Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-11-29 / 48. szám

IHIX. évfllva*, 48. SZ*B ^oa. 1942. lovembor 29., vasárnap PQllfllBI HEflllP. IfEGIELIRIK MINDER VBSARRfiP raigfokoiat: tábori posta:. suucmtn Cselekedve várunk Ha belemélyedünk az ádvent lé­lektanába, azt fogjuk találni, hogy egy kettős alapeszme körfii kristályosodnak ki azok a gondolatok és érzelmek, melyeket nemcsak a vallás akar ben­nünk fölkelteni, de a saját lelkünk is önkéntelenül átmelegszik tőlük. E kettős alapgondolat az elége­detlenség és a várakozás. Elégedet­lenség sorsunkkal és minmagunkka! és a jobb kornak várakozása. Ami az elégedetlenséget illeti, itt is a mélyebb lélektani bepillantás megtanít bennünket arra, hogy az em­ber előbb elégedetlen sorsával, mint önnönmagával. Ahhoz ugyanis, hogy az ember belássa, hogy maga is oka annak, ha sorsa nem folyik kívánsága szerint, ahhoz, hogy bevallja saját hi­báját . és ne okozzon mindig csak másokat és ne szidja folyton az idők járását: Szent Ágostonnak emelkedet­tebb lelkülete szükséges, aki azt mondta: „Nos sum us tempóra" — mi vagyunk az idő. Az átlag-ember kesereg, az átlagon felüli nemcsak panaszkodik, hanem cselekszik is. Amaz passziv, emez aktív beállítású. Mind a passzív, mind az aktív elégedetlenség szüli a várakozást, a jobb sors reményét. Mind az elégedetlenség, mind a reménység végtelenül fontos tényezője lelki életünknek. Ha az ember min­dennel mindig meg lett volna elégedve, kultúrájában soha egy lépést sem ha ladt volna előre, hisz még az őskori bronz-fegyvert is a kobaltéval való elégedetlenség kovácsolta csak úgy, ahogy a román építészeti stílussal való elégedetlenség teremtelte a csúcsíves ablakokat és az égbenyúló tornyokat. És ha nem volna reményünk, kétségbe kellene esnünk — bár igaza van Moliérenek is, hogy aki mindig csak remél, az is kétségbeesik ~ azon t. i., hogy egyetlen reménye sem teljesül. (Le Misanthrope, I. fölv. 2. jel) A várakozás is lehet passzív és aktív. A passzív várakozásnak klasszikus és úgy látszik: őrök példája a zsidóság Messiás-várása Számukra a keresz­ténység léte, terjedése, fönnmaradása, hatása együttvéve sem képes megér­lelni azt a hitet, hogy benne mái is teljesült az ószövetségnek minden ígé­rete. A zsidóság most is vár, sőt év­ezredes beidegzettségénél fogva mennél keserűbb a sorsa, annál erősebben várja megváltását, de mindig csak a saját elgondolása szerint. Ne csodálja tehát senki, ha a zsidóság a most folyó ádáz világháborút is a saját ; Messiásvárásának színbontó prizmáján keresztüí nézi: hadd pusztítsák egy­mást a keresztények és pogányok, a zsidóságnak nem kell katonáskodnia, nem is kell pusztulnia. Most is azt várja, hogy a világpuszi ulásból ő fog diadalmasan kiemelkedni. Az aktív várakozás azonban cselekedni akar. És ez az igazi keresz­tény ádventi hangulat, melyet mind­nyájunknak föl kell magunkban kel­tenünk. S ha megkérdezzük az evangé­liumi ifjúval, hogy mit cselekedjünk, megfelel rá a saját lelkiismeretünk: mindenki teljesítse hivatásbeli köteles­ségeit oly pontosan, oly buzgón, oly áldozatos lelkülettel, ahogyan csak telik tőle. Teljesíieni kötelességünket ne hiúságból, ne érdekből, ne mető kényszerűségből, ne látszatra, hanem meggyőződésből, következetesen, egyre tökéletesebben. Ez a keresztény ádvent, ez az Úr jövetele leikünkbe, ez az elégedetlen ség minmagunkka! fogja megéidemeini annak a Megváltónak áldásos megelé­gedését, akit minden egyes ember úgy vár most, mint egykoron várta az egész emberiség. S ahogyan egykor meghozta a lélek békéjét, kérjük, hozza meg most a világ békességét, melyet oly nagyon várunk. Dr. Magyarász Ferenc O. Cist. Csökkentették a kenyér fejadagját Dr. Szász Lajos közellátásügyi minisz- | ter péntek délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen tájékoztatta a magyar sajtó képvir j selőit mindazokról az intézkedésekről, ame- ! lyek a kenyérgabonahiány áthidalásait cé- ; lozzák. A rendeletek lényege, — mondotta a miniszter, — hogy lecsökkentjük mind a mezőgazdasági népesség, vagyis az önellá­tók, mind az .ellátatlanok fejadagját. Ezen­felül beszedjük a különböző gazdaságok­ban részint törvényes, részint törvénytelen úton gyűjtött készleteket. A rendelkezésünk­re álló kenyérgabonakészlet ugyanis messze nem elegendő arra, hogy a szükségleteket az eredetileg megállapított mértékben ki­elégíthessük. ' Kenyérgabonaszükségletünk 31.5 millió mázsa, amellyel szemben — a cséplési ellenőrzés eredményei szerint —- a terméseredmény csupán 26 millió mázsa. A hiány tehát kenyérgabonában 5.5 millió mázsa. A cséplési ellenőrzés alapján meg­állapított 26 millió mázsa terméseredmény mérlegelésénél figyelembe kell venni, hogy az elmúlt évben, lényegesen jobb termés­eredmények mellett, a kenyérgabonaellátás­nál nehézségek, mutatkoztak Természetes tehát, hogy az idei terméseredménynél a ne­hézségek még fokozottabb mértékben je­lentkeznek. Már most intézkedni kell tehát a nehézségek áthidalása iránt, mert min­dennap, amellyel késlekedünk, a nehézsé­geket csak fokozza.