Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-06-27 / 26. szám

• PÁMÉSYIDÉKEi O 1943. június 27, vasárnap dálatos gejzír tört elő egy eszme, mely a múlttal szemben nagyobb szabadságot és életlehetőséget adott. — Ma egy középosztálybeli többet ke­res, mint a középkorban egy fejedelem. Mindent adott e kor, de nem adott tudást. Nem tanított meg arra, hogy a szabadság kétélű fegyver. — Senki, aki a magyar ég alatt él, nem felejtheti Széchenyi örökbecsű megállapítá­sát, aki a kiművelt főkben látta a nemzet boldogulásának alapját. Nem félművelt, hanem egészen művelt emberekre van szük­ség, akiknek van világnézetük és felelni tud­nak a nagy kérdésre: honnan jöttünk, hová megyünk, mit kell megvalósítanunuk az életben ? Hi a tudás? — A tudásnak feleletet kell adnia erre a kérdésre: ki vagyok? A kisgyermek ki­száll önmagából és mindig harmadik sze­mélyben beszél: ha álmos, akkor a baba al­szik, ha korog a gyomra, szerinte a baba éhes, ha fázik apró kacsója, akkor a baba fázik. — A felnőtteknek is el kell vonatkoz­tatni magukat és kívülről kell nézni az éle­tet. Észre kell venni a bölcsőtől a koporsóig minden lépésünkben azt, hogy nagy kérdé­sekre kell felelnünk. — Elsősorban az Istennel való kapcso­latunkat kell szemügyre venni. Megtagad­hatjuk az Istent százszor, de azt a szálat, mely az embert az Istennel összeköti, nem téphetem el soha. De nemcsak az Istennel, hanem embertársainkkal szemben is van­nak kapcsolataink, melyeket az államban lélve valósíthatunk meg. Az állam meg tudja célját valósítani. Nem téphetjük ki magunkat az állam kötelékéből. Mi a nép és a mí az állam ? — De a nép kötelékéből sem szakad­hatunk el. A nép és az állam nem egy. Ezt különösen a trianoni magyarok tudják. Nem rekeszthetjük ki embertár­sainkat a népközösségből. Mindezekre a tudás tanít meg. Hit tesznek az Egyházak és a családok ? — Tagja vagyok Egyházamnak is. Az én lelkemért dolgozik. Az Egyháznak édes­mintegy, hogy én magánéletemben mit te­szek, de az ő munkáját meg kell becsül­nöm és a lelkekért végzett munkáját meg­akadályoznom soha nem szabad. Nem le­het a szálakat elszakítani. — De van egy újabb közösség is, mellyel elszakíthatatlan szál köt össze: a család, melynek tagja vagyok. — A mindennapi életben a nagyobb tudás tanít meg ezekre és megtanít a kö­telességek végzésére és az emberhez méltó életre. — Ez a kultúrház van hivatva arra, hogy ezt a tudást kifejlessze bennünk. Hi az orom — De ad még mást is. Ad több élet­örömöt. Mi az öröm ? Mint a börtönlakónak a napsugár, a rózsaszirmon a harmatcsepp, az alvó gyermekszájon a mosoly. — Az öröm mutatja meg, hogy érde­mes élni. A léleknélküli élet erre nem tud válaszolni. De kell, hogy az ember lelke a napfény felé forduljon. — Ez a kultúrház lesz hivatva arra, hogy a nagyobb életösztönre ráneveljen. — A munkásság nagy küzdelmeken ment keresztül. Nálunk is így volt, de a Márkás Kerékpárok és rádiók n Rátkainál | „ERÖ" villamossági és műszaki kereskedés PÁPA Tel.: 12-87 külföldi államokhoz képest még mennyire hátra vagyunk. 50—60 év óta azonban óriási a haladás nálunk is. — A munkás nemcsak munkaerő, ha­nem ember is. Ez olyan igazság, melyet vi­tatni ma már nem lehet. Világos, mint a 2x2=4 igazsága. — Súlyt helyezek arra, hogy a .mun­kás is szórakozzék, derüljön, hogy örömet csepegtessen a szürke életbe. Az életközösség — Ez a kultúrház megtanít a közös­ségi életre is. Aki csak széklábat farag egy életen át, annak a világ is csak csupa szék­láb, mert mást nem ismer. — Itt összejön az igazgató és a mun­kás és észreveszik, hogy a másik is olyan ember, mint én, ugyanazon masszából gyúrva. Van benne test és lélek. Egy a sor­sunk és éppen ezért esztelenség egymás el­len küzdenünk. — A jövendő magyar nemzedék alá szilárd alapot kell raknunk. A múlt elmúlt, a jelen is múlttá lesz, de a jövő a kezünk­ben van. — Emberebb embert és magyarabb magyart akarunk nevelni, aki a magyarság­ért észszerűen, okosan tud dolgozni. Ezután ismertette Dr. Sulyok Dezső, ihogjy a jtövendő nemzedék testi egészségével is kell törődnünk. A négy Perutz • testvér 1901. óta ezt meg is