Rédey Tibor elnök szavai nyomán. Percekig ünnepe] tie közszeretetben áilló elnökét a munkásság. A rendkívüli és ünnepi közgyűlés a Himnusz ej éneklésével ért véget. • • Ünnepelt a Dohánygyár is Főméi tóságú Kormányzó Urunk születése napján nem volt munkaszünet és a dohánygyári munkások mégis tudtak a munkaasztal mellett is ünnepelni. Nem volt előre kitervezett programm, csak úgy váratlanul. Tizóra előtt egy-két perccel abba hagytuk a munkát és bár különböző helyekre vannak beosztva a munkásnők és munkások, mégis mintha egy szájból jött volna a hatszáz munkás hangja, felzúgott a nemzeti foháisz: »Isten áldd meg a magyart!« Soha szebbet nem láttak a Dohánygyár falai. Minden szem sirt és minden sziv őszinte szeretettel kívánta, hogy Fő méltóságú Kormányzó Urunkat a jó Isten soká, iéltesse és áldja meg és engedje Számára megérni magyar hazánk boldog békéjét. így tud ünnepelni a magyar munkás iés munkasnő a (munkaasztal mellett. Harsány! József né dohánygyári, munkásnő. 9 Gy.O. E. közgyűlése A Gy. O. E. Veszprémvármegyei Tagegyesülete június hó 11-ién Halmi Nándor ny. m. kir. gazdaságii főfelügyelő elnöklete alatt igazgató-választmányi ülést, ezt követően közgyűlést tartott, melyen a .tagok igen nagy számban jelentek; meg. —.A közgyűlés tudlomásuli vette a számvizsgáló bizottság jelentését!, jóváhagyta az ^942. évi zárszámadásokat, pénztárosnak a szokásos felmentvényt megadta. — Elfogadta az 1913. évre előterjesztett pótköltségvetési is. — A tárgysorozaton szerepelt az alapszabályok módosítása is, ezt azonban — minthogy a tagok 2/3 része nem volt jelen, — a közgyűlés nein tárgyalhatta. Varga László ref. kollégiumi tanár bejelentette, hogy a pápai körzet »Gy. O. E. Nyugatveszprémvármegyei Tagegyesületéivé alakul át, ,és mint annak elnöke inditványozta, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy az önálló tagegyesületté történt alakulást tudomásul veszi és elismeri, hogy az újonnan megalakult Tagegyesület működési területe ia pápai és devecseri járásokra terjed ki. — A közgyűlés azt .határozta, hogy az indítvánnyal a legközelebbi közgyűlésen, — melyet az alapszabály módosítás miatt 30 napon belül úgy is össze keli hívni, — fog foglalkozni. Az igazgató bejelentette, hogy a befőzési cukor akcióról a Tagegyesület még nem kapott értesítést, ha a rendelet megérkezik, arrál a megyebeli lapoK útján fogja a Tagegyesület tagjait értesíteni. j Hirdessen a „Pápa és Vidékéi-ben _