« Legyen vége a suttogó propagandának ! Amikor ezeket az adatokat a magyar közvélemény tudomására hozzuk, úgy ér­zem, véget vetünk annak a suttogó propa­gandának, amely azt akarta elhitetni az or­szág közvéleményével, hogy a közellátási nehézségek oka a német és olasz szállítá­sokban rejlik. Azt mondják, többet szállítot­tunk szövetségeseinknek, mint amennyi a belső szükséglet kielégítése,után lehetséges lett volna. A helyzetet őszintén feltártam a német és olasz kormány képviselői előtt is. Tit­kolni valónk szövetségeseinkkel szemben nincs. 26 millió mázsás terméseredmény mellett szövetségeseink részére — sajnos — nem szállíthatunk kenyérgabonát. Kijeién tem, hogy ebből a mennyiségből egyetlen szemet sem vittünk ki. Őszintén megmon­dom, boldog lennék, ha Magyarországon olyan termésfeleslegek mutatkoznának, hogy szövetségeseink részére kenyérgabonát is szállíthatnánk s szövetségi hűséggel ez­úton is elősegíthetnénk annak a szörnyű vi­lágháborúnak mielőbbi diadalmas befej zését, amelynek mi is részesei vagyunk. Ezek az intézkedések átmeneti jelle­gűek. Csupán arra szolgálnak, hogy segít­ségükkel áthidaljuk az új termésig jelent­kező nehézségeket. • csökkentett fejadag. A rendelet a kenyérgabonafejadagokat ! megtartották, vagy azt megszerezték, köte­a következőképen csökkenti : az évi 240 kg- j .lesek a csökkentések folytán mutatkozó kü­os fejadag 20 kg-mal, a 180 kg-os 15 kg- j lönbözetet a Hombárnak (bizományosnak) mai, a 120 kg-os pedig az 1942. évben szü- j beszolgáltatni. A gazda ugyancsak köteles letett gyermekeknél 60 kg-mal, a többiek- f a szegődményes (konvenciós) cselédek szá­néi 10 kg-mal csökken. Az évi 60 kg. ke- ! mára meghagyott, vagy megszerzett évi ke­nyérgabonára kiadott pótjegy érvénye évi 30 kg-ra csökken. Ez az utóbbi csökkentés nem vonatkozik a szegődményes (konven­nyérgabonamennyiség 8 o/o-át a Horn hár­mak (bizományosnak) -beszolgáltatni. A közellátásügyi miniszter az ellátatlanok ke­ciós) éves cselédek és az időszaki munká- j nyérfejadagját egyidejűleg napi '20 dkg-ról sok (sommások) pótfejadagjára. Mindazok, ; 16 dkg-ra csökkentette, akik az előző termésrendeletben megállapí- ; A rendetet az árpakészletekre vonatko­tott kenyérgabonamennyiséget termésükből i zóan úgy intézkedik, < hogy a gazdasági ára 16 nuto HonyédeinN üzennek... Hősi temető. Megdöbbent hangon szól a vezető, És halkan mondja, hogy hő&i temető. Szorongó érzés fogja el lelkünket, Hiszen ők mind-mind mivelünk jöttek. Ők voltak, kik küzdöttek barátért, És életük áldozták szép hazánkért Most, hogy itt állunk sírhantjuk mellett, Sírjukon a szél virágot lenget. Mi meghatva némán imádkozunk, És lelkünkben búsan eltávozunk. Fájdalmas szép volt, szól a vezető, Zokogva mondja 9hősi temető/" 1942. XI. l-én. Puck Dezső örv. 217/25. • • • Oroszország, 1942. X./25. Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Messze Oroszországból küldjük üd­vözletünket a „Pápa és Vidéke" közönségé­nek és ismerőseinknek. Kérjük lapjukban közölni üdvözletünket név szerint. Tisztelettel: Goda Gyula honv. 217/89. Deák Mihály honv. 217/25. Hoffmann József örv. 217/23. Máté Ferenc honv. 217/89. Kovács Lajos örv. 217/23. Nagy János honv. 217/72. Milkovics Ferenc honv. 217/89. Szekfű József honv. 217/89. Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! Egy pápai kislány jószívűségének kö­szönhetjük. hogy a mi fedezékünk mélyébe is eljutott a „Pápa és Vidéke". Én is, mint volt pápai diák, aki a Bencés gimnázium padjai közül kerültem ki a becsület mezejére, ennek a lapnak útján akarok üzenni az ott­honnak. Éppen ebben a pillanatban ég mel­lettünk egy ruszki gépmadár vörös csillagja és az is hirdeti, hogy bármilyen nehézségek árán is, de feladatunk magaslatán állunk. Ezért ne aggódjék az otthon, hiszen becsü­lettel helytáhunk, mert szemünk előtt lebeg, hogy ettől függ édes hazánk jövője. Szeretettel üdvözöljük a Mélyen tisz­telt Szerkesztőséget és kérjük, hegy a lap hasábjain közvetítsék üzenetünket szüleink­nek, a merseváti jó öreg korcsmárosnak és egy bajtársam, Holperthimre szüleinek, akik Kemeneskápolnán laknak. Számtalan csókot küldünk haza és üzenjük, hogy sokat gon­dolunk Rájuk. Maradunk továbbra is a „Pápa és Vidéke" hü olvasói. Hazafias üdvözlettel: EGRY BELA karp. tíz HOLPERTH MÁRTON 217/72.

Next

/
Thumbnails
Contents