tette. Igaz, csak csepp volt a tengerben, de mégis eredmény volt. Dr Sulyok Dezső egyetlen óhaja Majd így folytatta beszédét: — Ennek az épületnek megépítése, vagy más szóval üzembehelyezése csak részletmunka volt. A sokkal nagyobb rész ezután következik. A szellemmel való megtöltése. — Szeretném, ha egyetlen óhajom tel­jesülne: Aki a köz javára érték, faj, vallás, társadalmi különbség nélkül, azt becsüljük meg, mert ez a magyar felemelkedés egyetlen és mindent kizáró útja. Fülöp Lajos a munkásság nevében megköszönte a gyár vezetőségének áldozatosságát és átvette a kultúrházat. Be­szédéből csak egyetlen mondatot ragadunk ki: E kultúrházban megerősödhetünk fajtánk jövendőjébe vetett hitünk­kel, öntudatos magyarokká válha­tunk, akiket nem tud semmiféle eszme meghódítani, mely a ma­gyar érdekekkel ellentétben áll. A 29.40/1943. K. M. és a 607.100/1943. K. M. sz. rendeletekben előírt Textiláruk nyilvántartási fcfinyue kapható Pénzes-nyomdában. Pápa, Kossuth Lajos-utca 22 szám alatt. A N. M. K. ünnepi közgyűlése A Nemzieti Munkaközpont pápai szervezete vasárnap d. u. 7 órakor tar­totta ünnepi közgyűlését a Levente Ott­honban. A termet zsúfolásig megtöltötte a többszáz főnyi munkástömeg. Hét órakor a Hiszekegy elmondásá­val kezdetét vette az ünnepi közgyűlés. Dr. Rédey Tibor szervezelfi elnöik! megnyitóját Kormányzó Urunk üdvöz­lésével kezdte. Köszöntő szavait állva hallgatta a közönség és szűnni nem aka­ró lelkes tapssal és éljenzéssel ünnepel­ték Kormányzó Urunkat. Üdvözölte ezután vitéz dr. Téglássy Béla főorvos országgyűlési képviselőt, Téglás Andrást, a dohánygyári munká­sok országos titkárát, Odegnál József országos textilipari titkárt, megemléke­zett a fronton lévőkről, majd üdvözölte a megjelent N. M. K. tagokat. A megnyitó után Horváth Imre ke­rületi titkár tartott kerületi titkári be­számolót. Beszámolójában vázolta, hogy mi mindent tett a Nemzeti Munkaköz­pont a pápai munkásság érdekében. A Dohánygyárban a fa, a burgonya és egyéb cikkek beszerzése, az egyes cso­portok fizetés-rendezése, a pótjegy meg­szerzése mind a N. M. K. közbenjárásá­ra történt meg. A textilgyáriak alapbér­rendezése, nemkülönben az érdekükben megtett lépéseink azt átgázolják, hogy a N. M. K. a munkásságért van. A köztisz­tasági munkások béremelése, a Hungá­ria-gyáriak alapbérrendezése, a borsos­győri téglagyáriak érdekében lefolyta­tott bértárgyalás, a repülőtéri munká­sok érdekében végzett munka mind fé­nyes példája a segíteni akarásnak és a segíteni tudásnak. Beszámolója végén kitartásra, fegyelemre iés lelkiismeretes munkára hivta fel a munkásságot. Téglás András országos titkár szó­lalt ezután fel. Nagyvonalú beszédben vázolta azt a hatalmas munkát, amit or­szágos Központunk a dohánygyári mun­kások érdekében tett és még tenni akar. A Nemzeti Munkaközpont két éve foglalkozik a dohánygyári munkások­kal, de ezalatt többet tett érdeküklbeii, mint más szervezetek évtizedek alatt. Az ünnepi közgyűlés legszebb moz­zanata következett ezután. A két hete Budapesten felavatott Magyar Munka szobra kicsinyitett másának felavatása következett. Az avató beszédet vitéz dr. Téglássy Béla főorvos, országgyűlési' képviselő, az országos elnökség' kikül­dő ttje mondotta. Hatalmas beszédben vázolta a szobor jelentőségét. Beszélt a munka és ezen keresztül a munkás meg­becsüléséről. A lelkes munkástömeg többször szakította félbe szavait. A íel L kesedps azonban akkor érte tetőpontját, amikor a kjis szoborról a lepel lehullott. A szobor felavatása után 16 jelvé­nyes tagot avatott fel a Központi, kikül­dött. Aranyjelvényes tag lett dr. Rédey Tibor szervezeti elnök, bronzjelvényes tagokká avatták: Czágás Erzsébet, Ud­vardy József né, Körmendy Margit, Máté Valéria, Ajer József né, Szabó Jenő, Fe­renczi Dénes, Jákli Imre, Papp Ferenc, Présing Mátyás, Fejes Kálmán, Bakos' József, Vadocz Lajos, Kovács Gyula, Lukács Jenő, Varga Károly N. M. K. ve­zetőségi tagokat. A felavató ttak nevé­ben Czágás Erzsébet mondott köszöne­tet. t 1 Ezek után dr. Rédey Tibor szerve­zeti elnök emelkedett szólásra. A pápai szervezet az első, akjii a Bu­dapesten fej állított Magyar Munka szo­bor kicsinyített mását saját lakhelyén is felavatja, kezdte beszédét dr. Rédey Ti­bor. Nagy ünnep ez! A munka megbe­csülésének ünnepe. A továbbiakban be­jelentette, hogy országos Központunk a pápai szervezet kimagasló érdemeiért a dunántúli főkerület székhelyét Pápára tette, majd' szavait így folytatta: Bajtársak! Vészterhes időket élünk. A haza érdekében ma kettőzött kötele­zettséget kell vállalnunk. Nem tántorod­hatunk meg. Dolgozzunk tovább a vég­ső célig. Nem adhatunk fel elveket. A keresztény hiten alapuló hazaszeretet, a monogám házasság és magán tulajdon­jog fenntartása a mi céljaink alapelve. Ebből egy tapodtat sem engedhetünk és nem fogunk engedni. Aki a mai neheZ időkben éket próbái verni a munkásság' sorai közé, az vegye tudomásul, hogy ezért egykor felelősséggel tartozik. Van­nak munkaadók is az országban, akik a Nemzeti Munkaközpont törekvéseit el­gáncsolják és a munkásság törvényes jogait nem tartják tiszteletben. (Ezekkel szemben mindenkor kötelességszerűen iés a törvényadta lehetőségek mellett jár íel a Nemzeti Munkáközpo t. Ünnepi közgyűlésünk utolsó szavai­is készítek modern felszereléssel és szakszerű munkával élethű fényképet... KOVÁCS IMRE vlssgftzott f nyképtszmaster FOTO-OPTIKA Pápán, Ko?»u lh Lajos-u. 22/a. szám alatt az udvar­ban. Saját érdekében ügyeljen a címre! fényképészeti műterme ként az Istennel, Hazával és család'aik­kal szembeni kötelességre hívom fel fi­gyelmüket. Egységes állásponttal, köte­lesség telj esi téssel és munkával születhe­tik meg végső célunk: a győzeíiiem. Hatalmas tapsvihar tört kii dr. Ré­dey Tibor elnök szavai nyomán. Per­cekig ünnepe] tie közszeretetben áilló el­nökét a munkásság. A rendkívüli és ünnepi közgyűlés a Himnusz ej éneklésével ért véget. • • Ünnepelt a Dohánygyár is Főméi tóságú Kormányzó Urunk születése napján nem volt munkaszü­net és a dohánygyári munkások mégis tudtak a munkaasztal mellett is ünne­pelni. Nem volt előre kitervezett prog­ramm, csak úgy váratlanul. Tizóra előtt egy-két perccel abba hagytuk a munkát és bár különböző helyekre vannak be­osztva a munkásnők és munkások, még­is mintha egy szájból jött volna a hat­száz munkás hangja, felzúgott a nemzeti foháisz: »Isten áldd meg a magyart!« Soha szebbet nem láttak a Dohánygyár falai. Minden szem sirt és minden sziv őszinte szeretettel kívánta, hogy Fő mél­tóságú Kormányzó Urunkat a jó Isten soká, iéltesse és áldja meg és engedje Szá­mára megérni magyar hazánk boldog békéjét. így tud ünnepelni a magyar munkás iés munkasnő a (munkaasztal mellett. Harsány! József né dohánygyári, munkásnő. 9 Gy.O. E. közgyűlése A Gy. O. E. Veszprémvármegyei Tagegyesülete június hó 11-ién Halmi Nándor ny. m. kir. gazdaságii főfelü­gyelő elnöklete alatt igazgató-választmá­nyi ülést, ezt követően közgyűlést tar­tott, melyen a .tagok igen nagy számban jelentek; meg. —.A közgyűlés tudlomásuli vette a számvizsgáló bizottság jelenté­sét!, jóváhagyta az ^942. évi zárszámadá­sokat, pénztárosnak a szokásos felment­vényt megadta. — Elfogadta az 1913. évre előterjesztett pótköltségvetési is. — A tárgysorozaton szerepelt az alap­szabályok módosítása is, ezt azonban — minthogy a tagok 2/3 része nem volt je­len, — a közgyűlés nein tárgyalhatta. Varga László ref. kollégiumi tanár bejelentette, hogy a pápai körzet »Gy. O. E. Nyugatveszprémvármegyei Tag­egyesületéivé alakul át, ,és mint annak elnöke inditványozta, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy az önálló tagegyesü­letté történt alakulást tudomásul veszi és elismeri, hogy az újonnan megalakult Tagegyesület működési területe ia pá­pai és devecseri járásokra terjed ki. — A közgyűlés azt .határozta, hogy az in­dítvánnyal a legközelebbi közgyűlésen, — melyet az alapszabály módosítás miatt 30 napon belül úgy is össze keli hívni, — fog foglalkozni. Az igazgató bejelentette, hogy a befőzési cukor akcióról a Tagegyesület még nem kapott értesítést, ha a rende­let megérkezik, arrál a megyebeli lapoK útján fogja a Tagegyesület tagjait érte­síteni. j Hirdessen a „Pápa és Vidékéi-ben _

Next

/
Thumbnails
Contents